halál közeli

A kutatókat régóta érdekli, hogy milyen folyamatok zajlanak le a halál pillanatában és azt követően. Egy vizsgálat során olyanokkal beszélgettek, akiknek halálközeli élményük volt. Közülük sokan említették, hogy fényeket láttak, az életük lepergett a szemük előtt, vagy látomásaik voltak az elhunyt szeretteikről. Néhányan még arról is beszámoltak, hogy a halált látták megtestesülve, Kaszásként az ágyuk mellett. A szakértők szerint a halálközeli élmény mindenkinél más, és egyáltalán nem a képzelet szüleménye.

Így élték meg az emberek a halálközeli élményt

A kutatások egyik célja, hogy jobban megértsék, hogyan, miként zajlik a szívmegállás. Ez potenciálisan életeket is menthet, mivel az orvosok több ismerettel rendelkeznének arról, hogy mikor és hogyan kell folytatni az újraélesztést, miután a beteg szíve leállt.

Halálközeli élmény bárkivel megtörténhet. 10-ből 1 ember számol be élesebb érzékekről, lelassult időről, testen kívüli élményekről vagy más, a halálközeli állapothoz kapcsolódó jellemzőkről. A kutatások szerint a halálközeli élményeknek négy típusa van: érzelmi, kognitív, spirituális és vallási, valamint természetfeletti élmények. A négy közül az emberek gyakran emlékeznek természetfeletti tevékenységre, különösen a fizikai testtől történő elszakadás érzésére.

Az emberek körülbelül 76 százaléka számol be testen kívüli élményről halálközeli élmény során. Ez az agy által okozott érzékcsalódás, amelyet a tudósok sikeresen megismételtek alvó embereknél. A kutatások kimutatták, hogy egy olyan agyterület közvetlen elektromos ingerlése, amely a REM alvás során általában inaktív, képes testen kívüli élményt előidézni.

A leggyakrabban a szívmegállásban szenvedő emberek írnak le halálközeli élményeket. Ez azért van, mert a szívmegállásban szenvedő embereknél csökken a vérnyomás. Mivel a szív nem képes megfelelően pumpálni, az oxigén nem tud eljutni a test többi részébe, ami a test minden egyes sejtje számára elengedhetetlen a túléléshez. Ilyenkor az agy riadókészültségbe kerül, amely hozzájárul a halálközeli élményt kísérő érzékelési torzulásokhoz.

Szívmegállás után aktív agy

Egy kutatócsapat megfigyelte, hogy a szimulált szívmegállás esetén a patkányoknak még 30 másodperccel a szívük leállása után is teljesen aktív volt az agyuk, sőt az elektromos aktivitása megnőtt. Annak megerősítésére, hogy ez emberekben is megtörténik-e, nemrégiben négy olyan ember agyát vizsgálták meg, akik súlyos betegek voltak, és akiket lekapcsoltak az életfenntartó gépekről. Amikor ezeket a kómában fekvő betegeket levették a lélegeztetőgépről, bár már nem tudtak önállóan lélegezni, de kettejüknél a gamma-agyhullámok megugrottak, amikor a testi funkcióik elkezdtek leállni. A gamma-agyhullámok általában a tudatosság jelei, mivel leginkább akkor aktívak, amikor valaki ébren van. A két beteg halála megakadályozta az orvosokat a további információk szerzésében.

A halálközeli élmények egyik legnagyobb tanulmányában egy nemzetközi orvoscsoport az agyi aktivitás megugrását összekapcsolta azzal, amit ők rejtett tudatnak neveztek, közvetlenül a halál után. A vizsgálatban azok az emberek, akiket szívmegállás után újraélesztéssel hoztak vissza az életbe, emlékeket és beszélgetéseket tudtak felidézni, miközben látszólag eszméletlenek voltak.

A kutatócsoport 2017 májusa és 2020 márciusa között 567 olyan embert követett nyomon, akiknek szívmegállásuk volt. EEG-t és agyi oxigénszint-monitorozást használtak az elektromos aktivitás és az agyi oxigénszint mérésére az újraélesztés során. Az auditív és vizuális tudatosság vizsgálatához a csapat egy olyan táblagépet használt, amely gyümölcsök képeit mutatta 5 percen át, ezt követően a körte, banán és alma szavakat vetítették 5 percen keresztül. Az eredeti 567 résztvevőből csak 53 embert sikerült újraéleszteni. Kezdetben nem mutatták az agyi aktivitás jeleit, és halottnak tekintették őket. Az újraélesztés során azonban a csapat aktivitást észlelt. Ezek a kiugrások gamma-hullámokat is tartalmaztak, amely a tudatosságot jelzi.

Az 53 beteg közül huszonnyolc volt kognitív szempontból alkalmas arra, hogy interjút készítsenek vele. Tizenegy ember emlékezett arra, hogy az újraélesztés során tudatában volt annak, hogy mi történik, vagy testen kívüli élménye volt. A vizuális képet senki sem tudta felidézni, de amikor arra kérték, hogy véletlenszerűen nevezzenek meg három gyümölcsöt, egy személy helyesen nevezte meg az összes gyümölcsöt, bár a szerzők megjegyzik, hogy ez lehetett szerencsés tipp is.

A halálközeli élmény során működésbe lép a rejtett tudat

A tanulmány szerzői további 126 alanyt is is bevontak a vizsgálatba, akik túlélték a szívmegállást. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mire emlékeztek a halálközeli élményükből. A közös témák között szerepelt a mellkaskompresszió okozta fájdalom és nyomás, az orvosoktól hallott beszélgetések, testen kívüli élmények és elvont álmok, amelyeknek semmi közük az orvosi eseményhez. Az eredmények megcáfolják azt az elképzelést, hogy az oxigénhiányos agy csak öt-tíz percig marad életben. Az a kérdés is felvetődhet, hogy az orvosok meg tudják-e menteni a már halottnak nyilvánított embereket. A szerzők szerint az oxigénhiányos állapotban az agy nem szűri meg az információkat, az öntudatlan állapot lehetővé teheti, hogy a szunnyadó agyi pályák aktiválódjanak, és hozzáférjenek a tudat mélyebb részeihez, amely tartalmazza az összes emléküket és gondolatukat. A kutatók azt tervezik, hogy nagyobb, 1500 fős mintán folytatják a vizsgálatokat a szélesebb körű információszerzéshez.

Tibor több nap után tért magához egy autóbaleset után. Olvasd el cikkünket, amelyben elmeséli, mit érzékelt a külvilágból ezalatt, és milyen emberként született újjá az esemény után.