A Psychology Today a flow-élmény pozitív hatásainak részletezésekor arra is felhívja a figyelmet, hogy az öngondoskodás nem egyezik meg az önkényeztetéssel. Ugyan mindkét tevékenység célja saját jólétünk elérése, vagy akár fokozása, de az öngondoskodás megfontolt elvek mentén történik, egészséges szokások gyakorlására összpontosítva.
Csíkszentmihályi Mihály munkássága során igazolta, hogy flow-élménnyel a világ jobbá tehető. Konkrét, ám reális célok kitűzése mentén haladva, saját korlátjaink legyőzése boldogságot okoz.
A flow-élmény során átélője egy adott tevékenységben teljesen feloldódva szinte „más dimenzióba”, áramlásba kerül,
mely az elmének egy teljesen összpontosult, a motivációt a maximumra fokozó, elmerült és örömmel feltöltő állapota. Az elmélet megalkotója szerint ezek az élet legjobb pillanatai. Ellentétben ugyanis azzal, amit sokan feltételeznek, mégpedig hogy a passzív pihenés a legkellemesebb, a legpozitívabb élmény akkor ér egy embert, amikor fizikai és szellemi határait feszegetve, önkéntes erőfeszítéssel egy értékes vagy nehéz dolgot képessé válik megvalósítani. Amikor valaki megold egy az átlagember számára szinte felfoghatatlan feladatot, flow-élményre utaló jelenségeket tapasztal: például a zeneművész egy hosszú és bonyolult zongoramű eljátszásakor, vagy egy olimpikon, emberfeletti tornamutatványának látszólag könnyed bemutatásakor.
A külső szemlélő által csodált teljesítmények mögött azonban megfeszített munka, koncentrált figyelem és rengeteg gyakorlás áll.
Vagyis a flow-élményt nem ingyen kapjuk.
Éppen a belefektetett erőfeszítés nyújtja azt a pluszt, amit eredményként tapasztalni lehet. A legkisebb mértékű áramlást például tv-nézés közben éljük át, amikor passzívak vagyunk, pedig gyakran választjuk ezt a tevékenységet, ha ki akarunk kapcsolódni.
Mióta ismertek Csíkszentmihályi Mihály eredményei, miszerint az igazi feltöltődést ilyen esetben egy flow-élmény nyújtaná, azóta jogos Chris Peterson szociálpszichológus, a pozitív pszichológia másik nagy alakjának költői kérdése: „Ha tudjuk, amit tudunk, miért tesszük, amit teszünk?”
De akkor mi a teendő?
Talán annyi is elég, hogy tudatosabban töltjük szabadidőnket, bölcsebben választjuk meg tevékenységeinket, próbálunk nyugodtabbak, a pillanatban jelen lévők és elkötelezettek lenni. A rohanás semmiképp nem kedvez a flow-jelenségnek, de az is árt, ha szabadidőnkben hagyjuk, hogy munkahelyi befejezetlen projektjeink bekússzanak agyunkba, és lefoglalják gondolataink egy részét.
Olyan egyszerű dolgok, mint például
a minőségi idő töltése gyerekeinkkel, aktív játék, gyakoribb interakció, nemcsak hogy növeli esélyünket a flow-élmény átélésére, de kutatások által igazoltan több pozitív érzelemhez vezet
sok más szocializációs vagy házastársi, munkahelyi és egyéb kontaktusnál.
Ne halogassuk a célokat, tűzzünk ki reális kihívásokat magunk elé, ezáltal
legyünk tudatosabbak és proaktívabbak szabadidőnkkel és magunkkal szemben,
hogy gyakrabban boldogíthassuk magunkat flow-pillanatokkal. Kapcsoljuk ki a tévét, és helyette játsszunk egy tartalmasat gyerekeinkkel elkötelezett és fókuszált módon, nem engedve teret munkahelyi vagy más zavaró gondolatoknak. A tevékenység lehet fizikai vagy szellemi, a lényeg, hogy adjon sok-sok flow élményt az új évre, ezzel segítve mentális egészségünk megőrzését.
