Férfi vonzó

Kultúránkban ugyanakkor a rajongás tárgya elsősorban a nő, hosszú idő óta élünk együtt ennek a hagyománynak minden előnyével (udvarlás, bókok, az érzés, hogy megküzdenek értünk) és hátrányával (kéretlen beszólogatás, fenékre csapás, nyomulás). De maradjunk a pozitívumoknál. Ha konszenzusos keretek között gondolkodunk, az, hogy az emberre vágyik az a bizonyos másik, afrodiziákumként hat: az egyik legenergiatakarékosabb előjáték szép és szexi dolgokat vágni partnerünk fejéhez és az egekbe dicsérni a (női) partner adottságait, vonzerejét. De mi van a férfiakkal? Nekik talán nem is lenne fontos, hogy ugyanezt érezhessék? És ha fontos, hogy lehet a tudtukra adni? Mai cikkünkben erre keressük a választ.

Vágyják-e egyáltalán a férfiakat? 

Egy nemrégiben kijött kutatás szerint nem. Legalábbis nem annyira, amennyire szeretnék, vagy nem úgy, hogy ők is érezzék. A The Journal of Sex & Marital Therapy című magazinban közölt kutatási eredmények (amik ráadásul kivételesen nem is szórványos főiskolások körében, hanem különböző életkorú és státuszú férfimintán végzett vizsgálatok eredményét tükrözik) szerint a tartós párkapcsolatban élő férfiak mindössze 12,1 százaléka érzi úgy, hogy partnere vágyik rá és/vagy vonzónak tartja. Ez a szám különösen annak fényében nagyon alacsony, hogy ugyanebből a kutatásból az is kiderül, hogy a férfiak döntő többsége, mintegy 95 százaléka számára nagyon is sokat jelentene, ha érzékelhetnének valamit partnerük rajongásából. Még a szex is jobban menne tőle: akit rendszeresen megdicsérnek azért, mert vonzó és jó szerető, önbizalomtelibb és ezáltal valóban vonzóbb és figyelmesebb partner lehet. 

Miért van ez így? 

Valószínűleg nem arról van szó, hogy a nők ne éreznének erős vonzalmat vagy vágyat partnerük iránt, akár még tartós kapcsolatban is. Inkább arról a kulturális hagyományról, miszerint az a normális, ha a férfi játssza a hősszerelmest és ő tesz rendszeresen tanúbizonyságot arról, hogy nagyon is vágyik partnerére és kívánja őt. Ez a dinamika nemcsak a hétköznapokban lett alapvető elvárás, de a művészetben, irodalomban is az a jellemzőbb, hogy a férfi van a vágyakozó, lángoló szerepben (egyfajta lovag), a nő pedig ennek a rajongásnak a tárgya, aki vagy megadja magát, vagy épp ellenkezőleg: teljesen elérhetetlen a vágyakozó fél számára. 

És mi van a férfiakkal? Olyan, mintha nekik egyáltalán nem is lenne fontos, hogy megerősítsék őket férfiasságukban. Pedig nagyon is nagy szükségük lenne rá, már csak azért is, mert a 21. században már a férfilét sem olyan magától értetődő, mint korábban volt. Szerencsére az elmúlt évtizedekben egy sor korábbi beidegződéstől, káros férfimintától megszabadultunk, helyükbe viszont nem minden esetben érkezett új. A férfiak közül így egyre többen bizonytalanodnak el, és kezdik megkérdőjelezni saját férfiasságukat, vonzerejüket. Ha valami, hát ez biztosan nem hat jól a szexuális életünkre.

Mit lehet tenni?

Az, hogy a számok mit mondanak arról, hogy általánosságban mennyire érzik magukat vonzónak vagy a vágy tárgyának a férfiak, hasznos tudás, de nem mond el sokat a ti kapcsolatotokról. Ha nőként olvasod ezt a szöveget: mit gondolsz, jelenlegi vagy korábbi partnereid vonzónak érezték magukat az együtt töltött időben? Érezték, érezhették, hogy vágysz rájuk? Hangot adtál tetszésednek, vágyadnak, akár rajongásodnak? Ha férfiként olvasol: tedd fel a kérdést, te mit érzel saját vonzerőddel kapcsolatban? Kapsz elegendő visszajelzést és megerősítést partneredtől? Kellően stabil az önbizalmad a hétköznapokban és az ágyban? Férfiak és nők is profitálhatnak abból, ha sikerül ezeket a kérdéseket tisztázni, még ha nem is mindig könnyű beszélni az olyan érzékeny témákról, mint a szexuális vonzerő. Egy férfi sokszor egyébként is nehezen beszél az érzelmeiről, arról pedig, ha kevés az önbizalma, vagy szüksége lenne egy kis pluszrajongásra, talán még nehezebben nyílik meg. Érdemes azonban nyitogatni ezt a zárat. A megnyílásnak ugyanis megértés, annak cselekvés, a férfi javuló önbizalmának pedig mindkét fél számára sokkal élvezetesebb szex lehet az eredménye. Sorolunk pár technikát, amik ebbe az irányba kormányozhatnak benneteket is. 

Bók

Triviálisnak hangzik, és az is, amikor épp férfiakat tanítanak a „nőkkel bánni”. Ugyanakkor elfeledkezünk arról, hogy a férfiakat is fontos rendszeresen megerősíteni abban, hogy jól néznek ki, elfogadhatók, szerethetők, sőt vágyhatók. Ha nőként eddig fukarkodtál a bókokkal, gondolj csak bele egy percre, neked milyen sokat jelent, ha rendszeres visszajelzést kapsz külsőddel vagy vonzerőddel kapcsolatban! Semmi csodálkoznivaló nincs azon, hogy erre a kellemes és felvillanyozó érzésre a férfiaknak is nagy szükségük van.

Ezzel együtt persze nem könnyű műfaj a férfibók: mert míg a nőknek való széptevésre kiforrott bókeszköztárunk van (szép vagy, gyönyörű vagy, vonzó vagy), a férfiak feldicsérése már jóval kevesebb megfelelő kifejezésünk van. Azért csak próbáld meg: a de jól nézel ki, a szexi vagy és a szívesen lefeküdnék veled nemtől függetlenül jól tud esni. Ráadásul ott vannak még azok a bókok is, amik nem feltétlenül férfi partnered megjelenésére, inkább a teljesítményére, férfiszerepeiben való helytállására vonatkoznak. Mondd el bátran, ha úgy gondolod, partnered nagyon jó apa, nagyon figyelmes partner, ha felnézel rá, mert olyan kiváló a munkájában vagy a hobbijában, és semmiképpen se tartsd magadban, milyen jó szeretőnek tartod. Az ilyesmi ugyanis önbeteljesítő jóslattá tud válni.

Tapizz!

Már persze ne illetlenül és pláne ne idegeneket, de fontos, hogy az ágyon kívül is kifejezed, mennyire szeretsz a társad közelében lenni, mennyire jólesik az érintése vagy a csókja. Jól gondolom, hogy neked is nagy szükséged van arra, hogy ne csak szex előtt öt perccel vegye észre a partnered, hogy ott vagy mellette, hanem rendszeresen tét nélküli szituációkban is adja értésedre, hogy szeret a közeledben lenni? Na mármost nemcsak a nőknek, de a férfiaknak is nagyon jól tud esni és instant meghozza a kedvét, ha partnerük akkor is megérinti őket, amikor épp nem akar semmit olyasmit. Egy gyors puszi, egy ölelés, egy simítás vagy egy diszkrét érintés az esetek döntő többségében működik, nem került semmibe, ráadásul nemcsak a jó szexnek ágyaz meg, de a köztetek lévő intimitást is erősíti. És az sem baj ám, ha szex közben is mindenfelé nyúlkálsz, és el tudsz vonatkoztatni attól a bizonyos testrészről. Ahogy neked is sok-sok erogén zónád van, partnered sem egy két lábon járó pénisz: igenis szüksége van a kicsit fantáziadúsabb szeretgetésre és arra, hogy néha egyéb testrészeit is szóbeli dicséretben részesítsék. 

Élvezd a szexet!

Ha megkérdezünk tíz férfit arról, hogy mi a legnagyobb vágyfokozó és önbizalomnövelő dolog a számukra – már ha párkapcsolatról van szó –, a tízből nyolcan azt fogják válaszolni, hogy az, ha partnerük láthatóan élvezi a szexet. Nőként is meg lehet erősíteni, hogy az ilyesmi nagyon felvillanyozó tud lenni, a férfiak pedig még inkább így vannak vele, mert míg a nőket a megjelenésükkel kapcsolatos vélt vagy valós elvárások sújtják, a férfiakat a teljesítménykényszer nyomasztja. Ha nem teljesítenek elég jól, az nagyon károsan hat az önbizalmukra, ha viszont elismerik a teljesítményüket, szárnyakat kaphatnak. Szóval mutasd ki, ha élvezed, és tegyetek ellene, ha annyira mégsem. Beszélj róla és mondd el, hogy azt szeretnéd, hogy együtt tudjatok jó irányba fordulni. 

Vállald fel!

Legyél büszke arra, hogy ő a párod. Végül is, ha nem vagy az, akkor miért vagytok együtt, nem igaz? Nem kell persze túlzásba esni és éjjel-nappal közös képet posztolni, vagy épp közös felhasználói fiókra váltani. Viszont attól, hogy időnként megosztod, hogy együtt vagytok itt-ott, ha rendszeresen tisztelettel és szeretettel beszélsz róla barátaidnak, társaságban, és akkor is, amikor nincs veled, sokkal több önbizalma lesz, ami pedig egyenes út a jobb szexhez. 

Hagyd, hogy segítsen!

Szexiszmus vagy sem, attól még tény: a férfiak szeretnek a hős megmentő szerepében lenni. Szerencsére ellenséges katonákkal, kardfogú tigrissel, a tenger hullámaival vagy épp sárkányokkal ma már kevesebbszer kell felvenni a harcot, de az igény arra, hogy erősnek, bátornak és jó problémamegoldónak érezhessék magukat, ma sem sokkal kisebb. És hát a legtöbben ilyenek is, ha hagyják őket. Ha segítségre van szükséged, kérj bátran a partneredtől, kérd, hogy segítsen megoldást találni erre vagy arra a problémára, vond bele néha olyan dolgokba is, amit egyébként nem lenne muszáj egyedül cipelned. A gyereknevelés például kiváló terep erre. Mi lenne, ha legközelebb nem te végeznéd el a gyerek körüli valamennyi teendőt, csak azért, mert te jobban vagy épp gyorsabban tudod megcsinálni. Engedd, hogy ő is odaférjen és bizonyítsa rátermettségét. Hidd el, értékelni fogja, ha segíthet, és még inkább, ha segítségéért hálás vagy és elismered őt.

És akkor minden megjavul?

Egy életmód témájú cikktől persze nem fog megváltozni az életed, az viszont könnyen lehet, hogy egy ilyen írás új szempontokat hoz abba, ahogy a párkapcsolatotokról gondolkodsz. Lehet, hogy a fentieket olvasva ráébredsz, hogy a partnerednek kevés visszajelzést adsz, vagy arra, hogy jóval kevesebbet kapsz, mint amennyit szeretnél, és ennek hatására elkezdtek beszélgetni a témáról. A fenti apró trükköktől nem lesz Gaston, akinek egy csepp önbizalma sincs, de elindulhat afelé, hogy szépen lassan magabiztosabb legyen a mindennapokban és az ágyban is.