„Megőrülök, amikor azt látom, hogy a férjem nyomkodja a telefonját, és közben sejtelmesen mosolyog és nevet magában” – mondja Edit, aki három évtizeddel ezelőtt már attól is kiborult, ha élete párja rámosolygott egy nőre, akit előtte diszkréten végigmért.
A titkolózás féltékenységet szülhet
„Az okostelefon teljesen ellehetetleníti, hogy kontroll alatt tartsam a férjemet. Amíg nem zárta le kóddal a készülékét, hozzáfértem a legféltettebb titkaihoz is. Az üzeneteiből és a híváslistájából azonnal tudtam, ha rezeg a léc, és egy harmadik fél miatt meginoghat a házasságunk. Ilyenkor gyorsan közbeléptem, de most már esélyem sincs arra, hogy kiderítsem, mit hallgat el előlem. Nem maradt más lehetőségem, mint hogy követem a közösségi médiában közzétett posztjait, és az ott kapott reakciókból vonok le következtetéseket. Magamnak sem merem bevallani, de nem igazán bízom a férjemben. Ezt a bizalmatlanságot megsokszorozza, hogy egyre kevésbé látok bele a titkaiba” – folytatta a féltékeny feleség.
Az őszinteség nem azonos a kitárulkozással
„Szinte lehetetlen megmondani, hogy mi a jó házasság titka, hiszen minden párkapcsolat más-más okból kifolyólag működik zökkenőmentesen” – mondja dr. Zelena András, a BGE tanszékvezető docense. „Egy biztos, a nagy szerelem és egymás kölcsönös tisztelete mellett egy jól működő házasságban nagy szerepe van az őszinteségnek is, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a társaknak ne lehetne titkuk egymás előtt. A baj ott kezdődik, ha a felek közül bárki is nehezményezi, hogy a párjának legyen egy olyan privát szférája, amire neki nincs rálátása. Ez a probléma olyannyira fel tudja őrölni a párkapcsolatot, hogy a bizalomvesztés miatt akár tönkre is mehet a házasság.”
Ijesztő statisztika, mégis igaz: Magyarországon évente mintegy 25 ezer válás történik. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik felnőtt elvált már a házastársától.
A válás oka pedig az utóbbi években legtöbbször a féltékenység, ami sok esetben kézen fogva jár a titkolózással.
„Az emberi szabadságvágy megtestesülése az az énidő, amire mindenkinek szüksége van, és mellyel kapcsolatban senkinek nincs beszámolási kötelezettsége. Ha mindig informálnunk kell a másikat arról, hogy kivel, hol és miért találkoztunk, vagy mikor mit csináltunk, az olyan, mint egy letöltendő börtönbüntetés, amikor az embernek nincs semmilyen szabadsága. Ilyen esetben megtörténhet, hogy egy karácsonyi ajándék megvásárlásánál is hazugságba kell keverednie valakinek, még akkor is, ha ez úgynevezett kegyes hazugság” – hangsúlyozza dr. Zelena András, hozzátéve:
a bizalmatlanság egyáltalán nem alaptalan, hiszen a szakítások legfőbb oka napjainkban a hűtlenség és a kommunikáció hiánya.
Csak akkor bízom benned, ha mindent tudok rólad
A szakember kollégáival nemrég azt vizsgálta, milyen hatással vannak a párkapcsolatok stabilitására az okostelefonok és az egyéb okoseszközök. A vizsgálat megállapította, hogy a titkolózás a bizalom elvesztését, és végül a párkapcsolat vagy a házasság végét is jelentheti.
A kutatók arra keresték a választ, hogy a mai egyetemista generáció tagjai hogyan élik meg, ha a párjuknak titkai vannak.
A vizsgálat érdekes eredményt hozott: a huszonéves fiatalok többsége csak akkor bízik meg a társában, ha mindent tudhat róla.
Külön érdekesség, hogy jellemzően megkérdőjeleződik a párkapcsolati bizalom vagy státusz, ha nem kapnak hozzáférést párjuk számkóddal, ujjlenyomattal, arcképfelismeréssel vagy rajzolható grafikával védett okoseszközéhez. Habár ez a fajta titkolózás a Z generációnál nem feltétlenül ad okot a szakításra, ettől függetlenül megkérdőjelezheti a másik irányába tanúsított bizalmat.
A bizalom alapja, hogy hiszünk egymásban
Tény és való, hogy egy házasságban vagy egy párkapcsolatban semmiképpen sem jelent jót, ha az egyik fél titkolózik, vagy rejteget valamit. Ám a kutatást végző egyetemi docens szerint vannak olyan élethelyzetek, amikor nem kell feltétlenül mindenről beszámolnunk a párunknak.
„Ez azokra a barátokra és a hozzájuk kapcsolódó történésekre vonatkozik, akik és amelyek nem a párunkkal közös társaságot jelentik. A velük kapcsolatos időtöltések szülik az olyan kijelentéseket mint a „Nem örülök, ha elmész a barátnőiddel bulizni” – és a gondolat ki nem mondott része úgy folytatódik: mert biztos pasizni fogtok. Vagy „Nem örülök, ha elmész a haverjaiddal sörözni.” Hogy miért nem? Mert biztos, hogy csajozni fogtok.
Holott a bizalom alapja nem más, mint hogy hiszem azt, hogy nem fog megtörténni, amitől félek, amit esetleg ki sem mondok, csak sejtetek”
– hangsúlyozza dr. Zelena András. „Sokan hozunk a gyermekkorunkból, az iskolás időszakunkból barátokat. Ezekből a barátságokból nem minden esetben lesz közös házastársi barátság. Ezek azok a régi kapcsolatok, melyekben nincs helye a kutakodásnak, mert nem helyes, ha a másikról, aki számunkra csupán egy ismeretlen ismerős, megtudunk valamit, amit ő nem szeretne, ugyanis az ő titka nem ránk tartozik.”
A bizalmatlan ember önbizalomhiányos
A BGE tanszékvezető docense szerint akkor is tiszteletben kell tartanunk a társunk előlünk eltitkolt magánszféráját, ha az nehezünkre esik. A neheztelés, mert nem vagyunk beavatottak, sokszor féltékenységben, bizalmatlanságban ölt testet. A féltékenység alapja lehet korábbi, rosszul végződő párkapcsolat, vagy éppen az otthonról hozott, a szülőktől tanult gyanakvó magatartás.
A dr. Zelena Andrásék által végzett kutatás arra is rávilágított, hogy az ok nélkül is bizalmatlan ember gyakran önbizalomhiányos.
De vajon hol az az egészséges határ, ameddig elfogadható a bizalmatlanság? A kutatás vezetője úgy véli, akkor, amikor a féltékenység fizikai testet ölt, és valaki az aggodalomtól nem tud addig elaludni, amíg a párja haza nem ér, vagy a bizalmatlanság miatt gombócot érez a torkában, vagy az idegességtől már fáj a hasa, akkor el kell gondolkodnia azon, hogy az a kapcsolat már nem a boldogságról és a minőségi együttélésről szól.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
