év nyugdíj

A nyugdíjtörvény rendelkezése értelmében az öregségi nyugdíj alapját képező havi nettó átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni. Vannak olyan, leendő nyugdíjasok, akik a fenti dátum előtti időszakban rendelkeztek magasabb összegű jövedelemmel, vagy azt követően nincs elegendő, ledolgozott évük a nyugdíj megállapításához.  A Nyugdíjguru tisztázta hírlevelében, hogy miként érvényesíthetik az 1988-at megelőző éveiket a járadék megállapításakor. 

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint amennyiben az átlagszámítási időszak, azaz 1988. január 1. és a nyugdíj megállapításának kezdőnapját megelőző nap közötti időszak legalább a felében rendelkezik az érintett személy a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, akkor a havi átlagkeresetet a tényleges, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetek alapján kell meghatározni. A fent már említett módszerrel azok élhetnek, akik mindezzel nem rendelkeznek. 

Így érvényesülhetnek az 1988 előtti évek

Ha ugyanis az átlagszámítási idő minimum felére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, a hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete alapján kell figyelembe venni. Ebben az esetben a szakértő szerint 1987. december 31-étől kezdve visszafelé kell lépegetni az időben annyi napot, amennyi az 1988. január 1. utáni időszakból hiányzik, és amelyeken az érintett személy dolgozott.

"Ez az oka annak, hogy a valorizációs szorzók minden évben kormányrendeletben kiadott táblázata nem csak 1988-tól tartalmazza a szorzószámokat, hiszen adott esetben a korábbi években szerzett kereseteket is figyelembe kell venni."

- összegzi Farkas András. Kiemeli azt is, hogy még abban az esetben sem vesznek el ezek az évek, hogyha 1988 előtt valaki nem rendelkezett bejelentett munkaviszonnyal, vagy bizonyítható keresettel, ugyanis ebben az esetben a nyugdíj megállapításának kezdő napjától ugyanúgy folyamatosan számolnak vissza. A hiányzó időre pedig az aktuálisan érvényes minimálbér harmincad részét veszik figyelembe jövedelemként. 

Ezért az 1988-as évtől indul a nyugdíjszámítás alapja

Hogy miért éppen az 1988-as év első napját tették meg a nyugdíjszámítási rendszer alapdátumaként, annak okát a személyi jövedelemadó 1988-as bevezetésében kell keresnünk. A nyugdíjtörvény hatályba lépésekor ráadásul már tíz év telt el az adózási rendszer átalakításától, azaz kellő alapot biztosított a rendszer ahhoz, hogy a járadék összegében is számíthasson ez az időszak.