első emlék

Dr. Berentés Éva, a pszichológiatudomány kandidátusa szerint az emberi lét korai szakaszában két olyan gyökérélményt találunk, amelyek a legapróbb részletekig, sejtszinten bevésődnek az emlékezetbe, ezáltal mély hatást gyakorolva a későbbi lelki fejlődésre. A szakember (akinek a témában tartott akadémiai előadása e cikk alapjául is szolgál) szerint ezek közül az egyik magának a születésnek az élménye, a másik pedig a személyes gyökérélmény, azaz az első emlék.

Nem véletlen, mi az első emlékünk tartalma

Első emlékeink gyakran homályosak: sokszor magunk sem tudjuk eldönteni, valóban emlékszünk-e egy eseményre, esetleg arra emlékszünk, hogy valamikor emlékeztünk rá, vagy talán szüleink, testvéreink elbeszélései alapján rekonstruáltuk a történteket. Nem véletlen azonban, mit őrzött meg emlékként a tudatunk: a különböző történések, cselekvések, benyomások közül azok válnak emlékké, amelyek valamiért nagyon is fontosak voltak nekünk. A legtöbb ember számára 3–5 éves kor előtti emlékek nem hozzáférhetők, de ez nem azt jelenti, hogy eltűntek volna: a megfelelő technikával ezek is előhívhatók, és egy értő terapeuta segítségével felhasználhatók az illető elakadásainak, konfliktusainak és problémáinak meg- és feloldásában.

Adler és az életstílus

A pszichológusok szerint későbbi, jellemző személyiségjegyeink kikristályosodott formában jelennek meg az első emlékben. Alfred Adler, a 20. század egyik nagy hatású pszichológusa, az individuálpszichológia atyja például úgy vélte, hogy az első emlék(ek)ben már körvonalazódik az élethez való hozzáállásunk is: alapvető céljaink, beállítottságunk (azaz, hogy optimistán vagy pesszimistán viszonyulunk-e az élethez), cselekvési stílusunk. Önmagunkról és a környezetünkről kialakított véleményünket, valamint azt a sajátos utat, ahogyan céljaink felé igyekszünk, Adler életstílusnak nevezi, és meggyőződése szerint az első emlék erről jelentős információval szolgálhat.

A tudattalanból előhívott első emlék 

Adler és munkatársai különböző kérdéssorok és célzott beszélgetések alapján azonosították az első emléket, dr. Berentés Éva szerint azonban a valódi első élmények jobban hozzáférhetők módosult tudatállapotban, például hipnózis által: „A könnyen, gyorsan és személyre szabottan létrehozott, közepesen mély transz lehetővé teszi, hogy működésbe hozzuk a »belső radart«. Ez a tudattalanból automatikusan olyan tartalmakat emel a tudatba, amelyek a legalkalmasabbak és legkönnyebben elérhetőek a tudatos feldolgozás számára. Az így felszínre hozott első emlékek igen gyakran jelentősen eltérnek attól az emléktől, amelyet a kliens tudatosan választ.”

Megmutathatja későbbi konfliktusaink és problémáink forrását is 

Az sem feltétlenül állja meg minden esetben a helyét, hogy legkorábbi emlékeink 3–5 éves korból származnak.

„A feltárások során egyaránt találkoztam magzati korból, a születés során szerzett vagy közvetlenül a születés utáni percekben »megélt« személyes gyökérélményekkel”

– fogalmaz a szakember. „A velem együttműködő kliensek körében az 1–4 éves kor között megélt személyes gyökérélmény a leggyakoribb.” Ezek a „valódi” első emlékek sokszor erős testi-lelki-érzelmi töltettel bírnak, és csírájukban hordozzák későbbi életvezetési vagy kapcsolati konfliktusaink mintázatát éppúgy, mint saját alapbeállítottságunkat, a másokhoz való viszonyunk bizalmi fokát, a női és férfiszerepekről való felfogásunkat, de akár a feltételezett veszélyforrásokat, a túlélési stratégiáinkat és a céljaink elérésére irányuló eszközeinket is. Megmutatják, milyen a kapcsolatunk életünk főbb szereplőivel, mennyi gyengédséget kaptunk szüleinktől, és azt is, hogyan ítéljük meg önmagunkat.

Ezek a leggyakoribb első emlékek

Bár ahány ember, annyiféle első emlék létezik, dr. Berentés Éva szerint mégis megfigyelhetők bizonyos tendenciák, ezekből pedig sokszor következtetni lehet arra, hol lehetnek elakadások az egyén életében.

A testvér születése mint első emlék a trónfosztottság érzésére utal, ha viszont az első óvodai vagy iskolai nap jelenik meg, nagy valószínűséggel az illető érzékenyen reagál az új szituációkra. A betegség, a haláltól való félelem is felbukkanhat első emlékként, és rendszerint végigkíséri az illetőt egész életében. A jóval kellemesebbnek mondható, vidéki családi nyaralások megjelenése mint első emlék pedig azt jelzi, hogy az egyén előnyben részesíti azokat a személyeket, akiktől a gondoskodást, kényeztetést reméli, másokat viszont kizárhat érdeklődési köréből.

Korrigálhatjuk hibás mintáinkat

Miért érdemes foglalkozni tehát az első emlékünkkel? Ugyanazért, mint bármely más önismereti folyamatba belevágni: ha azt szeretnénk, hogy ne a berögződéseink irányítsanak minket, hanem képesek legyünk teljes életet élni, korrigálhatjuk a hibás mintáinkat, és arra fókuszálhatunk, ami valójában az életfeladatunk. Azaz, választ kaphatunk azokra a kérdésekre, amelyeket senki nem spórolhat meg önmagának, legfeljebb ideig-óráig a szőnyeg alá söpörheti:

merre tartunk, hová szeretnénk eljutni, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz, és mit szeretnénk elérni az életünkben.

Ha a megfelelő szakember segítségével átdolgozzuk az első emlékeink anyagát, jelentős pozitív változásokra számíthatunk: „Gyakran tapasztalom egy újfajta személyes harmónia és tudatosság kialakulását, az emberekhez, az emberi kapcsolatokhoz való viszony változását. Szinte minden kliensnél mérhetően javul a magabiztosság, a feladat- és sikerorientáció, az örömre és a boldogságra való képesség” – hangsúlyozza dr. Berentés Éva.