A patkányokkal végzett, gondosan felépített komoly klinikai vizsgálatok valami olyasmit találtak, ami mindig is az orrunk előtt hevert, de nem fordítottunk rá kellő, tudományos igényű figyelmet.
A játék öröme depresszió ellen
Pedig mi, ember felnőttek gyakran felejtjük tekintetünket az önfeledten játszó, gurgulázva kacagó, vagy éppen csiklandozás közben gyöngyözően nevető gyerekeken, és kiegyensúlyozott boldogságuknak már a puszta látványa is jobb kedvre derít. Ilyenkor gondolunk a gyermekkor fesztelenségére, irigyeljük belefeledkezett játékukat és harsány vidámságunkat. Sok minden eszünkbe jut róluk, de a szorongással és a depresszióval szinte mind ellentétes előjelű.
A tudomány már rég fontos hasonlóságokat fedezett fel patkány és ember között, melyeket orvosi kísérletek során gyakorta hasznosítanak.
A patkányok sok dologról meséltek már nekünk
Hogy mást ne említsünk, három különböző korcsoportra osztott patkánypopulációt vizsgáltak a szénsavas üdítőitalok, elsősorban a kóla kognitív képességekre gyakorolt hatásainak felfedésére. A 2018-as kísérlet során 57 napon keresztül kólával itatták az állatok kutatásban részt vevő felét, a kontrollcsoport patkányokat pedig vízzel.
A szénsavas üdítőn élők kognitív képességeikben hanyatlás volt megfigyelhető, memóriazavarokat produkáltak.
Például, vízivó társaikkal szemben, a labirintusból sem találtak ki. Ami még talán ennél is szomorúbb, hogy a boncolás során fény derült arra is, hogy a figyelem, a memória, a döntéshozatal, az impulzivitás és a személyiség változásért felelős frontális lebenyt is károsodás érte. Sőt, a memóriaképzés és tanulás során fontos, a mentális betegségekben, mint akár a bipoláris zavar vagy a skizofrénia, komoly szerepet játszó hippokamupuszuk is sérült a kísérlet alatt. A fiatalabb patkányok képességeit nagyobb mértékben befolyásolta negatív irányban az üdítőfogyasztás, míg a korosabb rágcsálókban már csak kisebb károkat tett „csupán”.
Ebben a kutatásban az üdítőfogyasztás emberre gyakorolt hatásait próbálták patkányok segítségével „modellezni”, és már ekkor következtetéseket voltak le a szénsavas, cukrozott italok és a depresszió, valamint a szorongás közti kapcsolatra patkányok segítségével. A kétes megítélésű rágcsálók most pedig, egy friss kutatás során
fontos összefüggést árultak el a játék élvezete és a szorongás (hiánya) között.
Az ellenszenves rágcsálóként számontartott állatok, hozzánk hasonlóan, élvezik a játékot, szeretik, ha csiklandozzák őket, sőt még a nevetéshez hasonló hangot is kibocsátanak, igaz, ez annyira magas, hogy a mi fülünkkel hallhatatlan.
Játékosan a szorongás ellen
A játék, egészen ez idáig, méltatlanul keveset vizsgált tevékenysége volt az emlősöknek, ez a tanulmány azonban rávilágított a játék jelentőségére.
Végre a tudományos érdeklődés homlokterébe helyezheti a tevékenységet, amely segít az emlősök agyának növekedésében, a szociális és az érzelmi fejlődésben.
A játék közbeni nevetés pontosabb vizsgálata érdekében elektródákat ültettek a patkányok agyába, majd megfelelő körülményeket teremtettek önfeledt játékukhoz. Különböző elemzéseknek alávetve őket azt találták, hogy a játék során tapasztalt jókedv kialakulásában agyuk úgynevezett periaqueductal grey (PAG) tartománya érintett. A patkányok tehát megmutatták, hol a jókedv helye, a szorongás hiányának területe, a további kutatások feladata pedig az lehet, hogy ezt a régiót célozzák meg a depresszió, a szorongás megfékezésének érdekében.
Ha érdekel, mennyire máshogy tudunk erre a különös állatra tekinteni mi, emberek, egy korábbi cikkünkben érdekes tényekre bukkanhatsz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
