A demenciát sokan értelmezik elkerülhetetlen időskori elbutulásként, ám ez nem így van. A demencia bekövetkezte nem elkerülhetetlen, és az sem mindegy, hogy milyen mértékben tapasztaljuk, ha jelentkezik. Aki demens, annak olyan szinten leromolhat az életminősége, hogy gyakorlatilag már nem is önmaga, fokozatosan épül le az állapota. Nagyon komoly betegségről van szó, melynek kialakulásáról a legújabb kutatási eredmények szerint a lakóhelyünk is tehet.
Mondd, mi a lakhelyed, kiderül a demencia rizikója!
A Healthy Brain Project új kutatása 4656 felnőttet vizsgált meg Ausztrália metropoliszaiban, nagyobb régióiban és vidéken, majd kimutatta, hogy a hátrányosabb helyzetű területeken élők memóriája jelentősen rosszabb, esetükben nagyobb a demencia kialakulásának kockázata.
A demencia a második vezető halálozási ok Ausztráliában. Jelentős orvosi áttörés nélkül a demenciával élők száma Ausztráliában a 2022-es 487 600-ról 2058-ra várhatóan 1,1 millióra, azaz kétszeresére nő majd. A tendencia pedig nem csak az ausztrálokra vonatkozik.
Mi az összefüggés?
Kutatók összehangolt erőfeszítéseket tettek a demencia kockázati tényezőinek megértésére és azonosítására. Ezek között vannak olyan kockázati tényezők, amelyeken nem tudunk változtatni (például az életkorunk vagy a genetikánk), és vannak olyanok, amelyek jobban módosíthatók (például az étrendünk vagy a fizikai aktivitásunk).
A demencia és kockázati tényezői azonban nem minden közösséget érintenek egyformán.
Az oktatási, faji-etnikai és földrajzi egyenlőtlenségek befolyásolhatják, hogy kinél alakul ki demencia.
Mit jelentenek ezek az eredmények?
Fontos megjegyezni, hogy ez megfigyelésen alapuló vizsgálat volt, ami azt jelenti, hogy emberek egy csoportját követik, és azt vizsgálják, hogy a lehetséges kockázati tényezők hogyan kapcsolódnak a demencia kialakulásának kockázatához.
Az eredmények nem azt jelentik, hogy a hátrányosabb helyzetű környéken élőket mindenképp demencia sújtja majd: csak azt jelzik, hogy van-e kapcsolat vagy összefüggés a környékbeli hátrányos helyzet és a demencia kockázata között.
Másodszor, a szomszédsági szintű társadalmi-gazdasági státusz az emberek lakóhelyének számos jellemzőjét is méri.
Sok olyan információt rögzít, amelyek valószínűleg befolyásolják az egészségi állapotot és a betegségek kialakulásának esetleges nagyobb kockázatát is.
E tényezők közé tartozik a bűnözés gyakorisága és az általános biztonságérzet mibenléte, a helyi erőforrások, beleértve az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférést, a fizikai aktivitás és a szabadidő eltöltésének lehetőségét és helyét, a társadalmi rendezetlenséget, a zöldterülethez való hozzáférést, valamint a levegő- és zajszennyezést. Azaz, minél kényelmetlenebb és élhetetlenebb környezetben élsz, ahol nem is érzed magad biztonságban sem, annál nagyobb esélyed lehet egyéb megbetegedésekre is, és később a demencia is nagyobb eséllyel alakul majd ki nálad.
Ezek a gazdasági, pszichoszociális és környezeti tényezők nemcsak az egészségi állapotot befolyásolhatják, hanem a viselkedést is. Például a zöldterület vagy a közösségi sportlétesítmények hiánya visszatarthat a fizikai aktivitástól, melynek következményében a rossz szív- és agyi egészségi állapot kockázati tényezője is nő.
Hasonlóképpen a könyvtárak és a szabadidőközpontok fontos lehetőséget biztosítanak a szellemi fejlődésre, amelyek hiánya szintén a demencia kockázati tényezője, tehát a kulturális élet fontossága is döntő jelentőségű.
Emellett a megfizethetőség miatt az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők olyan területeken is élhetnek, ahol kevesebb olyan szolgáltatás áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi az egészséges életmódot. Továbbá a mélyen gyökerező hátrányos helyzet és az alacsonyabb egészségügyi műveltség miatt nagyobb valószínűséggel tapasztalnak rosszabb egészségi állapotot azok, akik ott élnek.
Az egyenlőtlenségnek ez a ciklikus jellege magyarázhatja azt is, hogy miért figyeltünk meg magasabb demenciakockázatot az alacsony társadalmi-gazdasági környezetből származó egyéneknél. Sajnos minél rosszabb anyagi helyzetben él valaki, annál nagyobb az esélye az elbutulásra is. A jövőbeni kutatások szempontjából kulcsfontosságú lesz annak megértése, hogy a szomszédság társadalmi-gazdasági státusza befolyásolja-e a memória idővel történő romlását és a demencia tényleges diagnózisát. Ráadásul további rossz hír, hogy még a Covid is zsugoríthatja és károsíthatja az agyat, állapította meg egy kutatás.
Mit kellene tenni?
A szomszédság társadalmi-gazdasági státuszának megcélzása óriási befektetéseket és közös erőfeszítéseket igényel helyi, állami és nemzeti szinten egyaránt. Kiindulópontként a zöldterületek és a közösségi létesítmények, például a szabadidős és sportklubok elérhetőségének és hozzáférhetőségének javítása minden területen nagyobb lehetőséget biztosítana az egészséges, aktív életmódra idősebb korban is.
Egyéni szinten az egészség megőrzése segíthet megelőzni vagy késleltetni a memóriavesztést és a demencia kockázatát, ha megfelelő körülmények között élünk.
Ha lakóhelyed nem a legjobb körülményeit tekintve, de ezen nem tudsz éppen változtatni, más dolgokra azért odafigyelhetsz. A kiegyensúlyozott táplálkozás, az új készségek vagy nyelvek tanulása, a rendszeres testmozgás, a társadalmi kapcsolatok fenntartása és a jó alvás is idetartozik: ha ezekre figyelsz, szintén kisebb lesz az esélyed a demencia kialakulására.
„Hét éve élek demenciával. Szeretném, ha megtudnátok, milyen is valójában”„Ha a szó hallatán csak a memóriára koncentrálsz, akkor az állapotnak csak egy kis részét fogod látni.”
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
