Az örök kérdés: mikor elfogadható hazudni?

GettyImages-1187323735
Olvasási idő kb. 4 perc

Megkímélni a gyereket attól, hogy elfelejtettünk neki csokoládét venni. Védelmezni egy barátot a fájó igazságtól. Megóvni a kedvenc kollégákat a bajtól. Sok-sok indokból hazudhatunk, nem csak rossz szándékból. Ilyenkor merül fel igazán a bűvös kérdés: hol a morális határ a tudatos hazugságban?

Talán egy kezünkön is meg tudnánk számolni, hány olyan ember él a bolygón, aki még soha nem hazudott. Egy-két hazugság mindenki száján kicsusszan a mindennapokban. A valótlanságok némelyike fehér hazugságezek aprócska kijelentések, amelyeket általában azért mondunk, hogy elkerüljük a szociális ügyetlenkedést, vagy hogy mások javát szolgálják. „Jól áll ez az új ruha” vagy „köszönöm, nagyon tetszik ez az ajándék.” Egyesek inkább öncélú vagy önző hazugságokat mondanak, amik célja a hibák elfedése vagy valamilyen előny megszerzése. Ezeket fekete hazugságnak nevezik. De van a hazugságnak egy harmadik kategóriája is, ami egyik kategóriához sem illik: a kék hazugság. Ezek olyan hazugságok, ahol a csoportunk javára vagy az ellenfél aláásására ferdítjük az igazságot, a csoporthoz való lojalitásunk jelei.

Hogyan lesz kék színe a hazugságnak

A csoporthoz tartozás az ember ősi késztetése. Az evolúciós megközelítés szerint ez abból fakad, hogy a csoporthoz tartozás feltétele volt az egyén és az emberi faj túlélésének. Éppen ezért legyen az két- vagy többfős, az életünk során számos csoportnak leszünk részei. A kék hazugságokkal éppen a helyünket szeretnénk bebetonozni, ezekkel elfogadásra és biztonságérzetre törekszünk. Sokszor abból a félelemből hazudunk kéken, hogy a többiek rájönnek, hogy nem osztjuk a meggyőződésüket, és nem lehetünk többé teljes jogú tagjai a csoportnak.

 

A csoportért való hazugságot jelképező kék szín a rendőri közösségekből eredeztethető
A csoportért való hazugságot jelképező kék szín a rendőri közösségekből eredeztethetőMihajlo Maricic / Getty Images Hungary

Ez a hazugságforma abból a jelenségből eredően kapta a színét, amikor rendfenntartó közösségekben azt tapasztalták, hogy a rendőrtisztek társaik védelme érdekében hazudtak, hogy azok elkerülhessék a büntetést. A kék hazugság persze nem csak a társadalmilag pozitív értékeket képviselő csoportok eszköze. A bűnözésből élő maffiacsaládok is erénynek tekintik a csoportért való hazugságot, és elítélendő bűntettnek a tevékenységeikkel kapcsolatos őszinteséget.

Erény a csoportban

Amikor mások hazudnak nekünk, azt hajlamosak vagyunk etikailag elítélendő tettnek értékelni. De az erkölcsi képmutatás legszebb csavarja az, amikor valaki a javunkra hazudik, és máris erénynek látjuk a tettét. A kutatások szerint maga a csoport a csoportért hazudót sokkal megbízhatóbbnak tartja, mint azokat, akik nem hazudnak. Ő az együttműködést és a hűséget szimbolizálja, így lesz a hazugság hőstett.

Mindez persze kicsiben valóban gyerekjáték lehet. Hazudni a főnöknek arról, hogy a munkatársunk orvoshoz ment, miközben valami mást intéz, vagy kimenteni a családtagunkat a vasárnapi családi ebédnél, aki éppen másnaposság miatt nem tud kikelni az ágyból. Azonban a kék hazugságok sokkal nagyobb szerepet játszanak sokszor az életünkben, mint gondolnánk. Nagy szerepe van csoportok valóságának megteremtésében, így akár a politikában is kiemelt jelentőséggel bír.

A csoporthazugságok valóságformáló ereje

A csoportban maradásnak sokszor ára van: hinni abban, amit a csoport mond nekünk. A kék hazugságok arra is késztetnek minket – leginkább tudattalanul –, hogy elkerüljük a közös valóságot fenyegető tényeket. Mindez pedig már, ha nagyban játszunk, sokat a nyom a latban. Így alakulnak ki politikai és akár vallási csoportok, de idesorolhatóak a laposföld-hívők is.

Gyakran pedig a kék hazugságok egyes csoportok radikalizálódásához is vezethetnek.

Pszichésen úgy élhetjük meg a csoportból való kilépést, mint egy nagyon fontos és biztonságos hely elveszítését, aminek akár identitásformáló ereje is lehet. Éppen ezért hajlamosak vagyunk hinni a csoport kék hazugságainak csak azért, hogy egyensúlyban érezhessük magunkat.

A CIKK SZERZŐJÉRŐL

Szabó Jennifer a Dívány pszichológus szakértője.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek