csók puszi kinek mennyi

Júdás csókja, kézcsók, homlokpuszi: rengetegféle módon kapcsolódik az érzelemkifejezés az ajkainkkal. A magyar nyelv ráadásul különleges, hiszen míg az angoloknál a csók és a puszi is kiss, addig nálunk utóbbi a rokonok, esetleg távoli ismerősök arcára adott, zárt szájas érintés. A csók ezzel szemben nem feltétlenül zárt ajkakkal történik, de ha szavainkkal megjelöljük, hova adjuk, máris kevésbé intim tevékenység, gondoljunk csak a kézcsókra.

Ki hogy csinálja?

A puszi történelmét vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy valószínűleg az orrok összedörzsölésével kezdődött, erről számolnak be ugyanis a legrégebbi források i. e. 1500-ból Indiából. Ez nem is mindenhol ment ki a divatból. A Kelet-Szibériától Kanadán át Grönlandig didergő inuitok és a polinéz eredetű új-zélandi őslakos maorik például még most is erre a köszönési módra esküsznek. És, ahogy a mondás tartja: „Rómában élj úgy, ahogy a rómaiak”, vagyis, ha vendégségbe megyünk valahova, illik figyelembe venni az ottani szokásokat. Ki tudhatná ezt jobban, mint a first ladyk és uralkodófeleségek.

De egy hétköznapi utazónak sem árt tisztában lenni legalább néhány európai puszimódival kapcsolatban.

Európai puszitrendek

Olaszországban és Spanyolországban jobbról kezdik az emberek a pusziosztást, ami okot adhat némi felesleges imbolygásra vagy véletlenül szájon csattanó puszira alkalmat annak, aki nem tudja, vagy ürügyet annak, aki erre akar hivatkozni.

Puszilicit

Míg nálunk és sok más európai országban a két puszi a standard, addig Franciaország egyes területein, Belgiumban, Hollandiában, a balkán országok közül párban, illetve többek között Svájcban, vagy Egyiptomban is a három a minimum ideális pusziszám, de van, ahol nyolc alatt majdnem sértő megállni.

Ki kinek adta régen, és miért?

Nem meggondolatlanul cuppantgattak ám őseink sem boldog-boldogtalannak. Komoly társadalmi megkülönböztető funkciója is volt: 

Ez a görög történetírótól ismert módi igaz volt a középkori Európára is, ahol az azonos rangúak, nemre való tekintet nélkül, ajkaikon csókolták egymást, az arcra adott puszi maradt az alacsonyabb társadalmi réteghez tartozóknak. Aztán jött egy csókhiányosabb időszak az emberiség életében, amikor más üdvözlési formák kerültek előtérbe. Ebben szerepe volt a különböző betegségek terjedésének is, például pestisjárvány idején sem nagyon volt kedve senkinek összetapasztani a száját senkivel.

Honnan ered a csók maga?

Bár nem tisztázott, de még az is lehet, hogy abból az évmilliós tradícióból származik, hogy bizonyos emlősök előrágták a falatokat csemetéjüknek, és így adták szájból szájba azt. Erre utal az a tény is, hogy több emlős végez csókhoz hasonló tevékenységet. Az emberiség pedig, miután balgán azt hitte, legyűrte a nagy járványokat, ismét puszilkodásba kezdett. Annyira, hogy a csóknak már világnapja is van, július 6-án a lelkes ünneplők bátran köezeledhetnek egymáshoz. S el is érkeztünk a szerelemhez és a csókolózáshoz, ami jóval elmélyültebb tevékenység egy puszinál. 

Jól tudja ezt a Guinness-csókrekordot beállító thaiföldi pár, akik ketten együtt 77 évesek voltak, amikor 2013-ban 58 órán, 35 percen és 58 másodpercen át tapadtak egymás szájához. Az élénk fantáziájúak kedvéért megjegyezzük, igen: ez alatt az idő alatt együtt mentek illemhelyre is, és kvázi szondán keresztül vittek be – feltételezzük, nagyjából egyszerre – táplálékot a szervezetükbe.

Közben pedig már arról is született kutatás, hogy ki merre billenti a fejét csók közben. Akár hisszük, akár nem, a ruhri egyetem német pszichológusa 2003-ban tudományosan is igazolta, hogy feleannyian billentik balra a fejüket, mint jobbra a művelethez készüléskor. Köszönjük az értékes információt Onur Güntürkün úrnak. Nem a billentés iránya a legfontosabb, sokkal inkább az, ki billent a másik oldalon.