Ha táncra perdülnénk inkább, akkor bizonyosodjunk meg róla, hogy csak mi vagyunk otthon, vagy csak azok látnak, akik nagyon szeretnek bennünket, mert ezek közül a zenék közül egyik-másik bizony már ciki, azon pedig ne lepődjünk meg, ha a gyermekeink furán néznek ránk, vagy sírva nevetnek a rögtönzött produkciónkon.
Induljon a banzáj!
Egyetlen, szó szerint egyetlen általános iskolai buli – szigorúan csak felsősöknek – sem telt el anélkül, hogy a Bonanza kultikus, Induljon a banzáj című számát ne játszotta volna akár többször is a dj. Ebben a számban aztán benne volt minden, amire a 90-es évek elején egy kiskamasznak szüksége volt: lázadás, némi misztikum – „a múltad beszédes, a jövőd hallgatag” –, és egy jobb jövő ígérete is. Nem mintha ezt buli közben elemeztük volna.
A kilencvenes évekbe vágynak vissza a magyarok: ez mind jobb volt akkorEgyértelműen a kilencvenes évekre emlékszünk vissza a legszívesebben.
Tovább olvasom
Így éltünk gyerekként a szocializmusbanKépgalériával idézzük fel, hogy milyen volt a gyerekkor a szocialimusban.
Tovább olvasomAztán ott volt a valamivel lágyabb, de csipetnyi érzékiséggel fűszerezett Lambada dal, amire legjobban természetesen a röpülős lambadaszoknyában lehetett táncolni. Még most is emlékszem, az enyémnek neonsárga, gumis dereka volt, a fekete dzsörzé anyagon pedig ott virított egy pálmafa mellett a „lambada” felirat. És persze jó hangosan kiabáltuk a magyarosított portugál szöveget, valahogy így: „Csóró duszifoj…”.
Pörögtek a magyar slágerek
A Republic Repül a bálnája hangulatában valamelyest emlékeztetett az Induljon a banzájra, de rockosabb változatban, és azért ne felejtsük el, hogy ekkor az Edda is még bőven aranykorát élte, úgyhogy a Kör című dal elmaradhatatlan része volt az estének.
Még mindig a rock vonalon maradva időnként felcsendült a Tankcsapda egy-egy örökzöld dala, például a Rock & Roll rugója, ami így újrahallgatva nem biztos, hogy gyerekfüleknek való, de ez akkor szintén a lázadásról szólt, az együttes és a mi részünkről is.
Nyugati mintára a fiúbandák is megjelentek a palettán, talán a Manhattan zenekarra még mindannyian emlékszünk.
Ahogy ezt a cikket írom, nekem elsőre a Rossz vagyok című számuk ugrott be, és az, hogy zeneileg mennyire tartalmas ez a dal, azt most ne firtassuk, de azért az „úgy szeress, hogy fájjon a jó” szövegrészlet tényleg fájdalmas…
A magyar rap feltehetően sosem volt világszinvonalú, de az Animal Cannibals noha újdonságnak számított a 90-es évek közepén, a Rapülők jóval magasabbra tette a lécet zeneileg és szöveg tekintetében is.
„Altereknek” és romantikusoknak
Semmiképp ne felejtsük el, hogy ebben az időben élte virágkorát a Kispál és a Borz is, ami akkoriban új színt hozott a magyar zenei életbe az alternatív rock vonalon. Kezeket fel, aki emlékszik még a Levesek porból című számra!
Ezeknek a buliknak elengedhetetlen elemei voltak az úgynevezett lassúzós számok, a bimbózó tinikapcsolatok egy része ekkor virágzott ki. Az Éjjel érkezem című dal az Eddától vagy az Everything I do I do it for you Bryan Adams-től tanított valamicskét az intimitásról, vagy arról, hogyan kezeljük a kamaszkor olykor túlcsorduló érzelmeit.
A sort még biztosan lehetne folytatni emblematikus slágerekkel, amelyek visszavisznek minket az iskolás évekbe, amikor még minden olyan bonyolultnak tűnt, de a zene valahogy átsegített minket a nehézségeken.
Ezekre a slágerekre sírtunk a kilencvenes évekbenEláruljuk, hogy születtek azok a világhírű slágerek, amelyekre még ma is tízmilliók emlékeznek.
Tovább olvasomAmennyiben további nosztalgiára vágysz, ez a cikkünk tökéletes a számodra, mindenképp olvasd el.
Ezeket mindig visszasírjuk a ’80-as, ’90-es évekből. Neked mi hiányzik a legjobban?Meghitt emlékek, amik előcsalogatják azt a keserédes, de melengető érzést, hogy de jó is lenne visszacsöppeni néhány percre a ’80-as, ’90-es évekbe.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
