Franciaországban nemrég szavazták meg azt a törvényjavaslatot, amely bűncselekménynek minősíti az iskolai zaklatást vagy bullyingolást, és akár még börtönbüntetéssel is sújthatják majd az elkövetőket – írja a 444.hu cikke.
Ha kíváncsi vagy, miért számít ennyire komoly dolognak az iskolákban történő bullyingolás, amire nincs még elterjedt magyar kifejezés, dr. Grant Hilary Brenner pszichológus és pszichoanalitikus értelmezése segíthet csillapítani kíváncsiságodat.
Mit jelent a bullying?
Az ELTE Online Hallgatói Magazin a következő definíciót adja meg a bullyingolásra: „Szisztematikus, hosszabb időn át elkövetett, szándékos és tudatos bántalmazó cselekvéssor, melyben a viszonyok kiegyenlítetlenek, a szerepek pedig nem cserélődnek fel. Az áldozat áldozat marad, míg a bántalmazó bántalmazó. Kiegészítő szereplői a jelenségnek a »szemlélők«, akik kulcsfontosságúak. Ha közülük csak egyvalaki is képes beavatkozni, a dinamika megtörhetővé válik, a játszma más irányt vehet. Szerepüket ezért komolyan kell vennünk”.
Az élet több területét befolyásolja a bullyingolás, mint gondolnád
Míg az USA-ban a gyerekek egyötöde lesz bullying áldozata az amerikai pszichológus szerint, addig Magyarországon a gyerekek kétharmadát érinti – derül ki az ELTE Online Hallgatói Magazin 2018-as cikkéből. Dr. Brenner cikkében az elszenvedők életének hat területét jelöli meg, amelyekre hatással van a bullyingolás.
1. Pszichológiai hatás. A bullying áldozatainál nagyobb eséllyel alakul ki depresszió, szorongás vagy pszichózis. Gyakoribbak az öngyilkossággal kapcsolatos gondolataik, és nagyobb valószínűséggel fognak komolyabb önbántalmazásba kezdeni. Nagy valószínűséggel tapasztalnak szociális szorongást, testképzavart vagy negatív magatartást vesznek fel. Ha egy időben történik az interneten és a valóságban is a bullyingolás, még súlyosabb depresszió alakulhat ki.
2. Szociális hatás. Az iskolai bullyingolás hatására a családi, baráti és egyéb mindennapi kapcsolatok is megromolnak. Az elszenvedők kevésbé élvezik a családdal és barátokkal töltött időt, könnyebben azt érzik, hogy nem igazságosan bánnak velük, és kevésbé szeretik a helyet, ahol laknak. Az áldozatszerepbe került gyerekeket kevésbé népszerűnek, kevésbé szerethetőnek ítélik meg, és több társadalmi elutasítással kell szembenézniük. Más, szintén áldozattá vált gyerekekkel barátkoznak a bullyingolt gyerekek, ami azért nem a legszerencsésebb, mert hiába tud szociális támogatást nyújtani ez a fajta barátság, potenciálisan ronthat a problémákon.
3. Hatás a tanulmányi teljesítményre. Az elszenvedők általában véve rosszabbul teljesítenek az iskolában, különösen matematikában. Azonban olvasottabbak is általában ezek a gyerekek, valószínűsíthetően azért, mert gyakran könyvekhez fordulnak vigaszért.
4. Hatás az iskolai magatartásra. Az iskolai bullying áldozatai kevésbé foglalkoznak a tanulmányaikkal, kevesebbet járnak be az iskolába, negatívabb gondolataik vannak az iskoláról, és kevésbé érzik azt, hogy lenne helyük az iskolában.
5. Felnőttkori hatás. Felnőttkorban nagyobb valószínűségben alakulhat ki agorafóbia, általános szorongás, pánikbetegség és depresszió azoknál, akiket gyerekként zaklattak az iskolában. A férfiak esetében nagyobb volt az öngyilkosságra való hajlam közülük. A 60 év felettieknél súlyos depressziót és alacsonyabb elégedettségérzetet okoz az életükkel kapcsolatban.
6. Hatás az agyra. Akiket bullyingoltak az iskolában, azoknál megvastagszik a fusiform gyrus, az agy azon része, amely az arcfelismerésért és a mimikából leszűrt érzelemfelismerésért felelős. Azoknál, akiknél PTSD-t, poszttraumás stresszt okozott a bullyingolás, további agyi elváltozások léphet fel.
Az áldozaton kívül a szemlélőkre is hatással van a bullyingolás, akik aktívan nem vesznek részt az iskolai zaklatásban. Náluk is gyakoribb a szorongás és a depresszió kialakulása. Azokra pedig, akik elszenvedői is és szemlélői is iskolai zaklatásnak, még rosszabb hatásai vannak a bullyingolásnak.
Mit kéne tenni a bullyingolás megszüntetésére?
Dr. Brenner szerint egyaránt kéne a törvényhozásnak, az oktatásnak és a szülői nevelésnek harcba szállnia a bullyingolás ellen (valószínűleg örömmel fogadhatta a francia hírt ezek alapján). Az iskolákba bevezetett anti-bullying programok használatára buzdít az amerikai pszichológus, még ha nem is 100 százalékosan szoktak sikeresek lenni az ilyen akciók.
Kutatások azt találták, hogy a szülővel töltött minőségi idő segíthet abban, hogy ne alakuljon ki PTSD, vagy legalábbis ne súlyosan. A szorongó és túlságosan védelmező anyák gyerekei nagyobb valószínűséggel válhatnak áldozattá, míg a hideg és közönyös anyák gyerekiből nagyobb valószínűséggel válhatnak bántalmazókká. A túlságosan védelmező apák hatására pedig súlyosabb lehet a PTSD, ami kialakul, illetve az ő gyerekeik nagyobb valószínűséggel lesznek agresszívak.
Mindenképp érdemes pszichológushoz fordulni segítségért, ha gyerekeden azt veszed észre, iskolai bullying áldozata, illetve ha te magad voltál áldozat. A bajba jutott fiatal felnőttek és gyerekek ingyenesen hívhatják a Kék Vonal Alapítvány segélyvonalát a 116-111-es telefonszámon és a kek-vonal.hu-n chatben vagy e-mailben is felvehetik velük a kapcsolatot.
