Beethoven hatása

Mindketten sokgyermekes családba születtek: Beethoven édesanyja 5, míg a néhány évtizeddel utána született Klimté 7 gyermeket hozott a világra. Mindkét klasszis tehetsége már fiatal korában megmutatkozott, s mindkettőjük művészetét elismerte már a korabeli nagyközönség is, ahogy legendás alakjuk és életművük azóta is az osztrák művészet legfontosabb pillérei között szerepelnek.

Eddig azonban nem tudtunk egyéb szálról, mely közelebbről összefűzte volna e két géniuszt és alkotásaikat.

A művészet gyógyír a léleknek, a (komoly)zene hallgatásának pozitív élettani hatásait pedig számos kutatás igazolta, és mi is beszámoltunk már annak különleges, terápiás jellegű felhasználásairól. Most azonban a Bécsi Egyetem kutatócsoportja érdekes felfedezést tett a témában.

Beethoven és Klimt

A Bécsi Egyetem pszichológusaiból álló kutatócsoport arra kérte a Wiener Secession látogatóinak egy csoportját, hogy Klimt Beethoven-fríz című alkotásában való gyönyörködésük közben szíveskedjenek zenét hallgatni, mégpedig ne mást, mint Beethoven 9. szimfóniáját. Ez ugyanis az a zenemű, amely a festmény megalkotóját annak elkészítésére ihlette.

Kontrollcsoportnak egy másik kis csapatot figyeltek meg, melynek tagjai zenehallgatás nélkül szemlélték Klimt képét.

A kísérlet során kiderült, hogy azok a látogatók, akik zenét is hallgattak a festmények szemlélése közben, jobban élvezték a művészetet, és csökkent a stressz-szintjük.

A tudományos igényű kísérlet vezetője, Helmut Leder, a megfigyelt jelenséget így értékelte: „Ha egyszerre két érzékszervünkön keresztül érkezik a stimuláció – méghozzá esztétikus, művészi formában –, akkor az jelentősen felerősíti az esztétikai élményt. Ezáltal csökken a félelem és a szorongás.”

Anna Fekete, a Bécsi Egyetem doktoranduszának az APA PsycArticles című szaklapban megjelent kutatása ennél talán még érdekesebb eredmény megállapítására is ösztönözte a kutatókat. Bizonyították, hogy

Mitől függ és mitől nem

Mindez zenehallgatástól függetlenül is bekövetkezik, pusztán a múzeumi közegben, műalkotásokkal körülvéve, és azokban gyönyörködve. Azzal viszont nagyon is összefüggésben áll, hogy a szemlélt alkotás valódi esztétikai és művészi értéket képvisel-e, vagy pusztán látványos giccsről van szó. A kutatást vezető Leder kiemelte, a művészet akkor tud pozitívan hatni a lélekre, ha azt érezzük, kapunk tőle valami számunkra fontosat, és ez a tulajdonság az, ami megkülönbözteti az értékes műalkotást is az értéktelen giccstől.

Aki maga is a kísérlet részese kíván lenni, meggyőződni a tudomány igazáról, elmélyedni valami művészi és esztétikus látványában, vagy egészen egyszerűen csak jobb kedvre derülni, az most Bécsbe látogatva személyesen is tehet egy próbát. A Secession alagsorában kiállított, 1902-re elkészült 34 méteres, Beethoven szimfóniája által inspirált Klimt-műhöz ugyanis a múzeum fülhallgatókat kínál a kíváncsi vagy derűsebb hangulatra vágyó látogatóknak, Beethoven 9. szimfóniáját sugározva benne.

Ha többet szeretnél megtudni Beethovenről, egy korábbi interjúnkban olvashatsz még róla.