Kik csókolóznak a világ egyik legismertebb festményén?

Bálint Lilla
GettyImages-566419723
Olvasási idő kb. 6 perc

Gustav Klimt A csók című festménye a művészet legismertebb alkotásainak egyike. De kik lehettek a kép modelljei?

Az 1890-es évek végén a kissé görnyedt tartású, szakállas, kopaszodó Gustav Klimt, a bécsi művészélet bohém alakja megismerkedett egy ambiciózus ifjú varrónővel. Emilie Flöge és nővére, Pauline azonban nem egyszerű varrónők voltak: azoknak a bátor nőknek terveztek merész szabású, divatos és egyedi ruhákat, akik nem kívántak fűzőt viselni.

Klimt, a nőfaló

Klimt öccse, Ernst a harmadik Flöge lánynak, Helenének csapta a szelet, akit 1891-ben feleségül is vett. A következő évben Ernst meghalt, de Gustav továbbra is gyakori vendég volt a Flöge családban, hiszen ő lett Helene és Ernst közös gyermekének a gyámja. Nyaranta sokszor meglátogatta a családot a festői Atterseenél lévő nyaralójukban, ahol tájképeket is festett. Emilie különleges szépsége elvarázsolta a festőt, aki egyébként is nagy rajongója volt a női nemnek. Klimt nagy nőcsábász hírében állt: rossz nyelvek szerint minden modelljével kikezdett. (Valószínűleg lehet ebben némi igazság, Klimtnek ugyanis 14 gyermeke született, bár egyszer sem nősült meg.)

Emilie Flöge kínai jellegű ruhában, 1910 körül
Emilie Flöge kínai jellegű ruhában, 1910 körülbrandstaetter images / Getty Images Hungary

1904-ben a Flöge nővérek a Mariahilfer Strassén nyitottak haut couture divatszalont, Schwestern Flöge néven. Egyedi mintás, bő szabású dizájnerruháik tervezésében állítólag Klimt is segédkezett, a ruhák a bécsi feministák és a felső tízezer hölgyeinek körében nagy népszerűségnek örvendtek. Klimt szintén népszerű festőnek számított, sokszor dolgozott megrendelésre, és amikor a portréra vágyó nők ellátogattak hozzá, sokszor a figyelmükbe ajánlotta Emilie újszerű, szecessziós ruháit. Ugyanez fordítva is működött: miután 1902-ben először megfestette Emilie-t, sok bécsi úriasszony rendelt tőle hasonló portrét, hasonló ruhában.

27 év egymás mellett

Nem tudni, Klimtet és Emilie Flögét valójában milyen kapcsolat fűzte össze – plátói szerelem, valóságos kapcsolat vagy alkotótársi viszony? Jobb híján élettársaknak lehetne nevezni őket, a szó legnemesebb értelmében:

Emilie élete végéig Klimt mellett maradt, s bár a csapodár festőnek voltak kalandjai és hosszabb kapcsolatai egyaránt, mégis 27 éven át kölcsönösen inspirálták egymást.

Klimt több művében is megjelenik az intimitás, valamint a női test iránti élénk érdeklődés (gondoljunk csak a Judit Holofernész fejével, a Danae vagy A nő három életkora című képeire), de leghíresebb festménye a mai napig az 1907–1908-ban készült A csók, amely egyben a szecesszió egyik legfontosabb alkotása és a művész „aranykorszakának” a csúcspontja.

Emilie Flöge és Gustav Klimt
Emilie Flöge és Gustav Klimtbrandstaetter images / Getty Images Hungary

A csók

Nincs egyetértés a művészettörténészek között abban, hogy pontosan ki lehetett a festmény modellje. Sokak szerint maga Emilie Flöge térdel a képen a vadvirágos mezőn, összeölelkezve a kissé fölé magasodó férfialakkal. A legtöbb értelmezés szerint A csók szerelmes ölelést jelenít meg, mások szerint viszont nem ennyire egyértelmű a helyzet: a férfi arcát nem látjuk, a nőé olyan, mintha aludna, talán kissé üres is. Eszméletlen, vagy a boldogság miatt csukta be a szemét? A férfialak a nő nyaka köré fonja a karját, a nő a férfi kezeit markolja – a vágy miatt, vagy azért, mert szívesebben szabadulna már az ölelésből? És miért tűnik úgy, mintha a szakadék szélén térdelne a pár?

A csók című festmény
A csók című festményGraphicaArtis / Getty Images Hungary

A legelterjedtebb elképzelés szerint a képen tehát maga Klimt látható Emilie-vel, mások szerint viszont a modell nem Emilie, hanem a Klimt más képein (Danae, az Aranyhal) is feltűnő, vörös hajú modellje (és szeretője), Hilde Roth. A csók nőalakjának testhezálló, mintás ruhája mindenesetre Emilie terveit idézi, és érdemes megfigyelni, hogy míg a férfin szögletesebb, téglalap alakú mintákat láthatunk, a női szereplő ruházatán az ovális-virágos minták dominálnak – ezek férfi- és női szimbólumokként is értelmezhetők.

Emilie egy másik Klimt-képen
Emilie egy másik Klimt-képenWikimedia Commons

Botrányos képek

Klimt munkáinak többnyire ellentmondásos fogadtatás jutott. Meztelen, kibontott hajú nőalakjait sokszor pornográfnak ítélték, különösen, amikor a Bécsi Egyetemtől kapott megbízatását – hogy a filozófia, a jog és az orvostudomány allegorikus alakjait ábrázolja – ruhátlan nőket megörökítve teljesítette. A művész gyakran használt aranyozást is a képein, ezt pedig blaszfémiának ítélték: a kétdimenziós aktok a bizánci ikonokat idézték. A csók ennek ellenére óriási sikert aratott: a osztrák kormány vásárolta meg, még befejezetlen állapotában.

Emilie Klimt nélkül

Klimt 1918-ban agyvérzést kapott, majd elkapta az akkoriban tomboló spanyolnáthát, amiből nem épült fel: még ugyanabban az évben elhunyt.

Utolsó szavai állítólag ezek voltak: „Emilie jöjjön ide!”

A festő halála után Emilie örökölte Klimt hagyatékának felét, és nagy becsben tartotta a műalkotásokat bécsi lakásában. Az 1938-as Anschluss után a Schwestern Flöge divatszalont be kellett zárnia, hiszen ügyfelei jó része a származásuk miatt elmenekült az országból. Emilie bécsi lakása a világháború során leégett, megsemmisültek csodás ruhái és a nála lévő értékes Klimt-hagyaték is.

Emilie Flöge nem ment férjhez, 1952-ben bekövetkezett haláláig Bécsben élt. Halálakor már szinte feledésbe merült a neve, de az utóbbi évtizedekben ismét felfedezték munkásságát: napjainkban már nemcsak Klimt múzsájaként emlékeznek rá, hanem mint független tervezőt és a feminizmus egyik ikonját is tisztelik benne, aki máig inspirálja a neves divatházak tervezőit.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek