A legrosszabb forgatókönyv esetén az Egyesült Államok és Oroszország között kibontakozó nukleáris konfliktus (ez a két ország birtokolja a világ nukleáris fegyvereinek közel 90 százalékát) 165 millió tonna kormot juttathatna a Föld légterébe, amelynek hatására a felszíni hőmérséklet 9 Celsius-fokkal, a globális kalóriatermelés pedig 90 százalékkal eshetne vissza. Van azonban egy alternatív tápanyagforrás, ami reményt adhatna az emberiség számára a túlélésre.
A hínár lehet a megmentőnk, ha kitör az atomháború
Egy friss tanulmányban a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egy atomháború folyamán az emberiség élelmezésére részben a Mexikói-öbölben és az Egyesült Államok keleti partvidékén létesített hínárfarmok jelenthetnék a megoldást.
A hínárfarmok az emberek által jelenleg fogyasztott élelmiszerek 15 százalékét pótolhatnák, illetve a bioüzemanyag-termelés 50 százalékét és az állati takarmány 10 százalékát is biztosítanák.
„Egy esetleges India és Pakisztán közötti nukleáris háború több mint 2 milliárd, míg egy, az Egyesült Államok és Oroszország közötti atomkonfliktus 5 milliárd embert fenyegetne éhezéssel, így nagy szükség van alternatív élelmiszer-források felkutatására” – vélekedett Cheryl Harrison, a Louisiana Állami Egyetem oceanográfiai és tengerparti tanszékének adjunktusa.
Ezért az óceán a megoldás
Hogy egy atomcsapás milyen pusztítással járhat, azt Hirosima példája szemlélteti a legjobban. Bár az Egyesült Államok által 1945. augusztus 6-án bevetett „Little Boy” nevű atombomba ötször kisebb hatóerejű volt, mint a mai nukleáris arzenálban szereplő termonukleáris bombák, a japán város mintegy 90 ezer épületéből 60 ezret semmisített meg, vagy súlyosan megrongált, és 5 hónapon belül 140 ezer ember életét oltotta ki.
Egy nukleáris csapás potenciálisan legsúlyosabb következménye mégis a mezőgazdasággal függ össze. Annyi radioaktív por és füst kerülhet ugyanis a levegőbe, hogy képes lenne elzárni a napfényt, ami nagymértékű hőmérséklet-csökkenést okozna.
Ez tönkretenné a világ élelmiszer-termelésének jelentős részét, és valószínűleg globális éhínséghez vezetne, több milliárd ember halálát okozva.
Itt jönnek képbe az óceánok. Amikor a kutatók modellezték egy nukleáris háború apokaliptikus hatásait, azt is megvizsgálták, hogy mi történne az olyan környezetekben, ahol a hőmérséklet nem csökkenne le hirtelen. „Az óceánnak és általában a víznek nagyobb a fajhője, mint a szárazföldnek, így több hőt tárol el, és nehezebb felmelegíteni, illetve lehűteni. Ezért működnek hatékonyan a radiátorok: tárolják a hőt, és fokozatosan adják le azt” – emelte ki Harrison. Az óceán ezért remek alternatív megoldás lehet az élelmiszer-termelésre, szemben a szárazföldi üvegházakkal, melyeknek fenntartása több erőforrást igényel.
A hínárnak a hideg sem árt
A tudósok modellje azt is feltárta, hogy a hínárfarmok nemcsak egyszerűen túlélnék a felszíni hőmérséklet-csökkenést, hanem szabályosan virágoznának és tovább terjeszkednének. Ennek az az oka, hogy a hideg levegő hatására a felszíni vizek lesüllyednének, és beindulna egy keringési folyamat, ami tápanyagban gazdag vizet juttatna a felsőbb rétegekbe.
Mivel a tengeri moszatban található jód nagy mennyiségben mérgező lehet az emberre nézve, elsősorban közvetett módon lehetne felhasználni. De ha csak önmagában takarmányozásra, vagyis állatok etetésére, továbbá bioüzemanyag előállítására hasznosítanák, felszabadulhatnának a szántóföldek más növények számára, ami önmagában is segíthetne az emberiségnek átvészelni a nukleáris telet, amíg az éghajlat évtizedekkel később helyreáll.
Ez lehetne a megmentőnk más katasztrófák, például egy hatalmas aszteroida becsapódása vagy egy gigantikus vulkánkitörés esetén is.
Arról, hogy az algák fogyasztása milyen hatással lehet az egészségre, alábbi cikkünkben olvashatsz bővebben.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
