Amikor egy hirdetés láttán felcsillan a szemünk, hogy végre szembejött velünk álmaink állása, vagy legalább egy olyan, amit szívesen elfogadnánk, elfog minket a remény, hogy talán megkaphatjuk. Emellett azonban szoronghatunk is: vajon miként viselkedjünk az állásinterjún ahhoz, hogy minket válasszanak, milyen kérdésekre kell majd kötelezően válaszolnunk, és mi az, amit a cégnek is feltétlenül el kell mondania, mielőtt döntenénk.
Ha megvan a kinézett munkához az összes képzettségünk, tapasztalatunk, akkor bátran megpályázhatjuk. Az viszont gyakran elbizonytalaníthat minket, hogy talán a korunk zavarja majd őket, esetleg az, hogy van kisgyerekünk, aki időnként bizony megbetegszik. De az is kérdéseket vet fel, hogy milyen bért jelöljünk meg, ha megkérdezik az erre vonatkozó igényünket. Ezeket a kérdéseket segít tisztázni Kispéter Alma, a Profession.hu szenior toborzási szakértője.
Nekem kell megmondani, mennyi fizetést kérek?
Pont egy évvel ezelőtt, 2023 márciusában született egy európai uniós rendelet, amely a munkáltatókat arra kötelezné, hogy az álláshirdetésükben tegyék közzé a bértartományokat. Ennek végrehajtására három évet jelöltek meg, így hátravan még kettő. Az új irányelv a nemek közötti bérszakadék csökkentésére irányul, valamint ezzel a munkavállalók is könnyebben eldönthetik, érdemes-e az állásra jelentkezniük.
Kispéter Alma elmondta, hogy a jelenlegi törvények szerint nem lehet a munkavállalókat kötelezni a fizetési igény közlésére.
Azonban sok esetben a fizetési igény megjelölésének kérése racionális megfontolásból történik: így azonnal kiderülhet, ha a felek elképzelése nem passzol a bérezés tekintetében.
Gyakori félelem szokott lenni a munkavállalók részéről, hogy túl alacsony bért adnak meg a jelentkezésnél. Az ilyen helyzetek megelőzésére szoktuk javasolni, hogy egy ideális sávot jelöljenek meg fizetési igényként konkrét összeg helyett.
Megkérdezhetik az életkoromat és a családi állapotomat?
Az életkor kérdése főként a idősebb korosztályt aggasztja, hiszen számos hirdetés úgy kezdődik, „fiatalos csapatba keresünk...”. Ahol azonban a sok éves tapasztalatot várják el, ott nyilván a fiatalabbak érzik magukat hátrányosan. A családi állapot is kényes kérdés lehet, amit főként a kisgyerekes szülők tarthatnak kellemetlennek.
A szakember elmondta, hogy ezeket megkérdezhetik ugyan az állásinterjún, viszont az álláskereső nem kötelezhető az válaszadásra. Ha úgy érzi a munkavállaló, hogy diszkrimináció érte – például azért, mert a jövőbeli gyerekvállalási tervei miatt nem alkalmazták – panaszt tehet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságán.
A szakértő azt javasolja a munkavállalóknak, hogy ha hasonló kellemetlen kérdéseket kapnak, gondolják át, hogy miért lehetnek ezek fontosak a munkaadónak. Ennek mentén közelebb kerülhetnek ahhoz is, hogy az adott hely valóban megfelelő lesz-e számukra.
Megkérhetnek, hogy meséljek a magánéletemről?
A magánélet kérdése sok helyen tabutéma, hiszen egy munkáltató nem kukucskálhat be az intim szféránkba. Azonban megeshet, hogy megkérik a jelentkezőt, hogy mondjon valamit a magánéletével kapcsolatban.
Erre megkérhetik a jelentkezőt, viszont ilyen esetben sem kötelezhető az álláskereső a válaszadásra. Érdemes lehet munkavállalóként mérlegelnünk hasonló kérdéseknél, hogy miért lehet a munkáltató számára lényeges, erre rá is kérdezhetünk, kérhetünk pontosítást. Ha nem kapunk racionális választ a kérdésre, akkor megtagadhatjuk a válaszadást.
Gyakran egyébként a hasonló, érzékenynek hitt kérdések pusztán csak nem szerencsés megfogalmazásból adódnak. Előfordulhat például olyan eset is, amikor a munkáltató azért kérdezi a jelentkezőt a hobbijáról, mert nem csak szakmai kvalitásait szeretné megismerni: így ez legtöbbször egy ártalmatlan kérdés, nyugodtan kérhetünk viszont pontosítást ilyen esetben is.
Mindenhol ugyanazt kérdezik egy állásinterjún?
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon minden pozícióban és állásnál ugyanazok a szabályok érvényesülnek azzal kapcsolatban, hogy mit kérdezhetnek a jelentkezőktől, vagy ez eltérő szakmánként.
Vannak olyan szakmák és helyzetek is, amikor indokolt egy egészségügyi témára vonatkozó kérdésre válaszolni, például az éjszakai műszakban is végzett munka esetében. Törvényileg kizáró okok lehetnek ugyanis bizonyos betegségek – például a cukorbetegség –, így ha a pályázó érintett ezek valamelyikében, a munkáltató jogosan dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az adott pozícióban.
Vannak persze ezen túl is különleges esetek, amikor jogosan zárnak ki egy bizonyos csoportot a pályázók köréből: például, ha egy női filmszerepre keresnek színészeket, a férfi jelentkezőket ilyen esetben elutasítják, szintén egy helyes gyakorlat.
Gondoljuk át, miért kérdezik
Adódhatnak kifogásolható helyzetek az állásinterjúk során, azonban függ a jelentkező személyes megélésétől is, hogy hol húzódik ennek a határa.
Kispéter Alma azt tanácsolja, hogy érdemes mérlegelni a válaszadás előtt, hogy miért lehet egy adott információ fontos a munkáltatónak. Ha egy kérdésfeltevés oka nem egyértelmű számunkra, ne féljünk kérdezni, ezzel gyakran tisztázhatóak az ilyen helyzetek.
Ha érdekel, milyenek voltak az anyák legkényesebb állásinterjúi, olvasd el az erről szóló cikkünket!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés