Ezt az ódzkodást nemcsak az okozza, hogy a tulajdonosok féltik az ingatlan állapotát az esetleges falfirkálásoktól, hanem az, hogy úgy gondolják, ha a szerződést felbontják, de a bérlők nem akarnak önként távozni, akkor a kiskorú jogi védelme miatt nem tudják őket kirakni a lakásból. Dr. Koczka Judit ügyvéd mondta el a Díványnak, mi az igazság ezzel kapcsolatban.
Ez csak egy tévhit
A bérelhető ingatlant kínálók gyakran keresik az ügyvédeket azzal a kérdéssel, hogy miként tudják bebiztosítani magukat arra az esetre, ha a lakásukat kiskorúval bérlik. A gyerekeket még akkor sem lehet kiköltöztetni, ha a szülők nem fizetik a bérleti díjat, vagy valami kárt, nagyobb problémát okoztak.
Az ingatlantulajdonosok félelmét tovább erősítheti az, ha a lakásuk címét még állandó lakhelyként is szeretnék bejelenteni a szülők, mert úgy gondolják, ez tovább bonyolíthatja a helyzetet. A kérdés ezek mellett akkor is felmerülhet, ha a lakáskiadáskor még nem volt szó gyerekről, idővel azonban a bérlőknek babájuk született.
Erősebb indok a költözésre a gyerek
Szomorú és bosszantó, ha a lakásbérlésből vita, pereskedés, majd kilakoltatás lesz, de előfordul. Azonban azzal minden lakáskiadónak és -bérlőnek is tisztában kell lennie, hogy a kiskorú gyerek időnként még erősebb indok arra, hogy gyorsabban kiköltözzenek a bérlők. Ugyanis, ha nem költözik el önként, és van kiskorú gyermeke, akkor a végrehajtó felé ezt előzetesen be kell jelenteni. Ilyenkor a gyámügy részéről is megy majd valaki a kilakoltatáskor, mivel a szülőt utcára lehet tenni, de a gyermeket nem. Annak elkerülése érdekében, hogy ne vegyék el tőlük a gyereket, a következményeket felmérő szülők önként elhagyják az ingatlant. Vagyis az, hogy
kiskorú is költözik az albérletbe, igazából serkenti a végrehajtás eredményességét.
Elég a szerződés a bejelentkezéshez
A lakásba való bejelentkezéstől sem kell tartania a tulajdonosnak. Ez az ottlakásra nem jogosítja fel a bérlőket, és ha el kell hagyniuk az ingatlant, akkor a tulajdonos bejelentheti, hogy a cím már fiktív.
A bérlőknek szüksége lehet a bejelentkezésre, főleg, ha gyerek is van a családban. Ehhez nem is kell a tulajdonos hozzájárulása, mivel a lakásba való bejelentkezéshez önmagában a két tanú előtt aláírt szerződés is alkalmas, tehát a bérleti szerződés és még közjegyzői okirat sem kell hozzá.
Ekkor senkit nem lehet kilakoltatni
Van azonban egy szabály, ami mindenkire érvényes, függetlenül attól, hogy van-e kiskorú vagy nincs:
a kilakoltatási moratórium, amely november 15-től április 30-ig tart.
Ezt nem lehet kiküszöbölni, ebben az időszakban a végrehajtó nem végez kilakoltatást.
Mi a menete?
Jó, ha tisztában vagyunk azzal, ha egy ingatlankiadásnál elmérgesedik egy felmerülő vita – gyakran a nemfizetés miatt –, úgy, akár érintett egy kiskorú, akár nem, mindig nehézségekbe ütközik a kilakoltatás, ha bérlők nem hajlandóak kiköltözni. Ilyenkor a tulajdonos nem mehet oda és „dobálhatja ki” a bérlőket, elsőként a bírósághoz kell fordulnia, ahol előterjeszti a lakás kiürítése iránti keresetet. Miután ezt elbírálták és jóvá is hagyták, a bíróság a bérlőt a lakás elhagyására kötelezi, amelyre kitűznek egy időpontot.
Amennyiben ennek nem tesz eleget a bérlő, akkor második lépésben a tulajdonos kérheti az ítélet végrehajtását. De előfordul, hogy még itt sem ér véget a kálvária, mivel a bérlő egy alkalommal kérheti a bíróságot, hogy függesszék fel a végrehajtást. Ezt a bíróság egyszer, legfeljebb 6 hónapra elrendelheti, függetlenül attól, van-e kiskorú vagy nincs.
Ha az is érdekel, milyen jogai vannak az albérlőnek, olvasd el az erről szóló cikkünket!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés