A petefészek úgy van kitalálva, hogy annak kell a legvédettebbnek lennie, ennél fogva a test öregedése nem károsítja a petesejtet – mondta 
A Családtervezés később című sorozat első része itt olvasható:
Petesejt fagyasztással lehet halasztani
„A statisztikák valóban azt mutatják, hogy a párok egyre később vállalnak gyereket. Az életmódbeli és gyerekeltartási problémák miatt a mai világ nem annak kedvez, hogy az emberek az ideális időben alapíthassanak családot”- mondta Dr. Nagy Zsolt a Dívány genetikai szakértője, akit interjúalanyommal, Lénárt Hajnalkával együtt kerestünk fel.
A családtervezés lehetőségeit részletező cikksorozat felvetésében a 29 éves producer elmondta, noha ideális életkorban van ahhoz, hogy szüljön, a munkája, az életvitele és a magánélete alapján úgy látja, legelőbb a harmincas évei közepén lesz majd lehetősége arra, hogy gyereket vállaljon. Lénárt Hajnalka évekig élt az Egyesült Királyságban, ahol lehetőség van arra, hogy a leendő anyák meghatározott mennyiségű petesejtjét későbbi megtermékenyítés céljából fagyasztva tárolják, vagyis kriokonzerválják. Ennek a lehetőségnek szeretne a közreműködésünkkel utánajárni Magyarországon.
Az egészségtelen életmód nem a petesejteket károsítja
Az úgynevezett asszisztált reproduktív technikákra és a laikusok számára csaknem átláthatatlan engedélyeztetési folyamatokra később térünk ki. Elsőként a lapunk genetikai szakértőjét kerestük fel, hogy megtudjuk, milyen mértékben csökken a teherbeesés esélye egy nő harmincas éveiben, milyen hatással van a petesejtek minőségére a stresszes életmód, illetve az alkohol, és a dohányzás, és arról is kérdeztük, milyen esetekben javasolná, hogy egy nő vállalja a petesejtlevétel procedúráját.
„A test egészségére káros behatások nem genetikai szempontból jelentenek problémát egy nő számára. A petefészek úgy van kitalálva, hogy annak kell a legvédettebbnek lennie, ennél fogva a test öregedése nem károsítja a petesejtet. Az életmódbeli amortizáció a szervezetet érinti, nem a petesejtet, így tehát egy kései várandóságnál az a kérdés, hogy az anya szervezete milyen állapotban van, ki tudja-e hordani a terhességet.”
A petesejt élettartama egy nap
A petesejt élettartama körülbelül 24 óra, vagyis egy ciklus alatt egy napon lehet teherbeesni. Erre a legnagyobb valószínűség a peteérés idején az úgynevezett középidőben van, amit fogamzási ablaknak is neveznek. A menstruációs ciklus alatt körülbelül hat nap van, amikor terhesség jöhet létre, ezt az időszakot jelöli a fogamzási ablak. A statisztikák szerint a teherbeesésre legvalószínűbb időszak a 12. és 14. napra esik.
Az egy százalékos kockázat
Ha a petefészket atombunkernek is tekintjük, az ivarsejtképződés során az idő előrehaladtával fellép egy általános kockázat. “Az egy százalékos genetikai kockázat az életkorral párhuzamosan nő: 35 év körül 2-3 százalék lesz. Ez nem jelent számottevő problémát, egy nőnek körülbelül 400 olyan petesejtje van, amelynek érésen kell átmennie, így a kockázat mellett is jó esélye van a teherbeesésre.”
A szakember szerint a petesejt lefagyasztása alkalmas arra, hogy a genetikai kockázatot blokkolják, de csupán emiatt vállalkozni a beavatkozásra nem feltétlenül érdemes, ha rövid ideig, néhány évig szeretnénk fagyasztva tárolni a sejteket. Léteznek azonban olyan problémák, amelyeknél a kriokonzerválás nagyobb segítséget tud nyújtani.
Női test férfi örökítőanyaggal
“Nemrég találkoztam a praxisomban egy komoly genetikai problémával. Az illető nő egy kromoszómahibából következően férfi örökítőanyaggal rendelkezik. Semmiféle külsődleges jele nem mutatkozik ennek, nem szőrös, nem férfias, női testben él, női nemiszerve van. A betegség a pubertáskorban mutatkozott meg, amikor is a petefészkével lettek problémák. Végül el kellett távolítani a petefészket, mert félő volt, hogy elrákosodik. Ő most harminc éves, ha a tizenöt évvel ezelőtti beavatkozás előtt le lehetett volna fagyasztani a petesejtjeit, és akkor most vállalhatna terhességet saját petesejttel. De ez a lehetőség akkoriban nem merült még fel.”
A petesejtek kriokonzerválása tehát megoldás lehet olyan betegségek esetében, amelyek a petefészket, vagy petevezetéket érintik, illetve olyan gyógykezelések megkezdése előtt, mint a rosszindulatú daganatos betegségek kezelésére alkalmazott radioterápia, vagy kemoterápia. A nemzetközi celebhírekből tudjuk, hogy Kylie Minogue is élt ezzel a lehetőséggel, miután 2005 májusában emlőrákkal diagnosztizálták. A gyógykezeléseit követően ugyan nem vállalt gyereket, valószínűleg a petesejtjeit azóta is tárolják.
Nemzetközi vita
Miután az első lombikbébi Louise Brown 1978-ban megszületett, új korszak kezdődött a reprodukcióban és annak etikai megítélésében. Az Európa Tanács már abban az évben kísérletet tett arra, hogy valamennyi tagállam számára elfogadható irányelveket fogalmazzon meg, de a kezdeményezés sikertelen volt. Négy évvel később többek közt orvosokból, jogászokból, filozófusokból álló bizottságot hozott létre a genetikai manipulációkkal kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Ebben az időben az Egyesült Államok mellett Nagy-Britanniában, Ausztráliában és az NSZK-ban foglalkoztak a legtöbbet a mesterséges megtermékenyítés lehetséges jogi szabályozásával és etikai hátterével. A Vatikán 1987-ben tette közzé az erre vonatkozó útmutatásait és ajánlásait. Ebben szerepel az az álláspont, hogy ami technikailag lehetséges, nem feltétlenül elfogadható és megengedhető etikai szempontból, de az is, hogy mesterséges beavatkozások az emberi nemzés folyamatába nem utasíthatók el azon az alapon, hogy mesterségesek. Azóta sincs általános irányelv a mesterséges megtermékenyítésre vonatkozóan. (forrás: Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalása)
Ha megfelelő eljárással végzik, akkor 10-15 évre lefagyasztatók a petesejtek. Dr. Nagy Zsolt úgy tudja, az erre vonatkozó statisztika alapján a kriokonzervált sejtek jó 80 százalékban feléleszthetők, és az ezt követő beültetéseknek is jó a statisztikája. Interjúalanyomban azt javasolta, mielőtt döntene arról, hogy megkeresi-e azokat a hazai intézeteket, amelyek ivarsejtek levételével, illetve tárolásával foglalkoznak, végeztessen el egy három területre kiterjedő genetikai vizsgálatot.
Három sikertelen lombikprogram után
“Sajátos probléma, hogy régen az volt az elv, hogy akinek három sikertelen lombikprogramja volt, azután elküldték genetikai vizsgálatra. Ez nagy terhet ró a párokra fizikálisan és lelkileg is, az anyagiakról nem is beszélve. Ideális esetben a lombikprogram előtt lenne szükség arra, hogy a szakemberek kiszűrjék az esetleges genetikai hibalehetőségeket. Ugyanez vonatkozik véleményem szerint a petesejt fagyasztására is. Mielőtt egy nő erre vállalkozna, tudnia kell, hogy mik a hibalehetőségek” – mondta a genetikus.
A sorozat folytatásában részletezzük, mely három genetikai vizsgálat az, amelyet egy leendő anyának érdemes elvégeztetnie, mielőtt gyereket vállalna - függetlenül attól, hogy természetes, vagy mesterséges úton szeretne-e teherbe esni. Kitérünk arra is, hogy ezek a vizsgálatok még annyi energiát sem igényelnek, mint a fogmosás. A stramm petesejtekről szóló genetikusi vélemény hatására Lénárt Hajnalka még meggondolhatja magát, és dönthet úgy, hogy ha eljön a gyerekvállalás ideje, akkor természetes úton szeretne teherbe esni. A döntésétől függetlenül a végére járunk a lehetőségeknek, megpróbálunk eligazodni az egészségügyi rendszer engedélyeztetési eljárásaiban, és etikai elveiben, és bemutatni, hol, hogyan és mennyiért vehető igénybe ez a szolgáltatás.
Családtervezés: Petesejt fagyasztással lehet halasztani?
29 éves vagyok, és ideális állapotban ahhoz, hogy szüljek- mondta interjúalanyunk, aki azonban munkája és életvitele miatt úgy látja, csak a harmincas évei közepén lesz lehetősége gyereket vállalni. Addig is be szeretné biztosítani magát, ezért lefagyasztatná a petesejtjét.
Tévhitek: A magzatvédő vitamin nem mindig véd
A folsav szedése szükséges a terhesség előtt néhány hónappal, valamint a terhesség alatt – de sok nők esetében előfordul, hogy nem hasznosul teljesen. Egyszerű génvizsgálatokkal ellenőrizhetőek azok az anyai génvariációk, amelyek befolyásolják a magzat fejlődését.
