A késleltetett megtérülés haszna

Sokan gyűlölik a kapcsolatépítést – vagy legalábbis magát a kifejezést –, kortól, személyiség típustól és élethelyzettől függetlenül. Azonban az ellenérzésekkel együtt sem vitatja senki, hogy kapcsolatokra szükségünk van, bármilyen területen tevékenykedünk, bárhol is tartunk a karrierünkben. Hiszen kapcsolatrendszerünk az egyik legfontosabb eredője annak, hogy életünk és munkánk során hogyan érvényesülünk. Ideje elfogadnunk, hogy a kapcsolatépítés nem ördögtől való, még akkor se, ha erre sokan ferde szemmel néznek. Ennek jegyében nézzük, milyen alapelveket érdemes szem előtt tartanunk azért, hogy jól működő kapcsolati hálónk legyen.

1. Nem esemény, hanem folyamat

A hatékony networking nem egy akció vagy esemény, hanem egy folyamat. A tévhitekkel ellentétben a kapcsolatépítés legkönnyebb része az ismerkedés. Hiszen a valóságban sokkal inkább a kapcsolatok elmélyítése és fenntartása okoz inkább nehézségeket. Ugyanis hiába az ismeretség, ha csak akkor jutnak eszünkbe az ismerőseink, amikor segítségre lenne szükségünk. Éppen ezért nem grandiózus eseményként, hanem sokkal inkább apróbb, mindennapi lépések sorozataként érdemes a networkingre gondolni.

Ha tudatosan akarjuk építeni kapcsolatainkat, az első dolgunk a meglévő kapcsolati hálónk feltérképezése. A legszorosabb ismeretségeinkkel érdemes kezdeni, ezután jöhet a „gyengébb kapcsolataink” számbavétele: mindenkit írjunk fel, aki eszünkbe jut, a jelenlegi munkatársainktól kezdve az exkollégákon át az iskolai ismertségekig. Ez azért is hasznos, mert tudatosítja és átláthatóbbá teszi a kapcsolatainkat. Majd tegyük rendszeressé a velük való interakciókat. Ha csak egyetlen embert felhívunk, vagy egyetlen e-mailt írunk naponta, akkor már rengeteg tettünk azért, hogy jól működő kapcsolati hálónk legyen.

2. Minőség a mennyiség helyett

Egy kisebb kapcsolati háló, kevesebb, de erősebb kapcsolattal sokkal hatékonyabb, mint ha több száz embert ismernénk, de a kapcsolatok nem lennének mélyek. Nem biztos, hogy rengeteg új emberrel kell találkoznunk ahhoz, hogy jól működő kapcsolati hálónk legyen. Lehet, hogy csak jobban meg kell ismernünk a meglévő ismerőseinket. A számosság helyett inkább minőségi kapcsolatok kialakításában érdemes gondolkoznunk.

Ezt különösen fontos hangsúlyozni napjainkban, amikor a közösségi média arra hajlamosít bennünket, hogy az ismerőseink számára fókuszáljunk. Azonban a kevesebb, de minőségi kapcsolat erősebb kapcsolati hálót eredményez. Hiszen hiába van több ezer ismerősünk, ha a kapcsolat közöttünk csak látszólagos. Épp ezért ne azzal foglalkozzunk, hogy mindenkit megismerjünk, hanem arra koncentráljunk, hogy minőségi kapcsolatokat létesítsünk.

3. Érdekek helyett szimpátia

Általában véve az emberi természetből fakad, hogy olyan emberekkel akarunk kapcsolatban lenni, akiket kedvelünk. Ha csak a saját életemre gondolok, a zöldségesre, ahol rendszeresen vásárolok, az éttermekre, ahová többször is elmegyek, vagy a szervizre, ahová az autómat viszem – minden esetben máshová is mehetnék, de azért választottam őket, mert szimpatikusak voltak és bebizonyosodott, hogy megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtanak.

Ugyanez érvényes a szakmai kapcsolatokra is. Általában olyasvalakivel akarunk együtt dolgozni, akit kedvelünk is, nem pusztán jól végzi el a rábízott feladatot. Ha ugyanezt az elvet egy másik szemszögből nézzük, nem feltétlenül és minden esetben szükségszerű, hogy konkrét célja legyen a kapcsolatépítésnek. Lehet, hogy megismerkedünk valakivel, és örömmel töltünk vele időt, de valójában egyikünknek sincs kézzelfogható haszna belőle. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne merülhetne fel olyan helyzet, amikor a másik a segítségünkre lehet.

Ráadásul nem nehéz belátni, hogy a másik tisztelete, teljesítményének elismerése, a közös értékrend vagy a közös érdeklődés stabilabb alap, mint a pillanatnyi múló érdek. Arról nem is beszélve, hogy ha az előbb említettek közül bármelyik is igaz, akkor az első kapcsolatfelvétel is természetesen adódik, hiszen őszinte kíváncsisággal és érdeklődéssel tudunk a másik felé fordulni.

4. Törekedjünk a sokszínűségre!

A megfelelő kapcsolati háló számos előnnyel jár. Hozzáférhetünk nem nyilvános információkhoz, megismerhetünk a sajátunktól eltérő tapasztalatokat és nézőpontokat. Ezáltal gondolataink új irányt kaphatnak, ötleteinket más megvilágításban láthatjuk, és nem utolsósorban segítheti szakmai érvényesülésünket. Ehhez az is szükséges, hogy a kapcsolati hálónk ‘széles' legyen, és olyan emberekből álljon, akik valóban más tapasztalatok birtokában vannak, és adott esetben a miénktől eltérő álláspontot képviselnek.

Persze rendkívül kényelmes, ha az ember nem találkozik a sajátjától eltérő véleménnyel. Azonban hosszú távon mindenképpen káros, hiszen ilyenkor nem kell megkérdőjeleznünk dolgokat, nem kell új nézőpontból szemlélnünk jelenségeket, nem kényszerít semmi a gondolkodásra. Azaz pont a kapcsolatépítés egyik fontos funkciója sérül. Ezért olyan emberek társaságát is keressük, akik a miénktől eltérő területen tevékenykednek, így a miénktől eltérő szakmai nézőpontokat, tapasztalatokat is megismerhetünk, és a kapcsolati hálónk is szélesedik.

5. Azonnali megtérülés helyett kölcsönösség

Mindannyiunknak vannak olyan ismerősei, akik az azonnali megtérülést tartják szem előtt. Rögtön felbukkannak, amint valamire szükségük van, de egyébként reménytelenül elérhetetlenek. Ezek azok az emberek, akik csak a pillanatnyi, személyes érdekeik mentén alakítják a kapcsolataikat. Aztán el is nyerik méltó büntetésüket, hiszen érdekemberként tartja őket számon a világ, és magukra maradnak, amint a ranglétra alsóbb fokára kerülnek.

Az adok-kapok egyensúlya rendkívül fontos: a jó kapcsolatok a kölcsönösségen nyugszanak, és nem az azonnali megtérülés lehetőségén alapulnak. Ahogy Reid Hoffman – a LinkedIn alapítója – is megfogalmazta: „Bár az ösztöneinkkel ellentétesnek tűnik, de minél önzetlenebb a hozzáállásunk, annál előnyösebbnek fogjuk érezni a kapcsolatot. Ha úgy döntünk, hogy segítünk másokon, hamar megszilárdíthatjuk a jó hírnevünket, a lehetőségeink univerzuma pedig kitágul.”