Ahogy egy korábbi cikkünkben is írtunk róla: a kézfogás szerepe ma már egészen más, mint régen. Annak idején azt üzentük vele, hogy békés szándékkal érkeztünk (fegyverek nélkül), azonban mára kicsit más jelentést kapott. A kézrázás ma már nemcsak az udvarias üdvözlés része, hanem a legújabb kutatások szerint annak is a legjobb módja lehet, hogy megnyerjünk magunknak valakit. És akár annak is, hogy meghiúsítsunk egy jövőbeli együttműködést.
A tökéletes kézfogásról szóló elképzeléseinket kissé felülírta a koronavírus-pandémia, aminek nyomán új üdvözlési formák születtek. Könyököt, lábat koccinthatunk, biccenthetünk és még egy sor módon jelezhetünk barátságosan a találkozások kezdetén és végén. Ezek az új módszerek még annyira nincsenek a gyakorlatban, hogy egyelőre nem tudjuk, hogyan lehet elrontani őket, de talán hamarosan jön egy ismert ember, aki mutat a világnak egy rossz példát, ahogy a kézfogással is történt.
Ha a hagyományos kézfogásról van szó, talán Donald Trump a legtöbbet emlegetett bakizó, akinek borzalmas üdvözléseit több alkalommal is elemezték már. Az amerikai elnök kézfogásával szemben a leggyakrabban felhozott érv, hogy túlságosan nyomul, teátrális, és láthatólag dominálni, sőt megfélemlíteni igyekszik vele azokat, akikkel találkozik.
Trump általában erőteljesen magához húzza – vagy inkább rántja – a másik kezét, akit ezzel kényelmetlen pozícióba kényszerít, és addig benne is tartja, amíg jólesik neki. Nem sokan érték el eddig, hogy kézfogásaiknak külön összeállítás-videója legyen, de Trumpnak sikerült.
De vajon mennyi ideig tartson a kézfogásunk, hogy ne tűnjön gyorsnak és flegmának, de kínosan hosszúnak sem?
A tudósok szerint egy három másodpercnél hosszabb kézfogás a munkakapcsolat végét jelentheti – állítja talán kissé túlgondolva a dolgot a BBC erről szóló cikke, kiemelve, hogy egy rossz kézfogással akár szorongást is kiválthatunk másokból. Kézfogásunkat ráadásul nemcsak ismerőseink, hanem saját magunk miatt is érdemes jobban átgondolnunk, mert egy-egy másokban kiváltott rossz élmény megmarad, és később akár valóban negatívan befolyásolhatja a kapcsolatainkat, üzleti céljainkat.
A szakértők szerint tehát a három másodperces kézfogás tekinthető ideális hosszúságúnak, ami pedig a gesztus minőségét illeti: akkor van rendben, ha nem tűnik erőtlenül gyengének, de azt sem akarjuk bizonygatni vele, hogy milyen erősen tudjuk szorongatni a másik kezét.
Trump ehhez képest 20 másodpercen át is képes időt tölteni vele, folyamatosan rángatja a partnere kezét, aminek célja a testbeszéd szakemberei szerint a hatalom és a másik feletti uralom kinyilvánítása. Trump és Abe Sindzó japán miniszterelnök ügyetlen kézfogása a Fehér Házban 2017 februárjában például 19 másodpercig tartott, de az elnök a világ többi vezetőjével sem kíméletesebb: 2017-ben egyszer Emmanuel Macron francia elnökkel 29 másodpercig tartott a kézfogásuk, Kim Dzsong Unnal 2018 júniusában 13 másodpercig rázták egymás kezét. Ha mi épp nem élünk kamerák kereszttüzében, mindenképp maradjunk a három másodpercnél.
