Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdik több mint fele nem ismeri az éghajlatváltozás kutyákra és macskákra gyakorolt negatív hatásait.
Az MSD Animal Health 2020 elején a Protect Our Future Too kezdeményezés keretében Európa-szerte felmérést végzett állatorvosok és gazdik körében az éghajlatváltozás házi kedvencekre gyakorolt negatív hatásairól. A kutatás rámutatott arra, hogy a megkérdezett magyar gazdik több mint fele nem ismeri ezeket a hatásokat, háromnegyedük pedig úgy érzi, hogy nem elég informált a témában. A megkérdezett magyar állatorvosok többsége egyetért abban, hogy a témáról beszélni kell, hiszen úgy vélik, hogy a gazdik nem elég tájékozottak a melegebb időjárás következtében elszaporodó paraziták okozta veszélyekről. Ezt alátámasztja, hogy a megkérdezett hazai társállat-tulajdonosok negyede nem védi egész évben társállatát a kullancsoktól és más parazitáktól.
Te mindent megteszel kedvenced egészsége védelmében?
A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett magyar gazdik 51 százaléka nem gondolja, hogy az éghajlatváltozás hatással lehet kisállatuk egészségére.
„A globális felmelegedés az elkövetkezendő évtizedekben hatással lesz ránk és társállatainkra is” – hívja fel a figyelmet prof. Farkas Róbert, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének tanára. A Protect Our Future Too kezdeményezés 21 vezető európai kutatója szintén egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás széles körben kihat a kutyákra és macskákra is.
A magyar gazdik 75 százaléka érzi úgy, hogy nem elég informált az éghajlatváltozás állatokra gyakorolt negatív hatásairól. A magyar állatorvosok 69 százaléka ezzel összhangban úgy látja, a gazdik nem rendelkeznek megfelelő tájékozottsággal a témában.
Az európai állatorvosok 78 százaléka szerint általánosságban elmondható, hogy megnövekedett a vérszívó ízeltlábúak, köztük a kullancsok és bolhák száma, 74 százalékuk pedig állítja, hogy ez a hidegebb hónapokban (október és március között) is megfigyelhető. Több mint kétharmaduk szerint ezzel egy időben megnőtt az általuk terjesztett kórokozók miatti betegségek aránya is. A megkérdezett magyar állatorvosok 98 százaléka szerint Magyarországon gyakoribbá vált a kutyák kullancsok által terjesztett betegsége, a babéziózis.
Az éghajlatváltozás egyik jelentős hatása a paraziták, különösen a kullancsok számának növekedésében jelentkezik, hiszen a melegebb éghajlat hatására hosszabb ideig képesek életben maradni. „Az éghajlatváltozás hatására új kullancsfajok is megjelennek olyan területeken, ahol korábban nem voltak, másfelől aktivitásuk időtartama is meghosszabbodik” – állítja prof. Farkas Róbert. A bolhák és kullancsok nagyon érzékenyek a hőmérséklet és páratartalom akár apró változásaira is, ezért az éghajlat változása jelentősen befolyásolja szaporodásukat és aktivitásukat.
Az európai átlaghoz hasonlóan a megkérdezett magyar társállat-tulajdonosok 74 százaléka gondolja úgy, hogy eleget tud a kullancsok és paraziták hordozta veszélyekről, ám a megkérdezett állatorvosok 69 százaléka úgy véli, hogy a gazdik nem elég tájékozottak a kisállatokat fenyegető kockázatokról, amelyeket az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá vált ízeltlábú paraziták okoznak.
Mivel a kullancsok a különféle kórokozók terjesztése miatt veszélyt jelentenek kedvenceink egészségére, a melegebb időjárás következtében, a korábbiaknál fontosabbá válik a kullancsok elleni védekezés. Habár az állatorvosok több mint egyharmada tanácsolja a gazdiknak kutyájuk és macskájuk egész éves védelmét a bolhák és kullancsok ellen, a felmérés arra mutatott rá, hogy még van tennivaló ezen a téren.
Az itthon megkérdezett kisállat-tulajdonosok 77 százaléka egész évben védi állatait az ízeltlábú külső élősködőktől, 13 százalékuk azonban csak a nyári hónapokban gondoskodik a védelemről. A kutatás eredményei alapján a magyar gazdik ezen a téren felelősségteljesebbek az átlagnál, hiszen az európai vizsgálatok szerint az európai tulajdonosok csupán 62 százaléka gondoskodik az egész éves védelemről, 21 százalékuk pedig csak nyáron teszi ezt. Hazánkban a gazdik 79 százaléka először az interneten keres információt ezzel kapcsolatban, és csak 42 százalékuk keresi fel az állatorvosokat.
