Nemcsak a már megtermelt hulladék mennyiségének csökkentésére kell törekednünk globális szinten, hanem arra is, hogy már eleve környezetbarát csomagolásban jusson el az adott termék, elsősorban az élelmiszer, a fogyasztókhoz. Mert – bár a csomagolóanyagokat sokan szidják – azzal is tisztában kell lennünk, hogy a csomagolásra szükség van, mert a termék és a fogyasztó védelmét is szolgálja – írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
A csomagolás célja és szerepe
Napjaink központi témái közé tartozik a környezetszennyezés, a környezetvédelem, s ezen belül a hulladékok kérdése. Ma már senki nem dughatja homokba a fejét, a médián keresztül is szembesülhet az egyre növekvő hulladéktengerrel, ami a helytelen tárolás és az emberi hanyagság, lustaság, szemetelés következtében a természetbe jut. Évekkel ezelőtt ezt talán még sci-finek gondoltuk, de mára lesújtó valósággá vált. Szerencsére egyre sikeresebbek a különböző kampányok (például: műanyagmentes július, zacskómentes világnap, környezetvédelmi világnap, hulladékmentes hét, szívószálmentes augusztus), azonban ezeknél jóval többre van szükség.
Nemcsak a már megtermelt hulladék mennyiségének csökkentésére kell törekednünk globális szinten, hanem arra is, hogy már eleve környezetbarát csomagolásban jusson el az adott termék, elsősorban az élelmiszer, a fogyasztókhoz. S bár a csomagolóanyagok rendre kapnak hideget, meleget, azzal is tisztában kell lennünk, hogy a csomagolás nem ördögtől való, a termék és a fogyasztó védelmét is szolgálja.
A csomagolás több célt szolgál
A csomagolás biztosítja:
- az élelmiszer hosszabb fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejét,
- a termék védelmét a külső sérülésektől, szennyeződésektől, miként a szélsőséges hőmérsékleti hatásoktól, vagy éppen az UV-sugárzástól a szállítás és a tárolás során. Meg kell akadályoznia a kártevők és kórokozók bejutását az élelmiszerekbe, valamint azt is, hogy az élelmiszerekben természetes módon lejátszódó (pl. enzimatikus) folyamatok beinduljanak.
- a vásárlók jogszabályban meghatározott kötelező tájékoztatását (fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő, felhasználási mód, származás, összetétel, tápérték-információk, allergének jelölése, stb.).
A csomagolás emellett kétségtelenül marketingcélokat is szolgál. Többek között felismerhetővé és azonosíthatóvá, ezáltal egyedivé teszi a terméket. Mindezektől függetlenül természetesen fontos, hogy a meglévő csomagolások helyett más lehetséges, környezetkímélőbb alternatívákat keressünk. Ez iránt jelentősen megnőtt a fogyasztói igény, és az élelmiszergyártók is nagy erővel keresik a lehető legjobb megoldásokat.
Miért van szükség környezetbarát csomagolóanyagokra?
Kétségtelen, a csomagolóanyagok említésekor elsősorban a műanyagok kerülnek szóba, nem véletlenül. Szomorú valóság, hogy a tengeri hulladék zömét világszerte a különféle műanyagok teszik ki. Az ezekből származó mikroműanyagok hosszú távú élettani hatása egyelőre ismeretlen, ugyanakkor már kétségtelenül jelen vannak az ételeinkben, a levegőben, a nyílt vizeinkben, s ezáltal az emberi szervezetben, de súlyos mértékben károsítják a szabadon élő (elsősorban a vízi) élőlények, állatok életterét, egészségét is. Számos olyan felvételt láthattunk a közösségi médiában, amikor a nejlonzacskót tápláléknak néző halak, vízi emlősök, teknősök fulladás vagy emésztőrendszeri problémák miatt veszítették életüket.
Az egyszer használatos műanyagok nyomában
Az Európai Unió a 10 legelterjedtebb egyszer használatos műanyag termékre és a halászeszközökre összpontosítva rendelettel szabályozza a fent leírt folyamatokat. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve (2019. június 5.) egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről, számos új és jövőbe mutató intézkedés bevezetéséről rendelkezik. Idetartozik többek között a műanyag betiltása bizonyos készítmények esetében. Azokat az egyszer használatos műanyag termékeket, amelyeket ki lehet váltani más, könnyen beszerezhető és megfizethető alternatívákkal, tilos lesz piaci forgalomba hozni.
Az egyszer használatos műanyag termék a hivatalos definíció szerint olyan termék, amely teljes egészében vagy részben műanyagból készült, és amelyet nem arra szántak, nem úgy terveztek, vagy amelyet nem azzal a céllal helyeztek forgalomba, hogy a gyártóhoz visszajuttatva élettartama alatt többször vagy több körben újratölthető, illetve eredeti rendeltetésének megfelelő célból újra használható legyen.
Az iparági összefogás fontossága
Hazánkban ma az élelmiszer- és italgyártás több mint 200.000 tonna csomagolóanyagot bocsát ki, ennek kétharmada valamilyen műanyag, amit másodikként az üveg követ. A gyártók egyik fő célkitűzése a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, ami ugyanakkor nem kevés, gyakran évekig elhúzódó fejlesztést és a gyártási folyamatok módosítását igényli. Számos pozitív példa jelent meg már eddig is, s ezek száma folyamatosan nő. A legnagyobb eredmény az egyes iparágak közötti összefogással, együttműködéssel érhető el.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az élelmiszergyártók elsődleges feladata az élelmiszerbiztonság garantálása, amiben nem köthetők kompromisszumok, vagyis ez a szempont élvez prioritást. A csomagolóanyagok összetételét, illetve azt, hogy milyen élelmiszert milyen anyagba lehet csomagolni, vagyis mivel érintkezhet egy élelmiszer, szigorú jogszabályok határozzák meg, annak érdekében, hogy az élelmiszerbe semmilyen egészségre ártalmas anyag ne oldódjon bele. A csomagolóanyagok lecserélése már csak emiatt sem könnyű feladat. A mai lebomló (jellemzően műanyag) csomagolóanyagok feldolgozása ipari körülmények között, erre specializált feldolgozókban valósítható meg.
Éppen ezért üdvözlendő, hogy 2019 májusában 57 európai érdekképviseleti szervezet – köztük az Európai Élelmiszer-feldolgozók Konföderációja (FoodDrinkEurope), hazánkból pedig a Magyar Ásványvíz-, Üdítőital- és Gyümölcslészövetség (Magyüsz) – által jegyzett közös iparági álláspontot tett közzé a csomagolóanyagok alapvető követelményeiről és az ökomodulációról. A dokumentum rögzítette a csomagolásokkal kapcsolatos alapelveket, valamint ajánlásokat fogalmazott meg az európai uniós útmutatók létrehozásához és az ökomodulációs rendszer kialakításához. Utóbbi lényege az újrahasznosított alapanyagok felhasználásának pozitív ösztönzése, akár anyagi eszközökkel is.
Innovatív megoldások vs. fogyasztói igények
A Research and Markets 2019-es Élelmiszer & Üdítő csomagolás innováció című jelentése szerint:
- A nem otthon, hanem útközben (ún. „on the go”) történő fogyasztás esetén kedvelt az egyadagos, visszazárható, kényelmes csomagolás.
- Ugyanezek a fogyasztók ugyanakkor szeretnék kiváltani az egyszer használatos műanyagot, és fenntarthatóbb alternatívákat keresnek, például biológiailag lebontható szívószálat vagy újrahasznosítható elviteles palackokat.
- A fogyasztók személyre szabott élményeket keresnek, ezért a csomagolási innovációnak interaktívnak, játékosnak és érdekesnek kell lennie.
- A vásárlók az élelmiszerek minőségével is foglalkoznak, így az a csomagolás, amely biztosítja az eltarthatóságot vagy a minőségi garanciákat, előnyre tesz szert.
- Az e-kereskedelem továbbra is bővül, ezáltal a termékinnovációnak kisebb tömegű és mégis tartós megoldásokat kell tartalmaznia, amelyek megfelelnek a szállítási igényeknek.
- A fiatalabb generációk hajlandóak többet fizetni a környezetbarát csomagolásért, ami szintén fontos tényező az innovációban és ezáltal az ökológiai lábnyom csökkentésében.
A fenti lista alapján látható, hogy a kreatív tervezők, fejlesztők és a gyártók számára komoly fejtörést jelent a minden szempontból megfelelő, a fogyasztói igényekhez és a környezetvédelmi előírásokhoz is illeszkedő innovatív csomagolóanyagok előállítása. Az elkövetkező évek, évtizedek feltehetően ennek a munkának az újabb és újabb eredményeiről szólnak majd.
Innovatív élelmiszer-csomagoló anyagok
Lebomló, újrahasznosítható műanyagok
Gyakran merül fel a lebomló műanyagok kérdése, mint lehetséges megoldás a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási dilemmákra, azonban környezeti szempontból sajnos nem egyértelműen jobbak a lebomló műanyagok. A gondot az okozza, ha ezeket nem gyűjtjük (és kezeljük) a normál műanyagoktól elkülönítve, akkor a két típus összekeveredése ellehetetleníti az újrafeldolgozást. Emellett nem önmagában a műanyagok, hanem azok bizonyos fajtái és a nem megfelelő hulladékgazdálkodási módszerek jelentik a világszintű problémát. Természetesen az innováció és a fejlesztés folyamatosan zajlik, és egyre több pozitív példa lát napvilágot, amely azokban az esetekben lehet hasznos, ahol a műanyag nem helyettesíthető más anyaggal.
Ilyen termék a Danone Nutricia Research által megtervezett és kifejlesztett, szondatáplálásra használt OpTri palack, amelyet olyan betegeknek írnak fel, akik nem képesek önállóan enni vagy nyelni, és emiatt mesterséges táplálásra szorulnak. A visszanyerhető és újrahasznosítható anyagok felhasználásával készült OpTri palack előállítása 85 százalékkal kevesebb vizet igényel a hagyományos gyártási folyamathoz képest, és 21 százalékkal kisebb a szén-dioxid-kibocsátása. Egy másik példa a műanyagok továbbfejlesztése területén, ami arra is jó bizonyíték, hogy nem önmagában a műanyag a problémás, az Embrapa Food Technology. A Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem (UFRJ) Nemzeti Technológiai Intézet és Makromolekuláris Intézet (IMA) által kifejlesztett gyümölcscsomagolás frissen tartja az élelmiszereket a hűtés során. A két részből álló, PET-típusú műanyaggal is lezárható, tartály a gyümölcsök hűtött szállítására szolgál. A speciális csomagolással elérhető, hogy a gyümölcsök hosszabb ideig megőrizzék a minőségüket, s ezáltal a betakarítás utáni veszteségek 5 százalék alá csökkenjenek, mindez kisebb energiafelhasználás mellett.
Papír és újrahasznosított papír
A papír lehetne az egyik megfelelő alternatíva az egyszer használatos műanyagokra, azonban az előállítása szintén nagy terhet ró a környezetre, higiéniai és egyéb szempontból pedig csak kevés élelmiszer csomagolására alkalmas. Ezen a területen is láthatunk azonban biztató fejlesztéseket. Ezek közül kettőt említünk.
A Metsä Board készített – kifejezetten az élelmiszeripar igényeihez alkalmazkodva – nemrégiben egy új, innovatív és műanyagmentes, ökovédelemmel rendelkező kartont, amely a MetsäBoard Prime FBB EB nevet viseli. A termék az iparban használt műanyagok és egyéb, környezetre káros anyagok fenntartható pótlását célozza meg. Az Öko-Barriere karton alkalmas az élelmiszerekkel történő közvetlen érintkezésre. A termék fehérségét optikai fehérítők nélkül érték el, sima a felülete, kiváló nyomtathatósági tulajdonságokkal rendelkezik, ezért megfelel a márkapromóciós elvárásoknak is. További előnye, hogy mivel műanyagmentes, ezért nincs szükség külön műanyag-leválasztási eljárásra, könnyen és olcsón újrahasznosítható más papírral vagy kartonnal együtt.
Egy másik érdekesség a Paperly, amelyet az Amcor (korábban Bemis) fejlesztett ki. Ez nem más, mint egy hőformázható papíralapú csomagolás, amely rusztikus megjelenést kölcsönöz a feldolgozott hús- és sajtcsomagolásoknak, és úgy tervezték, hogy szupermarketek hűtőpultjaiban is tárolható legyen. A megújuló forrásokból előállított papírtálcával ez a megoldás az olyan környezettudatos fogyasztókat célozza meg, akik a termékek természetesebb megjelenését és az újrahasznosítható csomagolást részesítik előnyben. A tálcában lévő papír megújuló forrásokból és az FSC (Forest Stewardship Council, Felelős Erdőgazdálkodás Tanács) által kezelt erdőkből származik. A teljes csomagolás akár 65 százalékkal kevesebb műanyagot tartalmaz és 75 százalékkal kisebb szénlábnyommal rendelkezik, mint egy szokásos és hasonló célokat szolgáló tálca.
Alga
Az elsőre talán bizarrnak tűnő zselés vízkapszula egy olyan újítás, amelynél az ivóvizet vagy egyéb folyadékot egy átlátszó membránréteggel veszik körül. Ez a zselatinszerű burok egy természetes és ehető, emészthető polimer anyag, az alginát, amely a barnamoszat és kalcium-klorid együttes felhasználásával állítható elő. A zselés vízkapszulák gyártásához a folyadékot előzetesen lefagyasztják, majd a jeget alginátba mártják. Az így lejátszódó reakciók hatására a fagyott folyadék körül egy vékony, rugalmas hártya jön létre. A víz kiolvadása után pedig elkészült a „palackozott” víz. Ha a kapszula mégsem kerül elfogyasztásra, akkor sincs gond, mivel hat hét alatt lebomlik a környezetben, így nem termel hulladékot sem. Tömeges elterjedését a sérülékenységéből eredő szállítási, tárolási nehézségek, valamint a termék mikrobiológiai szennyeződésének kockázata nehezíti, de például a tömeges futóversenyek alkalmával kiválthatja a frissítő pontokon műanyag pohárban felszolgált vizet és sportitalt, vagy akár a gyorséttermekben kínált egyadagos mártásokat is.
Az üveg is gyakran felmerül, mint lehetséges helyettesítő anyag a műanyaggal szemben, azonban ez sem olyan egyértelmű helyzet. Az üveg fizikai paraméterei miatt nem szállítható környezetbarát módon (relatív nagy tömege és térigénye, valamint törékenysége miatt), az újrahasznosítása pedig sokszor azért nem lehetséges, mert az üvegek nem bírják ki másodszor is az élelmiszeriparban higiéniai szempontból elengedhetetlen hőkezelést (jellemzően elpattannak). A befőttesüvegek esetében pont ezen tulajdonságuk miatt nem lehet betétdíjat bevezetni. Emellett a kiürült üvegek tisztítása is igen sok vizet és mosószert igényel, amely szintén további környezetvédelmi aggályokat vet fel.
Mit tehet a fogyasztó?
Természetesen a környezetbarát csomagolás még nem vesz le minden terhet és felelősséget rólunk, fogyasztókról, addig sem tehetjük fel a lábunkat és tárhatjuk szét a karjainkat, amíg nem készül el minden egyszer használatos műanyag csomagolásnak a környezetbarát verziója, alternatívája. Ez egy többszereplős egyenlet, ahol a fogyasztók már a vásárlás előtt, majd a termék elfogyasztása és a felesleges csomagolás kezelése során is sok mindent tehetnek maguk is a környezetvédelemért és a hulladékcsökkentésért.
Első körben, amikor az lehetséges, érdemes törekedni a csomagolásmentes vásárlásra. Ennek a beszerzési módnak is megvannak a maga korlátai, mivel élelmiszer-biztonsági okokból egyáltalán nem minden terméket, nyersanyagot tudunk ilyen módon megvásárolni, s nem is mindenhol érhető el ez a lehetőség, bár egyre inkább terjed. Némi gyakorlással és előzetes tervezéssel napi, heti rutinná válhat a saját (többször használatos) kulacs, üveg vagy fém ételhordó, a vászon- vagy textilzsák, a zöldségek, gyümölcsök szállítására gyártott vagy házilag újrahasznosított hálós vagy textilszütyő (ami megunt ruhából, megmaradt függönyből is megvarrható) használata a vásárlás során. Kétségtelen, hogy az ilyen jellegű vásárlás is magában rejt némi higiéniai kockázatot, ám jelentős mennyiségű csomagolóanyagot spórolhatunk meg.
A csomagolt termékek esetében célszerű a nagy kiszerelésű formát választani, mivel ezek ára arányában kedvezőbb, de fajlagosan a kidobásra kerülő hulladék mennyisége is kisebb. Ugyanakkor a nagyobb kiszerelés csak abban az esetben megoldás, ha valóban elfogyasztásra is kerül a megvásárolt termék. Ellenkező esetben a nagyobb kiszerelés éppenséggel azért lesz környezetterhelőbb, mert pazarló módon növeli az élelmiszer-hulladék mennyiségét.
A helyzetet némileg bonyolítja az egyszemélyes háztartások terjedése, valamint az alacsony jövedelem és az élelmiszer-pazarlás csökkentése miatt megnövekedett igény a kis kiszerelésű, egyadagos termékek iránt. Ebből is látható, mennyire nem egyszerű és milyen összetett kérdéssel állunk szemben ezen a téren. Fontos utánkövetni a megtermelt hulladék útját is, így minden fogyasztó elemi érdeke és jelenleg legfontosabb feladata a szelektív hulladékgyűjtésre való egyéni és közösségi szintű törekvés, amivel napjainkban a legtöbbet tehet a megfelelő hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás érdekében. További edukációs kampányokat és extra mértékű tudatosságot is igényel, hogy például az egyre terjedő lebomló (iparilag komposztálható) műanyag csomagolásokat semmiképp se keverjük a „sima” műanyag közé! Erre vonatkozik a műanyag csomagolásokon olvasható PLA jelzés (PolyLactic Acid – politejsav), amely a komposztálható műanyagot jelöli.
