A rövidlátás – orvosi nevén miópia – az esetek többségében a szemtengely megnövekedett hosszúsága, esetleg a szaruhártya vagy a szemlencse felszínének túlságos domborúsága miatt alakul ki. A rövidlátó páciens a közeli dolgokat élesen látja, a távolban lévő dolgok képe azonban nem a megfelelő helyre, hanem a retina elé vetül, ezért homályosan képződik. Ritka, súlyos esetben a rövidlátás akár a retina leválását is okozhatja, ami vaksághoz vezethet. Napjaink fő problémája, hogy egyre növekszik a rövidlátók aránya a társadalomban, és erre a jelenségre egyelőre nem sikerült pontos magyarázatot találni – írja az Elemental cikke.
Népbetegséggé vált a rövidlátás
A miópia kialakulása általában genetikai okokra vezethető vissza, de bizonyos rossz szokások könnyen elősegíthetik a szem károsodását. Az egyik fő ok, amire a tudósok gyanakodnak a rövidlátás népbetegséggé válása kapcsán, hogy minden eddiginél több időt töltünk az okostelefon és/vagy a számítógép képernyője előtt. Sokan nemcsak a munkahelyükön, de otthon is egész nap a monitort bámulják közvetlen közelről. A másik indok, hogy egyre több időt vagyunk otthon, a négy fal között, és egyre kevesebbet a szabadban. A napfény ugyanis bizonyítottan segít megelőzni a rövidlátás kialakulását.
Az Egyesült Államokban 1971 óta 20 százalékról 40 százalékra nőtt a rövidlátók aránya az összlakosságban. Ázsia fejlett országaiban a középiskolából elballagó diákok több mint 80 százalékánál megállapítható a rövidlátás. Habár itthon nem készült ennyire átfogó statisztika, az adatok szerint a lakosság kb. 10-15 százaléka rövidlátó, és egye nőtt a rövidlátó gyerekek száma is az elmúlt másfél-két évtizedben.
Az egyre rosszabbodó statisztikák összefüggenek a világ lakosságának folyamatos elöregedésével is – állítja Lisa Ostrin, a Houstoni Egyetem szemgyógyászattal foglalkozó kutatója. Szintén probléma, hogy egyre növekszik a súlyosan rövidlátók száma. Míg 2000-ben a világ lakosságának 2,2 százalékát érintette a súlyos fokú rövidlátás, húsz év alatt 4 százalékra nőtt ez a szám, a WHO szerint 2050-re pedig akár a 10 százalékot is elérheti. Továbbá a rövidlátás egyre korábbi életszakaszban jelentkezik, és egyre gyorsabban súlyosbodik. Néhány évtizeddel ezelőtt a legtöbb miópiás páciens látása kiskamaszként, 13 éves kor környékén kezdett romlani, majd 18 éves korukra beállt egy közepesen súlyos szintre. Manapság viszont előfordul, hogy már hétéveseknél a 18 évesekre jellemző rövidlátást figyelnek meg az orvosok – mondja dr. Langis Michaud, a Montreali Egyetem szemészprofesszora.
Fontos idejében felismerni és korrigálni
A rövidlátás legegyszerűbben fénytörő lencsével – szemüveggel, kontaktlencsével – korrigálható. A legfontosabb, hogy már idejében, a kezdeti stádiumban észrevegyük a jeleket. A szülőknek ezért érdemes a gyerekeket minél hamarabb, de legkésőbb iskolakezdés előtt elvinni látásvizsgálatra. A rövidlátás iskoláskorban számos problémát okozhat: a tanulók kevésbé jól látják a táblát, nagyobb erőfeszítést jelent számukra, hogy odafigyeljenek és pontosan jegyzeteljenek az órán. Kutatások szerint azonban maga az iskola is felelős lehet az egyre korábban jelentkező és egyre súlyosabb rövidlátásért. Az oktatásban egyre nagyobb hangsúly esik az elektronikus, digitális berendezések használatára – a diákok a tanulás és a házi feladat megírása okán is jelentős időt töltenek a monitor vagy a telefonképernyő előtt. Emellett bizonyítottan megnőtt a házi feladat mennyisége az utóbbi évtizedekben, vagyis a gyerekek a korábbi generációkhoz képest több időt töltenek füzetek, könyvek fölé görnyedve, huzamosabb ideig közelre fókuszálva a látásukat.
A másik fő súlyosbító ok a napfény hiánya. Napjainkban ugyanis a felnőttek és a gyerekek is jóval kevesebb időt töltenek a szabadban. A kutatások szerint a napfénnyel való huzamosabb érintkezés lassítja a szemtengely nyúlását – magyarázza dr. Scott Read, az ausztráliai Queensland Egyetem oktatója –, így segít elhárítani a rövidlátás kialakulását. A pontos mechanizmus egyelőre még nem ismert, de többféle elméletet is felállítottak már a jelenségre a tudósok. Az egyik, miszerint a napfény hatására dopamin és más hasznos vegyületek szabadulnak fel a retinában, ami lassítja a tengelynövekedést. Egy másik teória szerint a napfény segít a szervezet belső biológiai órájának szabályozásában, és gátolja a lefekvés előtti számítógépezés, telefonozás szemre gyakorolt negatív hatásait. A jelenség összetett dolog – vallja Ostrin. A gyerekek látásromlásában szerepet játszik az, hogy mennyi időt töltenek képernyők vagy füzetek fölé görnyedve, milyen gyakran és milyen hosszan tartanak szünetet tanulás közben, illetve mennyi időt töltenek el a szabadban.
Így előzheted meg a látásromlást
Mit tehetsz, hogy minél jobban hátráltasd a rövidlátás kialakulását és súlyosbodását? Fontos, hogy ne terheld túl a szemed, időnként tarts egy kis szünetet a tanulás, számítógépezés, okostelefonozás háromszögében – tanácsolja Tamara Oechslin, az Alabamai Egyetem kutatója. Mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek érdemes az ún. 20-20-20-as szabályhoz tartaniuk magukat. Ennek lényege, hogy minimum húszpercenként egyszer felpillantasz a képernyőről vagy a könyvből, füzetből, és legalább húsz másodpercen keresztül nézel egy kb. hat méterre (húsz lábnyira) lévő dolgot. Ez segít ellazítani a szemedet, átfókuszálni a látásodat.
Egy másik hasznos praktika, ha minél távolabb helyezed magadtól munka közben a monitort, és nem közvetlen közelről, orrhegyről bámulod. Érdemes belenagyítani a szövegekbe, képekbe, hogy ne kelljen centikről végigbogarásznod őket. Szintén érdemes lejjebb tekerni a képernyő fényességét. Kapcsold fel a villanyt vagy nyisd ki az ablakot – így nem a képernyő lesz az egyetlen, legélénkebb fényforrás a szobában. A legegyszerűbb és talán leghasznosabb tanács pedig: próbálj minél kevesebb időt tölteni képernyőt bámulva, és minél többet a szabadban.
