Mostanában nemigen van választásunk: attól függően dolgozunk otthonról vagy bentről, esetleg sehonnan, hogy mit tesz lehetővé a munkakörünk, mire van lehetőségünk vállalkozóként, vagy mit vár el tőlünk a felettesünk. De a járvány elmúltával ismét feleletválasztós kérdés lehet:
Otthoni munka: működőképes vagy sem?
A most otthonról dolgozó kisgyerekesek persze külön kategóriát képeznek: aki próbált már egyszerre dolgozni, gyereket nevelni és szórakoztatni, tudja, hogy eléggé halálra ítélt tervet szőtt. Rendkívül frusztráló, fárasztó, és mind munka, mind gyereknevelés szempontjából kevésbé hatékony ez a felállás. Az érintetteknek ezúton is kitartást kívánunk!
De mi van akkor, ha a benti munka alternatívája az, hogy otthon, egyedül, nyugalomban végezhessük el ugyanazt a feladatot?
A technikai háttér ma már sok otthonban adott, és egyre több az olyan munkakör is, ami kis ügyességgel áthangolható az otthoni körülményekre. Sőt, számos olyan feladatkör van, amit mintha erre találtak volna ki. Bizonyos adatrögzítési vagy könyvelési feladatok, vagy akár az újságírás tipikusan olyan tevékenységek, amelyeket internetelérés, a megfelelő gép és a szükséges szoftverek birtokában bárhol el lehet végezni. Mi az oka mégis annak, hogy egyesek élnek-halnak a távmunkáért, másoknak inkább nyűg az otthoni meló? Lássuk a pró és kontra érveket!
Az idő és a beosztás
Azzal, hogy nem kell munkába utazni, reggel készülődni, még a hozzám hasonlóan a munkahelyük közlében lakók is rengeteg időt megtakaríthatnak. A külső kerületekből vagy az agglomerációból a belvárosba igyekvők havi szinten több munkanapnyi időt vesztegetnek el életükből a beutazással. Az idő pedig, ha munkáról van szó, a szó szoros értelmében pénz: az utazással töltött üres órák helyett biztos, hogy abból is többet lehetne csinálni otthon, a gép előtt.
Igaz, hogy több lenne az idő, mondják a home office ellenlábasai, de azt jól is kell beosztani ahhoz, hogy valóban nyerjünk a dolgon. Ez nem megy mindenkinek. Vannak olyanok, akik nehezebben gazdálkodnak az idővel, és ha nincs meg a kényszer, hogy x időponttól y-ig benn kell lenni, nehezen kezdenek és fejeznek be folyamatokat. Számukra a többletidő többletteher is lehet, és könnyen azon vehetik észre magukat, hogy nemcsak a munkájuknak nem értek a végére, de le sem igazán tudták tenni a munkát, amikor otthonról dolgoztak. Ha otthonról dolgozol, lehet, hogy veled is előfordult már, hogy reggel tovább aludtál, esetleg ebéd után dőltél le kicsit, mert annyira csábított az ágy. Nos, lehet, hogy a home office-t nem neked találták ki.
Sokak szerint ezen azzal lehet segíteni, hogy az ember még otthon is szigorú napirendet állít fel magának, és különböző rutinokkal segít, hogy meg tudjon érkezni a munkába, és le is tudja tenni azt. Ha otthonról dolgozol, nagyon fontos, hogy ne engedd kifolyni a kezeid közül az időt, mondják.
Kényelem
Sokak számára a kényelem a legnagyobb motivátor az otthoni munkával kapcsolatban. Tényleg van abban valami csábító, hogy az embernek nem kell egy végtelenül szürke és hideg januári napon kimásznia a biztonságos akolmelegből, hanem akár pizsamában és köntösben, egy bögre forró teával a kezében csinálhatja a dolgát. Sokszor az irodában is nagyon jó lenne lerúgni a cipőt, vagy törökülésbe ülni, esetleg kicsit a kanapéról dolgozni, de ez azért nem megy minden munkahelyen. Otthon viszont a nekünk legkényelmesebb pózban dolgozhatunk, és nem kell a kollégákkal csatáznunk a fűtés vagy hűtés szerintünk kívánatos szintjén. Ráadásul nemcsak a környezet nyújt ilyenkor kényelmet, de az is, hogy nem kell összerakni magunkat. Hacsak nem kell folyamatosan otthonról videón bejelentkezni, az otthon maradóknak elég a cicamosdás és a fogmosás.
Másokat épp ez riaszt el az otthoni melótól. Attól tartanak, hogy a nagy kényelem, és az, hogy nem kell senkinek megfelelnünk, ami a külsőt illeti, az igények csökkenésével is jár: ha nem kell rendesen felöltözni, hamar attribútummá válik a kinyúlt mackó, a csapzott haj és a foltos póló, amit ugye hétvégén se kell másra váltani. Nem hangzik túl jól, ismerik el azok is, akik szeretnek otthon dolgozni, de sokan a felvetést sem értik. Attól, hogy otthon van az ember, még lehet igénye arra, ahogy kinéz: kényelmesen is lehet kultúrembernek lenni, mondják.
Nyugalom
Azok, akik a munkahelyükön egyterű irodában dolgoznak, biztosan értékelik az otthoni környezet nyugalmát. Szerencsés esetben ilyenkor egyedül vannak otthon, nincs kétpercenként keresztkérdést feltevő új kolléga, vicceket mesélő főnök, és mi magunk sem tartjuk fel a többieket azzal, hogy csak még egy sztorit elmesélünk. Nincsenek kilincset egymásnak adó futárok, sem olyan irodai zaj, ami elvonja a figyelmet. Ebben a légkörben sokak keze alatt csak úgy ég a munka.
Mások viszont épp a kicsit izgalmasabb, zajosabb környezetben szeretnek dolgozni, és a koncentráláshoz alapzajra van szükségük. Számukra már olyan programok is elérhetők, amikkel kifejezetten irodai vagy kávézóéhoz hasonló zajokat lehet letölteni, hogy az otthonlét időszakában se legyen csömörük a nagy csendtől. De ilyesmit simán lehet a Youtbe-on is találni.
Kollégák
A szocializáció – sokak számára nagyon rossz hír ez – élethosszig tartó folyamat: amíg társas környezetben élünk, a többiek hatni fognak ránk. Sokan épp azért szeretik és választják, ha tehetik, az otthoni elszigeteltséget, mert élvezik az egyedüllétet, és nem vágynak az általuk nem feltétlenül kedvelt kollégákkal való kapcsolatra.
Hosszú távon azonban mindez problémákhoz vezethet, vetik ellen a társas kapcsolatok fontosságát hangsúlyozók. Még ha rövidebb időszakokra üdítő is a nyugalom, hosszú távon erre is rá lehet szokni, az izoláció pedig nemcsak a munka hatékonyságát ronthatja, de egészségügyi kockázattal is járhat.
Te meg csak ott ülsz?
Az otthonról folytatott munka egyik legnagyobb hátulütője, hogy az ember ilyen közegben talán még a munkahelyinél is többet ül – mondják, akik szeretnek beslattyogni az irodába. Az otthon dolgozó maximum a konyhában sertepertél kicsit, vagy teregetni megy ki, szemben azzal, aki irodai környezetben van és elsétál az épület másik felében lévő konyháig, ebédidőben pedig legtöbbször el is hagyja az irodát.
Azok, akiknek viszont bejön az otthoni munka, épp ellenkezőleg érvelnek. Egy 20 perces munkaszünetben, ha úgy tartja kedvük, akár egy mini jógasort is letolhatnak, míg erre a munkahelyen nincs lehetőség. Pedig van!
Pénz
Az otthon maradás anyagi előnyökkel is járhat, emelik ki a pártolók. Ha az ember nem megy el otthonról, nemcsak bérletre vagy benzinre nem, vagy nem annyit költ, de nincs hol elcsábulnia felesleges péksütikre, innivalókra vagy más hasonlóra. Aki az ebédkészítést is bele tudja sűríteni a munkaidejébe, havi szinten tízezres nagyságrendben spórolhat.
Miközben viszont lehet, hogy rezsire többet költ, vetik ellen mások. Azok, akik az otthonuktól távol dolgoznak, napi mintegy 10 órában elég, ha télen csak takarékon fűtenek, nem égetnek villanyt, nyáron nem hűtik a lakást, hiszen a komfortos munkakörülményeket a munkáltató biztosítja. Ezeket a költségeket szintén meg lehet érezni már havi szinten is.
A munkáltató
Az otthoni munkát persze nemcsak a munkavállaló, hanem a munkaadó oldaláról is lehet érvekkel és ellenérvekkel átgondolni.
A munkáltató, ha minden jól megy, az otthoni munkával rengeteget spórolhat. A messzebbről érkező kollégának nem kell utazási támogatást adni. Ha az emberei többsége otthontól dolgozik, egyáltalán nem kell, vagy jóval kisebb irodát kell fenntartania. Ezek önmagukban hatalmas pluszt jelenthetnek, amit érdemes mérlegre tenni az olyan munkakörök esetében, amelyek fennakadás nélkül végezhetők otthonról: feleakkora iroda is elég lehet például, ha a hét bizonyos napjain a dolgozók egyik, másik napokon a másik felük dolgozik otthonról. Ahhoz ugyanakkor, hogy a jól működjön a dolog, elengedhetetlen a bizalom a munkáltató részéről is. Sokszor ha minden feltétel adott is, ezen csúszik el a dolog: sok munkáltató nem hisz benne, hogy otthon, személyes felügyelet nélkül is jól mennek a dolgok.
Motiváció
Persze ebben is lehet igazság. Vannak ugyanis, akik számára a kollégák jelenléte egyfajta versenyhelyzetet, a főnök ottléte pedig szintén erős motivációt jelent a hatékony munkavégzésre. Ők lehet, hogy irodai, közösségi környezetben jobban tudnak dolgozni, mint otthon, ahol nincs ilyen társas nyomás.
Mások viszont kiválóan tudják önmagukat is motiválni otthoni környezetben is, sőt: ott még inkább. Úgy okoskodnak, hogy ha hamar és jól elvégezték a feladataikat, át is adhatják magukat az otthonlét örömeinek.
És te mit gondolsz? Neked áldás vagy átok a home office?
A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik:
