Érdemes-e a nagyvárosban autózni? Most kiderül!

Vannak, akik még akkor is az autóra esküsznek, ha néhány kilométer megtétele is egy óra kocsikákázást jelent a munkába és iskolába igyekvők fémhordájában, mások pedig perzselő napsütésben és ítéletidőben sem vállalnák az autós élettel járó reggeli csúcsot.

Cikkünkben a nagyvárosi autós közlekedés előnyeit és hátrányait is górcső alá vettük. Az agglomerációból munkába járók és a főállásukat a családi logisztikával összeegyeztetők életét például nagyban megkönnyíti, hogy nem kell átszállásokkal bíbelődve iskolába menni a gyerekért, bevásárolni, és egyáltalán hazaérni a nap végén. Ezzel szemben számolnunk kell a szén-dioxid környezetkárosító hatásával, ha a kényelmet választjuk, ami sok esetben a pénztárcánkat sem kíméli. Kíváncsiak voltunk, vajon mit gondolnak erről olvasóink, akik a Facebookon osztották meg véleményüket.

Idő, pénz és kényelem

A szavazók 72 százaléka gondolta úgy, hogy megéri a nagyvárosban autóba ülni. Az olvasók többsége voksát a kényelem és a gyorsaság miatt tette le az autós közlekedés mellett, de többen panaszkodtak a kevéssé hatékonyan működő tömegközlekedésre is.

Budapest külső kerületéből a belvárosba, ha időben elindulunk, két gyerek két különböző iskolába való eljuttatása mellett is 45 perc alatt beérünk autóval. Ugyanez tömegközlekedéssel normális esetben 1 óra, most, a metrófelújítás esetében 75 perc” – írta egyik kommentelőnk.

A nagyobb családoknak pedig nem csak időt, pénzt is spórol, ha kocsiba ülnek: Négyen használjuk az autót, mert visszük a két gyereket, plusz ketten utazunk a férjemmel, egymás közelében dolgozunk. Olcsóbb, gyorsabb, és még az együtt töltött idő is értékes.

Érdemes-e autóba ülni egy nagyvárosban?
Érdemes-e autóba ülni egy nagyvárosban?Geber86

Megoldás lehet a bicikli

A kényelemnek és a gyorsaságnak azonban ára van, ami előbb vagy utóbb mindkét tábor tagjaira hatással lesz. Az autómentes lét pártolói között felmerült a környezetszennyezés kérdése.

A budapesti elővárosi tömegközlekedést és a metrókat alkalomszerűen, a vidéki MÁV-ot rendszeresen használva azért vannak elég cifra helyzetek, persze semmi olyan, ami miatt autót akarnék. Szerintem arra a környezetszennyezési tébolyra, amit az elmúlt 100 évben toltunk, a magángépkocsi-birtoklás teljes megszüntetése lenne az ideális. De ez nem túl népszerű vélemény, mert a kocsi az jár mindenkinek és pont. Jobban, mint a lélegezhető levegő vagy a nem életveszélyes utak – írta olvasónk.

A legtöbb komment a tömegközlekedés helyett a bicikli használatát szorgalmazta: Nagyvárosban a forgalom miatt nem érdemes, kisebb városokban pedig nincsenek akkora távolságok, ami miatt az esetek többségében ne lehetne megoldani az életet autó nélkül. Már egy Szolnok méretű városban is lassabb autóval közlekedni a csúcsidőszakokban, mint például kerékpárral, ezt többször volt alkalmam kipróbálni, amikor a képzés, amire jártam, külső helyszínen volt. Én voltam az egyetlen kerékpáros, 20 perc alatt elértem a megbeszélt helyre, míg a többiek elsétáltak oda, ahol az autót hagyták, átverekedték magukat a beállt belvároson, parkolót kerestek, majd odasétáltak a helyre. Volt, akinek ez a manőver egy órán át tartott.

A nagyvárosi közlekedés rejtelmei után arról elmélkedünk olvasóinkkal, hogy vajon elvárható-e a nagyszülőktől, hogy besegítsenek a gyerekek körül.

Oszd meg másokkal is!
Mustra