Egy nemrég publikált kutatás által idézett adatok szerint egyes munkahelyeken akár napi 2 órán keresztül is magáncélokra használják a munkavállalók a világhálót: csetelgetnek, híreket olvasnak, videókat néznek, alászállnak a közösségi média bugyraiba. Bár elsőre mindez lazsálásnak, időpazarlásnak és a cég megkárosításának tűnhet, Andel és csapata szerint a cyberloafingnak van pozitív oldala is: segít a dolgozóknak a stresszel való megküzdésben.
Ha túl sok a stressz, lófrálok egyet a neten
A vizsgálat több mint 250 résztvevője olyan egyetemistákból állt, akik hetente legalább 20 órában dolgoztak. A kutatók a cyberloafing szokásaikról, a munkatársak ellenük irányuló agresszív viselkedéséről, a munkahelyi elégedettségükről és a kilépési szándékaikról kérdezték őket. Kiderült, hogy a magáncélból történő netezgetés hatékony eszköz a stresszel való megküzdésben. Azok, akiket verbálisan abuzáltak, megfenyegettek, leüvöltöttek a munkahelyükön, de volt lehetőségük cyberloafingolni, szignifikánsan elégedettebbek voltak a munkahelyükkel, illetve kevésbé akartak felmondani, mint akik nem cyberloafingoltak. A szerzők szerint a világhálón való szörfölgetés olyan mini szüneteket jelent a dolgozóknak, amikor meg tudják emészteni a velük történteket.
Unalom ellen is hatékony
Egy másik tanulmányban közel 500 munkavállaló irodai internetezési szokásait mérték fel. Azt találták, hogy a cyberloafing fontos stratégia az alulterheltségből eredő frusztráció kezelésében. Ugyanis ha nap mint nap olyan feladatokat kapsz, amiknél sokkal többre lennél képes, akkor várhatóan unatkozni fogsz és motiválatlan leszel. Mivel a kapacitásaidat nem köti le eléggé a munkád, kiegészítő tevékenységekbe kezdesz, ami segít egyensúlyban tartani az éberségi szintedet.
A cyberloafing nem megoldás!
A magáncélokból történő netes lézengés gyakran inkább csak tünete a súlyosabb munkahelyi problémáknak. Ahelyett, hogy a vezetők a munkavállalók internezetési szokásain szigorítanának, fontos lenne a munkahelyi bántalmazás felszámolása, az elfogadás és a szolidaritás légkörének kialakítása a szervezetben. Az is lényeges, hogy a dolgozók a képességeikhez illeszkedő feladatokat és optimális terhelést kapjanak, aminek a segítségével igazán be tudnak vonódni a reális, de kihívást jelentő célok teljesítésébe.
Megválaszolatlan kérdések
Mivel egy meglehetősen új kutatási témáról van szó, számos kérdés jövőbeni vizsgálata érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas lehet például az egyes netezési viselkedések (például videók nézegetése, hírolvasás, csetelés) hatásainak külön-külön történő felmérése, illetve annak feltérképezése, hogy a munkahelyi agresszión és az unalmon kívül más stresszforrások (például homályos instrukciók, eszköztelenség érzése) kezelésében is alkalmazzák-e ezeket a technikákat a munkavállalók. Azt sem tudjuk, hogy a feszültség levezetésén kívül van-e más pozitív hatása a miniszüneteknek. Előfordulhat, hogy ezek a fókuszváltások bár időigényesek, a nap végére mégiscsak hozzájárulnak a dolgozói teljesítmény növeléséhez.
