Mi az oka annak, ha elkezdünk émelyegni autózás közben, és nem az indulás előtt gyorsan termoszba öntött kávéban romlott a tej? Kutatók vizsgálták a jelenség hátterét, az eredményekről pedig a Science Alert számolt be.
Pontosan mi zavarja össze az agyunkat?
Autózás közben az agyunk egymásnak ellentmondó üzeneteket kap, hasonlóan ahhoz, mint amikor méreg kerül a szervezetbe. Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy mi a legegyszerűbb módja annak, hogy a test megszabaduljon a mérgektől: igen, egy kiadós hányás.
Tudósok szerint az autóban – vagy más járműben – jelentkező rosszullét oka az, hogy csak nemrég (mármint evolúciós szempontból nemrég) kezdtünk utazni autók, buszok, hajók segítségével, és az agyunknak még nem volt ideje teljesen alkalmazkodni ehhez.
Ha mozgó autóban vagy hajón ülünk, a jármű mozgása ellenére érzékszerveink többsége még mindig azt jelzi, hogy egy helyben vagyunk. Ebbe nehéz is belekötni, hiszen technikailag tényleg nem mozdulunk meg. Ugyanakkor az agyunk tisztában van azzal, hogy bizonyos sebességgel haladunk előre, hiszen a középfülben elhelyezkedő, az egyensúlyérzékünkért felelős kis csövek jelzik neki ezt.
A csövekben lévő folyadék mozog, jelezve, hogy te is mozogsz – miközben a járművön belül még mindig egy helyben ülsz. Durva, ugye? Az agyad tényleg nem tudja, hogy mit higgyen.
Döntés helyett inkább hánysz egyet
Az agyban a talamusz feladata, hogy összegyűjtse a szükséges információkat, és eldöntse, hogy valójában mi történik. Ez azonban gyakran nem sikerül, ezért az agy úgy érzi, hogy a test mérgezés áldozatává vált. Ilyenkor a legjobb, amit tehetsz, ha lehúzódsz az út szélére és kiszállsz, még mielőtt a kárpit bánja a kalandot.
„Azokban az esetekben, amikor az agy összezavarodik és döntésképtelenné válik, biztos, ami biztos, inkább a rosszullét mellett dönt. Ennek eredményeképp gyakori a hányás, hiszen az agy attól tart, hogy valamilyen mérgezés miatt kap ellentétes információkat” – magyarázza Dean Burnett, a Cardiff Egyetem agykutatója.
Valóban segíthet, ha kinézünk az ablakon, hiszen ez megnyugtatja az agyat, hogy tényleg mozgunk, és minden rendben van. Egy könyv vagy térkép olvasása viszont gyakran csak ront a helyzeten, mert az meg arról értesíti az agyat, hogy egy helyben vagyunk. Szintén segít, ha te vezeted az autót, hiszen így sokkal több vizuális bizonyíték áll az agy rendelkezésére, ami meggyőzi, hogy tényleg mozgásban van a test, sőt te vagy az, aki irányítja a mozgást. Azaz valószínűleg nem mérgeztek meg.
Arra még nem jöttek rá a tudósok, hogy egyesek miért hajlamosabbak a rosszullétre, míg mások nagyon jól elvannak az utakon. Egy 2013-as tanulmány eredményei szerint azok az emberek, akiknek a teste akár egy helyben is, de gyakrabban mozog, hajlamosabbak az utazás közbeni rosszullétre. Sőt, lehet, hogy a rosszullétre hajlamos emberek összességében másképp mozognak.
A kutatók még mindig keresik a családi utazásokat megkeserítő állapot gyógymódját. Az eddigi eredmények alapján a kedvenc zenénk hallgatása vagy magas fehérjetartalmú ételek fogyasztása segíthet abban, hogy az agyunk ne kavarja fel a gyomrunkat.
