Van az introvertáltaknak egy csomó olyan jó tulajdonsága, ami jó baráttá teszi őket. Nem felszínes kapcsolatra törekszenek sok-sok emberrel, inkább mélyebb és intimebb kapcsolatra néhánnyal. Jól tudnak figyelni, biztos lehetsz benne, hogy meghallgatnak, és ha kérdezel valamit vagy tanácsot kérsz, olyat fognak mondani, amit komolyan is gondolnak. Megeshet, hogy humoruk is van, és kevés beszédük dacára szórakoztató társaságot nyújtanak. Ezek mind klassz dolgok, de mi van azzal, hogy gyakran nem veszik fel a telefont, netán még vissza sem hívnak? Visszautasítják az invitálást egy esti közös lógásra, nem mennek el nagy eseményekre, mondjuk, egy esküvőre, és hamar lelépnek a közös vacsoráról?
Írj nekünk
Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.
Lehet védeni és magyarázni az introvertáltak viselkedését, extrovertáltként hozzá is lehet szokni ahhoz, hogy nem mindig elérhetők. Az előnyök kompenzálhatják a hátrányokat – de az tény marad, hogy egy introvertált számára a barátkozás nem a legsimább pálya. Nézzük, hogy mit tanácsolnak a téma szakértői, hogyan érdemes az introvertáltaknak kezelni a barátságot.
A telefon felejtős?
Az introvertáltak általában utálnak telefonálni. Eleve nehezen kezdeményeznek, így sok kell nekik ahhoz, hogy erőt vegyenek magukon és felhívjanak valakit. Aztán meg ott van az is, hogy lassabban reagálnak, mint az átlag, végiggondolják a válaszukat, megválogatják a szavaikat – az ezalatt eltelő hosszú csend pedig bénán hat a telefonban, ezt ők is érzik. Viszont a telefon mégiscsak az egyik legalkalmasabb csatorna, hogy baráti beszélgetéseket folytassunk, hiszen felnőttkorra az emberek szétszóródnak, alig van időnk. Mi legyen hát ezzel?
Ha introvertálttal barátkozol, érdemes tisztában lenned ezzel a telefonaverzióval. A telefonos kapcsolattartást lehet helyettesíteni például cseteléssel – ez már jól fekszik nekik is, hiszen akkor tudnak egy üzenetre válaszolni, amikor erőt éreznek hozzá, és van idő kitalálni a megfelelő választ anélkül, hogy kukának tűnnének. Vagy lehet gondolkozni alternatív személyes találkozásokban. Nincs időnk hétvégén, de munkanap egy ebéd beleférhet.
Introvertáltként viszont érdemes erőt venni magadon. Lehet, hogy nem a legkényelmesebb csatorna neked a telefon, de néha igenis szükség van rá. Nehezen nevezhet valaki téged a barátjának, ha nem hívod vissza. Tedd félre a telefonnal kapcsolatos rossz érzésedet. esetleg beszéld meg előre, hogy mikor fogtok egy távoli baráttal hosszabban telefonálni. Erre már fel tudsz készülni.
Rövidebb és kisebb létszámú programok
Biztos nagyon szeretnéd, hogy a negyvenedik születésnapodra szervezett nagy bulin mindenki ott legyen, köztük az egyik legjobb barátod is, aki történetesen introvertált. Ne vedd sértésnek vagy a szeretete csökkenésének, ha csak rövid ideig marad. A sok ember, főleg ha ismeretlenek is, elég nyomasztóan hat az introvertáltakra. Inkább fogadd el, vagy tegyél te magad alternatív javaslatot egy kettesben való találkozásra.
Te pedig introvertáltként vegyél erőt magadon: ha fontos a barátodnak a buli, akkor legalább egy rövid időre menj el rá. Vagy kínálj egy neked jobban megfelelő találkozást cserébe.
Nehezen nyílnak meg
Egy igazi barátság arról is szól, hogy megosztjuk a másikkal gondunkat, bajunkat, és társak tudunk lenni akkor is, ha nem mennek jól a dolgok. Az introvertáltaknak a befogadás részével általában nincs is gondjuk, annál nehezebb lehet számukra önmagukról beszélni. Pedig egy barátság igényli a kölcsönösséget – akihez azért jársz, hogy csak magadról beszélj, az a terapeuta. Ha szeretnéd megtudni, mi van az introvertált barátoddal, akkor kérdezz, várj a válaszra, és hallgass figyelmesen. Nem arról van szó, hogy a másik titkolózni akar előtted, csak inkább nem terhelne a saját, szerinte kevéssé érdekes dolgaival. Az átlagosnál több biztatásra van szüksége, hogy magáról kezdjen beszélni.
Introvertáltként pedig fogadd el, hogy a másik tényleg kíváncsi, hogy a barátsághoz kell valamiféle kiegyenlítettség, és higgy a beszélgetés erejében.
Elmagányosodhatnak
Sok introvertált választja azt a stratégiát, hogy csak néhány emberrel ápol mélyebb barátságot, a többieket hanyagolja. „Nincs nálam barátfelvétel” – mondogatta a húszas éveinkben egy barátnőm (engem addigra már felvett). Azzal indokolta ezt, hogy a munka és a szerelmi élete mellett nem jut ideje újabb emberekre. Csakhogy, ahogy telik az idő, ezt a néhány barátot elsodorhatja az élet, a munka, a család, a külföldre költözés. És az ember ott találja magát, hogy nincs senki, akivel néha beszélgethetne, annál is inkább, mert új emberekkel nehezen épít kapcsolatot.
Introvertáltként érdemes észben tartani, hogy senki sem él boldogan egy lakatlan szigeten. Az egészséges élethez szükség van a munkán és a családon kívül is kapcsolatokra. Ezért ha találkozol olyannal, aki szimpatikus, akivel el tudsz képzelni egy barátságot, akkor ne húzódj vissza, inkább ragadd meg a lehetőséget.
Lehet barátkozni introvertáltakkal, jutalmazó is lehet ez a barátság mindenkinek, de érdemes szem előtt tartani a fentieket. Ha akivel barátkozni szeretnél, az introvertált személyiség, akkor lásd, hogy mit várhatsz tőle, és keresd azokat a lehetőségeket, amikor kettesben-hármasban, intimebb körülmények között tudtok találkozni. Ha pedig introvertált vagy, akkor néha vegyél erőt magadon, és ne felejtsd el, hogy a másiknak ugyanolyan fontos vagy, mint amilyen ő neked.
