Susan David coach és sikerkönyvek szerzője Dél-Afrikában nőtt fel az apartheid idején. Ez volt az a hely, ahol talán minden másnál jobban lehetett szembesülni társadalmi szinten a tagadással, a negatív dolgok feletti félrenézéssel. Az ország tele volt agresszióval, kirekesztéssel és megalázással, de a fehér közösség úgy tett, mintha ez nem lenne, mintha a létező világok legjobbikában élnének, és őket nem érintené az, ami a szomszédban történik. Ez a kora gyerekkori tapasztalás, és édesapja korai elvesztése vezette rá Susant, hogy kutatási területének a negatív érzésekkel való megküzdést válassza.
Írj nekünk
Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.
Rájött ugyanis arra, hogy ha nem is valljuk be magunknak azt, amikor veszteséget éltünk át, szomorúak vagyunk vagy szorongunk, attól ezek az érzések még ott vannak, és mindenféle más módon előtörnek, szerencsétlenné téve minket.
Coachként észrevette, hogy ha egy vezető valamilyen problémával jön hozzá, például azzal, hogy hajlamos dühkitörésekre a munkahelyen, vagy hogy rettentően szorong és stresszel egy-egy prezentáció előtt, akkor hamarosan kiderül, hogy nemcsak most küzd ezzel, hanem már húsz éve is így volt. Az emberek munkahelyet változtatnak, mindenféle self-help könyvekből okosítják magukat arról, hogyan szüntessék meg a vissza-visszatérő rossz érzéseiket, de hamarosan mégis ugyanott találják magukat.
Ha elfogadod, el is tudod engedni
Az általa bevezetett emocionális agilitás elnevezésű szemlélet egy jól használható választ kínál erre. (Susan David könyve Érzelmi rugalmasság címen jelent meg magyarul.) Az agilitás jól eladható szó mostanában, Susan David koncepcióját a Harvard Business Review 2013-ban az év menedzsmentgondolatának választotta. Úgy agilitás ez, hogy a rigiditással áll szemben. Az érzelmi vagy gondolati rigiditáson, merevségen Susan David azt érti, amikor újra és újra megtapasztalunk egy érzelmet, egy gondolatot, nem tudunk szabadulni tőle, és minél inkább igyekszünk elnyomni magunkban, annál inkább visszatér. Ki ne ismerné azt a jelenséget, amikor egy konfliktust, egy aggodalmat vagy egy elhibázott cselekedetet az ember tízszer, százszor is visszajátszik magában, kínozza magát vele. Ha már ismerősként jön a gondolat, akkor azon nyomban igyekszik kiűzni a fejéből, de ez nagyjából annyira sikeres, mint a ne gondolj a fehér elefántra felhívás.
Az emocionális agilitással élő ember, éppúgy, mint azok, akik mindfulnesst gyakorolnak vagy akár Byron Katie tanítását követik, nem félresöprik az ilyen rossz érzéseket, és hülyének/gyengének bélyegzik magukat érte, hanem elfogadják, körbejárják, megértik. A negatív érzések, a félelem vagy a düh nagyon is fontos jelzések, amikre ha nem figyelünk, akkor nem is értjük, min kéne változtatni ahhoz, hogy ritkábbá váljanak.
Hogyan lehet gyakorolni az emocionális agilitást?
Első lépés az érzések elfogadása. Az abban való hit, hogy teljesen rendben van, ha dühös vagy szomorú vagy. A második lépés a címkézés: általában van valami gondolat, ami kiváltja a rossz érzést. Ha nem kezeljük ezt tudatosan, akkor a gondolatot valóságnak hisszük. Például a vezető, aki dühkitöréseket kap, azt gondolja magában, hogy ezek az emberek mind lusták és megbízhatatlanok, és megint el fogják szúrni a dolgokat. Ezen a ponton érdemes észlelnie a dühét, és ránézni, hogy mi is van a fejében. Az a gondolata (nem pedig az objektív valóság), hogy az emberek lusták és hibáznak, emiatt pedig az az érzése, hogy dühös.
Az erős negatív érzések mindig akkor keletkeznek, amikor egy ember az alapvető értékeit érzi veszélyben. Ezért, ha megvan a rossz érzés címkéd – dühös vagyok, félek stb. – akkor járj a végére, hogy milyen értékedet érzed veszélyeztetve az adott helyzetben. A dühös vezető ebben az esetben azt, hogy rettentően fontos számára a jó teljesítés. Amint megtalálja azt, hogy valójában mi az, ami kiváltja a dühkitörést, akkor már könnyebb értelmesen és nyomdafestéket tűrőn képviselnie azt, ami fontos számára.
Csökkentheted a belső konfliktusokat
Vagy van például egy kisgyerekes anya, aki sikeres ügyvéd, és folyamatosan őrlődik a munka és a kislányával való együttlét között. Ha a munkahelyén van, azt érzi, hogy elbukik mint anya, ha otthon van, akkor az e-maileken lóg, mert úgy érzi, vészesen elhanyagolja a munkáját. Amint ránéz arra, hogy milyen értékek húzódnak meg a sok stressz és lelkiismeretfurdalás mögött, akkor rájön, hogy őneki éppoly fontos a karrier és az anyaság. Nem egyiket a másik rovására csinálja, hanem mindkettő ő maga. Ennek az anyának sokat segített saját maga elfogadásában, hogy megértette, mindkettő jogos igénye, fontos értéke.
Elfogadta, hogy igenis szüksége van a munkára, és ezért elvállalt egy-két utazásos megbízást is, amiket korábban a gyerek miatt visszautasított. Azzal egy időben, hogy megengedte maga számára a munkája követését, arra is rájött, hogy amikor otthon van, nem feltétlenül kell folyton csekkolnia az e-maileket, hanem teljes figyelmével a lánya és az otthona felé fordul. Hiába ment néha fizikailag távol a gyerekétől, a gyerek mégis többet kapott belőle, mint korábban.
Az emocionális agilitást úgy gyakorolhatod tehát, ha nem nyomod el magadban a negatív érzéseket, hanem a nyomukba eredsz. Megkeresed, milyen gondolat váltja ki, elfogadod, hogy ez egy gondolat, nem a valóság, illetve igyekszel minél pontosabban megnevezni az érzést is. Megkeresed, hogy milyen értéked húzódik a mélyben, ami kiváltja a rossz érzést, és ezek után már megkönnyebbültebben és racionálisabban tudod úgy szervezni az életedet, hogy az értékeidnek megfelelő legyen.
