Alacsonyabb azoknak az életminősége, akik zaklatás vagy bántalmazás áldozataivá váltak, mint azoknak, akik valamilyen krónikus betegséggel, például szívbetegséggel, depresszióval vagy szorongással küzdenek. És sokkal nagyobb az esély a káros szenvedélyektől való függés kialakulására is – derült ki a Science Daily cikkéből.
Akár minden második ember érintett lehet
Egy nemrég végzett kutatásban 3000 embert vizsgáltak, különböző korosztályokból és társadalmi szintekről, városban és vidéken élőket is, hogy kiderítsék, milyen hatással van a zaklatás és szexuális bántalmazás elszenvedése az ember viselkedésére.
„Ausztáliában a felnőttek csaknem fele tapasztalt már megfélemlítést, tíz százalékuk volt már valamilyen szexuális visszaélés áldozata, ezek az élmények pedig hosszú távú hatást gyakorolnak az ember életére” – mondja dr. David Gonzalez-Chica, az Adelaide-i Orvosi Egyetem kutatója, a Hintalovon Alapítvány Gyermekjogi jelentése szerint pedig itthon még kevésbé rózsás a helyzet.
A fiatalkori traumát egy életen át magunkkal hordozzuk
A visszaélések ezen formái 60-70 százalékban a gyermekkorban vagy serdülőkorban történik, azonban hatásaik jellemzően csak később jelentkeznek. A szexuális bántalmazás és megfélemlítés sokszor vezet káros függőségekhez, mint például a dohányzás, kényszeres evés, antidepresszáns használata, ezek pedig egyenes utat jelentenek az életminőség romlásához. Azoknál, akik visszaélés áldozataivá váltak, háromszor nagyobb a kényszeres evés kialakulásának kockázata. Az antidepresszáns használata náluk négyszer gyakoribb, a dohányzásra pedig kétszer nagyobb valószínűséggel szoknak rá, mint azok, akik nem tapasztaltak hasonló abúzusokat.
Ha valakire több káros függőség is jellemző, például az étkezési zavarok, gyógyszerfüggőség vagy a dohányzás, nagyon nagy az esély arra, hogy valamilyen visszaélés áldozata volt az illető. Ezt az interjúkkal nehéz volt vizsgálni, hiszen a bántalmazás és a szexuális visszaélések mind olyan témák, amikről nehezen beszél az áldozat szemtől szemben egy idegen embernek.
Fontos a hatékony felismerés
A tanulmány eredményei arra engednek következtetni, hogy a rövid, de jól strukturált kérdések hatékonyabbak a kérdés vizsgálatában, mint a hosszabb interjúk. Ez különösen fontos lehet az orvosi vizsgálatokkor, ahol korlátozott idő áll a problémák feltárására.
Ha az orvos észreveszi, hogy a páciense több függőségtől is szenved, érdemes szem előtt tartania, hogy nagy eséllyel egyfajta visszaélés és/vagy bántalmazás áldozata volt az illető. Bármelyik visszaélésről is van szó, fontos azonosítani azokat, akik túlélték, hiszen amellett, hogy így támogatást kaphatnak, megelőzhetőek a súlyosabb következmények, például az öngyilkosság.
