Mindannyian tüsszentünk, különösen, ha megfáztunk vagy allergiásak vagyunk valamire. Tüsszögésünk lehet gyengébb és alig észrevehető, vagy hosszabb és nagyon is zavaró. Sokszor sorozatban prüszkölünk, olykor pedig prüszkölésünk úgy hangzik, mint a kutyaugatás. A Berkeley Wellness összeszedett tizenegy érdekes tényt a tüsszentéssel kapcsolatban.
Amit a tüsszentésről tudni érdemes:
1. Miért tüsszögünk?
A tüsszentés egy természetes reflex, melynek segítségével kilökjük magunkból azokat a polleneket vagy egyéb szennyező anyagokat, melyek a tüdőbe kerülve károkat okozhatnának. Orrunk érzékelő receptorai felismerik az adott anyagot, és eljuttatván agyunkhoz az információt, aktiválják a tüsszentésért felelős mechanizmust.
2. Megsérülhetsz egy kiadós tüsszentéstől?
Többen beszámoltak már egy-egy nagyobb tüsszentéshez köthető tartósabb bántalmakról. Sammy Sosa amerikai baseballjátékos például kificamította a hátát egy kiadós tüsszögésroham hatására, minek következtében hónapokig nem játszhatott. Más esetekben az inger elfojtásának voltak súlyosabb következményei, például stroke, vetélés, autóbalesetek, szemvérzés vagy ájulás – ezek az eshetőségek azonban szerencsére felettébb ritkák.
3. A tüsszentés károsíthatja dobhártyánkat?
Ha csukott szájjal és befogott orral tüsszentünk, valóban erősebb nyomás éri a dobhártyát, ami sértheti annak felületét. Ritkább esetekben a hallás elvesztését és szédülést is okozhat a tüsszögés visszafojtása.
4. Egyesek miért tüsszögnek hangosabban, mint mások?
Számtalan különböző tényező befolyásolja a tüsszentés erősségét, hangszínét és hangerejét, például olyan fiziológiai különbségek, mint hasizmunk erőssége, légcsövünk szélessége vagy tüdőnk térfogata, de az sem mindegy, hogy mennyi levegőt lélegzünk be egyszerre, illetve hogy a tüsszentés orrunkon vagy szánkon át távozik (utóbbi esetében általában nagyobb hanggal jár). Érdekes módon, sokan azt állítják, hogy másként tüsszentenek társaságban, mint mikor magukban vannak.
5. Miért félszemmel tüsszentünk?
A tüsszentéssel járó számtalan önkéntelen reflexmozdulat egyike, mikor prüszkölés közben egyik szemünkkel akaratlanul hunyorítunk. Kutatók szerint az evolúció során kialakult mechanizmusról van szó, mely megakadályozza, hogy a tüsszentéskor kilövellő káros anyagok a szemünkbe kerülhessenek.
6. Miért tüsszentünk többször egymás után?
Gyakran sorozatban tüsszögünk, két-háromszor közvetlenül egymás után, ami annak a jele, hogy szervezetünk egyetlen tüsszentéssel nem volt képes minden kórokozót kitaszítani magából. Egy vizsgálat során szakértők úgy találták, hogy az orrmelléküreg-gyulladással küzdő betegek teljesen másként tüsszögnek, mint az egészséges személyek, ami szintén alátámasztja ezt a feltevést.
7. Létezik, mikor egyszerűen nem tudjuk abbahagyni a prüszkölést?
Valóban volt már rá példa, mikor valaki huzamosabb időn át volt kénytelen folyamatosan tüsszenteni. A Guinness Rekordok Könyve szerint egy 12 éves lány tartja a leghosszabb maratoni tüsszögés világcsúcsát, aki két és fél éven keresztül, évente több mint egymillió alkalommal tüsszentett. De más extrém példák is akadtak: egy fiatal hölgy egyszer húsz perc alatt mintegy kétszázszor hapcizott, egy kamaszfiú pedig egy hónapon keresztül volt képtelen visszatartani prüszkölését, miközben percenként kb. hatszor jött rá a roham.
8. Milyen gyorsan és milyen messzire tüsszenthetünk el?
A tüsszentés sebessége egyénenként változhat. Egyes kutatások szerint akár a 160 kilométer/órát is elérheti, míg mások jóval kisebb számot, kb. 16 km/h-t emlegetnek. A tüsszögés során orrunkból és szánkból a levegőbe lövellt anyagok akár 6 méteres távolságra is eljuthatnak tőlünk, de ebbe is számos tényező belejátszhat, például a tüsszentésünkben lévő pollenek mérete és tömege.
9. Megakadályozhatjuk-e, hogy tüsszentsünk?
A tüsszentés reflexmechanizmusa – mint cikkünk első részében említettük – két szakaszból áll: először az adott polleneket észlelik orrunk receptorai, melyek elküldik a figyelmeztetést agyunknak. A második szakaszban megtörténik a válaszreakció, vagyis maga a tüsszögés, melynek során szervezetünk kilöki magából a potenciális károsnak vélt anyagokat. Az első szakasz során könnyen megállíthatjuk a folyamatot, például úgy, hogy ujjainkat orrunkba dugva megakadályozzuk, hogy a pollenek bejuthassanak. Miután azonban belélegeztük az adott kórokozókat, már nemigen van visszaút: a mechanizmus beindul, így muszáj lesz tüsszentenünk.
10. Miért tüsszenteken egyesek, mikor éles fénybe néznek?
A fény által kiváltott tüsszentés egy genetikai alapon öröklődő jelenség, mely az emberek nagyjából 35 százalékánál megfigyelhető. A tudósok szerint idegrendszerünk rendellenes működési reakciójáról van szó, mely abból adódik, hogy az éles fény által kiváltott idegi ingerület nem csupán szemünk látóidegét, de párhuzamosan a tüsszögésért felelős reflexet is stimulálja.
11. Igaz, hogy tüsszentés közben leáll a szívünk?
Habár közkeletű tévhitről van szó, az igazság az, hogy szívdobogásunk nem áll meg, mikor tüsszentünk. Ha néha úgy érezzük tüsszögés közben, mintha kihagyott volna a szívünk, az annak következménye, hogy tüsszentéskor változik a mellkasi üregben lévő nyomás, ami szívritmusváltást eredményezhet.
