Tényleg vonzóbbak a szakállas férfiak?

Ha az elmúlt években nem búra alatt éltél, biztos leesett, mekkora divat a szakáll. Míg mondjuk, 10 évvel ezelőtt ósdinak tűnt ez a viselet, a srácok ma tűkön ülnek, hogy azonnal szakállt növesszenek, amint megjelennek az első szőrszálak – szakállt hord idős és fiatal, az, akinek remekül áll, és olyan is, akin inkább megmosolyogtató ez az arcszőrzet.

A szakáll megítélése az elmúlt évszázadok során sokat változott. Valamikor muszáj, máskor épp tilos volt viselnie egy úriembernek. De egy dolog máig állandó: a szakáll a férfierő egyik szimbóluma, és ezért kapcsolják (többek közt) hol a nyers vadsághoz, hol például a felelős hazafisághoz.

És ma? Batthyányék vagy kelta barbárok utódai a mai szakállasok? Divatból hordják, egymást utánozzák a szőrpártiak, vagy tényleg ad valami pluszt egy férfinak a dús arcszőr? Sima piperkőcök a barbershopok törzsvendégei, vagy a férfiasságukhoz visszatalált favágószexuálisok? És a nőknek vajon bejön, ahogy kinéznek?

A szakálltól vonzóbb a férfi? Néha

Egy népszerű teória szerint a szakáll a csábító hímek attribútuma, akár a kakas díszes farka, vagy a paradicsommadarak színpompája. Olyan jellegzetesség, aminek az ellenkező nemű egyed egyszerűen nem tud ellenállni. Elképzelhető, de a tudomány csak részben igazolta ezt a feltevést.

Egy 1973-ban megjelent kutatásban a szakállt viselő férfiakat vonzóbbnak találták – sőt egy sor csábos tulajdonsággal is felruházták – a nők: férfiasnak, dominánsnak, nonkonformistának és liberálisnak vélték őket. Igaz, hogy a hetvenes években még mindkét nem több szőrt viselt, de a fentihez hasonló eredményre jutott egy, az Archives of Sexual Behaviourban megjelent jóval frissebb kutatás is. A több száz nőt bevonó online kérdéssor eredményei alapján a nők számára ma is vonzóbbak a szakállas, mint a csupasz arcú férfiak.

Korai volna azonban kétségbe esniük a Maugliknak, mert rögtön két olyan tanulmányra is hivatkozhatnak, aminek az eredményei nem rímelnek az előzőekére. Egy 1991-es felmérés szerint a borotvált férfiak fiatalabbnak és egészségesebbnek tűnnek, ráadásul társaságkedvelőbbek is! Egy néhány éve megjelent vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy az arcszőrzetnek voltaképpen nincs köze ahhoz, hogy egy-egy férfit mennyire találnak vonzónak a nők.

Szakállcsúcs?

Annak, hogy ilyen ellentmondásos eredmények születnek, többek között az is lehet az oka, hogy nem minden korban és nem minden társadalomban divat épp ezt az arcszőrzetet viselni. Ahol éppen nem ez a mainstream viselet, egyedibbnek és érdekesebbnek tűnnek a szakállt viselők, mint a „többiek”. Ma, amikor tényleg minden második férfi dús arcszőrt visel, egészen más kontextusban ítéljük meg őket, mint 10, 20 vagy 30 évvel ezelőtt.

A kutatók felfigyeltek erre a jelenségre, és igyekeztek laboratóriumi közegben is megvizsgálni.

A kísérleti személyeket arra kérték, döntsenek a nekik képeken mutatott szakállas és csupasz arcú férfiak sármjáról. Az esetek egy részében vegyesen mutatták a képeket, volt, ahol több szakállas férfiből kellett választani, és olyan is volt, hogy sok csupasz férfi képét követte egy szőrmók. Utóbbi esetben sokkal szexibbnek találták az illetőt! Vagyis az, hogy a szakállviselés az adott kontextusban eredetinek, kivételesnek tűnt, nagyban befolyásolta annak megítélését.

Az arcszőrzetek divatja talán ezért is mutat bizonyos ciklikusságot: rendre felbukkannak korábban már ismert viseletek. Ezek először újdonságként hatnak, majd ahogy megszokjuk őket, lassan unalmassá, sőt nevetségessé is válhatnak. (Vegyük például Magnumot! Ma az ő bajsza sem lenne annyira szexi, mint a sorozat idejében.)

Könnyen lehet, hogy lassan elérjük a szakállklimaxot, és az egyediség már nem lesz releváns faktor a szőrösök megítélésében? Majd meglátjuk, akkor mennyire lesz vonzó ez a viselet a másik nem számára.

Macsó-e a szakállas?

Egy, a korábban említettel némiképp szembemenő evolúciós teória szerint a férfiak nem az ellenkező nem elbűvölésére, hanem ellenfeleik és riválisaik megfélemlítésére növesztettek korábban szakállat.

A kutatási eredmények ebben a tekintetben már térben és időben is egységesebbek – dominánsabbnak, erősebbnek és félelmetesebbnek tűnik ezek alapján egy szőrös pacák. Egy 2012-es kultúraközi vizsgálat tanúsága szerint mind az európai, mind az új-zélandi, polinéz és szamoai nők idősebbnek és magasabb társadalmi státuszúnak gondolták a szakállas férfiakat, vagyis nem feltétlenül vonzóbbnak, de mindenképpen dominánsabbnak ítélték meg.

Ráadásul, amikor arra kérték őket, hogy szakállas és csupasz arcú, egyaránt mérges arckifejezésű férfiak közül válasszák ki, melyik az ijesztőbb, egyöntetűen a szakállasra szavaztak. Hát, nem tudom. Itt vannak például ezek az új-zélandi rögbis srácok. A szakállasok és a csupasz arcúak is elég jól adják a rémisztőt!

Egy másik (megosztó) vizsgálat meg azt találta, hogy azok az indiai és amerikai férfiak, akiket a kérdőívben megadott válaszaik alapján szexista attitűd jellemzett, nagyobb eséllyel viseltek szakállt, mint akik nem. Bár a vizsgálatot sokan kritizálták, a megfigyelés érdekes, és egybecseng egy másik kutatással, aminek alapján úgy tűnik, a szakállviselés már-már politika. Itt arra világítottak rá, hogy a feminista nők kevésbé kedvelik a szakállas férfiakat, mert úgy vélik, hajlamosabbak a nők elleni erőszakra és az agresszív, túlzottan domináns viselkedésre.

Mit ad még szakáll?

Van még sok minden. Egy 2014-es vizsgálatban egyetemistáknak mutatták ismeretlen emberek képeit, és a vizsgálati személyek a képek alapján a szakállasokat sokkal megbízhatóbbnak tartották, mint az arcszőrt nem viselőket. Na igen, Vuk sem volt épp oda a Simabőrűért. 

Egy másik vizsgálatban LinkedIn-profilokat néztek át. „Szakmai szemmel” kellett megítélni, hogy az adott képen szereplő ember mennyire lenne jó munkaerő. A képeket nézegetők számára a szakáll a több tapasztalat ígéretével kecsegtetett. (A nők esetében a szemüveg viselése volt erre utaló jel.)

Egy másik vizsgálatban arról kellett a szakáll függvényében dönteni, hogy vélhetően jó apa lesz-e majd az adott képen szereplő férfi. A kutatók szerint ez összeköthető azzal, hogy a szakállasokat jobb munkahelyi státuszúnak és férfiasabbnak is ítéljük, ezáltal azt is gondoljuk, hogy el tudnak majd tartani egy családot. 

De megint csak meg tudjuk nyugtatni a csupaszokat is: azért nem csak a jó dolgok járnak együtt a szakállal.

Egy sokadik vizsgálatban egy-egy szakállas és nem szakállas ember képét mutatták a résztvevőknek, akiknek azt kellett eldönteniük, hogy a két arc közül melyik tartozik egy szexuális erőszaktevőhöz. 78 százalékuk a szakállas férfira szavazott, sőt a felmérés egy későbbi szakaszában, amikor egy bűnelkövetőt kellett lerajzolni, az emberek 82 százaléka szakállas férfit rajzolt. És találtak még egy olyan munkakört, ahová egyáltalán nem való a szakáll – úgy tűnik, a szolgáltatóiparban nincs keletje. Egy vizsgálatban azt kellett fénykép alapján eldönteni, hogy a szakállas vagy a nem szakállas férfiakból lennének megbízhatóbb és rátermettebb hotelportások. Ebben a vizsgálatban egyértelműen a csupasz arcú férfiak nyertek. 

Most akkor mi az igazság?

A fentieket olvasva nehéz eligazodni, most akkor pozitív vagy negatív üzenetet közvetít a szakáll?
A dolog nyitja az lehet, hogy a szakállviselést a kultúrák többségében kifejezetten férfias vonásnak gondolják, és a férfiasság kontextustól függően viselkedésmódok egész sorát jelentheti. Pozitív olvasatban magabiztosságot és biztonságot adó erő, negatív megközelítésben agressziót és szexizmust.

Mustra