Mitől alakul ki a pikkelysömör, és mit tehetsz a tünetek ellen?

A világnap szervezői szeretnék felhívni a figyelmet a betegségre és az azzal együtt élőkre, továbbá információátadással kívánják támogatni, hogy a lehetséges kezelési módokhoz mind többen hozzáférjenek. A világnap apropóján, de nem csak annak okán jártunk utána, mit érdemes tudni erről a kórról.

A pikkelysömör okai

A pikkelysömör egy bonyolult mechanizmus által kialakuló összetett, részben örökletes, részben a környezeti hatások által kiváltott betegség, mely elsősorban riasztó bőrtüneteivel hívja fel magára a figyelmet. A kórnak több fajtája ismert, melyek mindegyike eltérő kezelési módot igényel. 

Ahhoz, hogy a betegség megjelenjen, a genetikai meghatározottságú hajlam mellett környezeti kiváltó faktorra is szükség van. Utóbbiból szinte megszámlálhatatlan létezik: a nem megfelelő táplálkozás, az elhízás, a dohányzás vagy a stressz (többek között) mind alkalmasak arra, hogy a hajlam megléte estén katalizátorként működjenek, s elinduljon a kóros folyamat: egyes bőrsejtek gyulladásos burjánzása. A betegségnek lappangó és fellángoló időszakai vannak, akár hosszabb tünetmentesség után is testszerte jelenhetnek meg a hámló felületű foltok. 

A pikkelysömör testi tünetei

A gyors szaporodás miatt a bőrsejtek érése és szarusodása nem megfelelő ütemben következik be, és a betegek testén legtöbbször gyulladt, piros, hámló, viszkető és fájdalmas foltokat okoz. Az akár a fejtetőn is megjelenő gyulladásos elváltozások nagyobb hámló területekké állhatnak össze, a felszínükön képződő varrszerű felső rész (az úgynevezett plakk) könnyen leválhat, s a frissen előtűnő fedetlen bőr könnyen elfertőződhet. De nem csak a bőr lehet érintett: a körmök, a nyálkahártya és az ízületek is produkálhatnak a betegséggel összefüggésbe hozható kellemetlen és fájdalmas tüneteket, sőt, a pszoriázis növeli a cukorbetegség és egyes szívbetegségek kockázatát is. A pikkelysömörös betegek egyharmadánál alakulhat ki pszoriázisos artritisz (ízületi gyulladás), amely ízületi elváltozásokhoz, hosszú távon akár mozgássérüléshez is vezethet.

A pikkelysömör lelki tünetei

Bár (nem lehet elégszer kiemelni!), a betegség nem fertőz (közös fürdés, strandolás, bőrérintkezés során sem lehet elkapni), a bőrtünetek riasztóak, és sokakban ellenérzést, akár undort keltenek. A pikkelysömörrel küzdő betegek így legtöbbször kerülik az olyan helyzeteket, ahol az érintett testrészeiket fedetlenül láthatják, sokan a szégyenérzet miatt magukba fordulnak, társas kapcsolataik beszűkülnek. Bár a leggyakrabban 15 és 35 éves kor között üti fel a fejét, gyerekkorban is megjelenhet, s a kicsiknél szintén önértékelési zavarok forrása lehet, mert a pszoriázisos óvodás/iskolás könnyen gúnyolódások céltáblájává válhat. A testszerte megjelenő elváltozások az öltözködést is megnehezítik, mert egyes anyagok (például gyapjú, vagy más sprődebb textilek) és a szűk ruházat vagy cipő kidörzsölhetik az amúgy is rendkívül sérülékeny bőrfelületet. 

Hány embert érint ez a betegség?

A fejlett országokban jellemzően a lakosság 1,5/2 (egyes becslések szerint 3) százalékát érinti, de ez az arány etnikai, földrajzi és kulturális tényezők mentén is nagy változatosságot mutat: az europid típusú emberek körében például gyakrabban fordul elő. Magyarországon mintegy 150.000 pszoriázios beteget tartanak nyilván, számuk azonban ennél valamivel nagyobb is lehet.

Az utóbbi időben egyre több ismert ember vállalja fel, hogy ezzel a problémával küzd, kiállásuk sokat segíthet azoknak a betegtársaiknak, akik szégyellik tüneteiket, különösen, ha olyan a külsejükből ( is ) élő celebritások tesznek így, mint pl. Kim Kardashian, vagy Cara Delevingne . És az is sokat segít, ha egy világhírű komikust  hallunk őszintén beszélni arról, milyen frusztrációt okoznak és hogyan stigmatizálnak a tünetek. 

A pikkelysömör kezelése

A pikkelysömör komoly betegség, melynek ellátása szoros orvosi felügyeletet és nyomon követést igényel, és a kezelési terv minden betegnél egyénre szabott kell, hogy legyen, mert a tünetek és a kiváltó okok is rendkívül nagy változatosságot mutatnak. Attól függően, hogy milyen súlyos és milyen jellegű elváltozások érintik az egyes betegeket, sokféle eljárás vehető igénybe, melyekből a teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhányat. 

Az enyhe, jól lokalizálható esetek tüneti kezeléséhez intenzíven hidratátó, gyulladáscsökkentő (sokszor szteroidos) krémeket írnak elő – utóbbiak bár sokszor gyors enyhülést hoznak, később esősebb fellángolást idézhetnek elő, és egyébként sem minden kételytől mentes orvosi alkalmazásuk. Újabban a szteroidos krémeket D-vitamin-analógokkal (D-vitaminhoz hasonló szerekkel) is kiegészítik, nagyon jó hatékonysággal alkalmazva ezeket a készítményeket. 

A középsúlyos eseteknél a fototerápia is hatékony: elfogadható mértékű, bár rövid állapotjavulást okoz. Az alkalmazott UV sugarak hullámhosszától függően többféle változata érhető el ennek ( 8-10 héten át tartó) a kezelési módnak is.

A jól lokalizált, plakk típusú pikkelysömör kezelésére lézeres kezelést is sikerrel alkalmaztak már hazánkban is, a kísérletek során ez a terápia hatékonyabbnak bizonyult a korábbi fényterápiás kezelésekhez képest is.

Azok számára, akiknek a tünetei a felületi kezelések és a fototerápia kombinációjától sem javulnak, belsőleges készítmények is rendelkezésre állnak. Az utóbbi évtizedekben olyan ( szigorú orvosi felügyelet mellett alkalmazható) biológiai (a betegség kialakulásáért felelős, a szervezetben túltermelődő anyagokat blokkoló) terápiák is megjelennek, melyek lassítják, vagy meggátolják a kóros folyamat kifejlődését. 

Nagyon fontos a betegséget kiváltó tényezők felderítése és kiküszöbölése is. A pszoriázis kezelése során feltárják ezeket a körülményeket is, így a komplex gyógyeljárásba speciális diéták, stresszkezelés, pszichoterápia, illetve az dohányzás és esetleges alkoholfüggőség kezelése is beletartoznak.

Fontos, hogy olyan bőrgyógyászt keressünk, aki releváns tapasztalattal rendelkezik a pikkelysömör kezelésére vonatkozóan. A szakorvos alapos vizsgálat után 2 index segítségével (PASI, illetve DLQI) határozza majd meg, milyen súlyosságú pszoriázissal áll szemben a beteg, s hogy a kór milyen hatással van az életminőségére, majd ezek figyelembevételével dönt a megfelelő kezelésről. 

Mit tehetünk otthon?

Rengeteget!  Bár a célzott terápiát nem nagyon lehet elodázni,  életmódunk egyes területeinek megváltoztatásával sokat tehetünk azért, hogy javuljon az állapot. A teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhány olyan változtatást, amit a pszoriázissal küzdők otthon is bevezethetnek.

Sokat segíthet például, ha: 

• folyamatosan gondoskodnak szervezetük külső és belső hidratáltságáról, akár az olívaolajhoz hasonló természetes anyagokkal;
• a személyes higiéniához parfümmentes, hipoallergén termékeket választanak;
• igyekeznek egészségesen táplálkozni, kerülve a túl zsíros ételeket és a vörös húst;
• megpróbálják csökkenteni a mindennapjaikban a stresszt;
• élnek a fényterápia lehetőségével, de csak szakértő felügyelete mellett (a túlzott szoláriumozás és napfürdőzés akár súlyosbíthatja is a panaszokat);
• felhagynak a dohányzással és az alkoholfogyasztással (alkoholt rendszeresen fogyasztó nők körében a vizsgálatok kétszeres előfordulást mutattak);
• tájékozódnak a legfrissebb kezelési lehetőségekről;
• nem hanyagolják el társas kapcsolataikat és felvállalják a tüneteket.

Bár a pikkelysömör napjainkban még nem gyógyítható betegség, személyre szabott kezeléssel tünetmentes és teljes élet élhető vele.