“Dobál össze-vissza, minden érzelem nélkül szexel, mint egy gép.”

28 éves nő jön szexuálpszichológiai konzultációra. Néhány hónapja megismerkedett egy férfival, akivel a szexet leszámítva minden nagyon jól alakul. Mintha egy pornófilmben lennénk - sommázza a lényeget, majd mikor megkérdezem, mit jelent mindez az ő számára, részletesen elmondja hogy jutnak oda, mi történik, milyen póz után melyik következik. Mintha egy forgatókönyvet olvasna fel. A pasi az arcára szeretne élvezni a végén. Ez a fő gond, meg hogy nagyon forszírozza az anális szexet. Fő gond alatt itt azt kell érteni, hogy ezért jött el pszichológushoz, ez volt a végső indok. A szexualitás megélése azonban több pontban is eltért attól, amire vágyott volna. Dobál össze-vissza, minden érzelem nélkül szexel, mint egy gép - mondja.

Hasonlót él meg a főszereplő Jon Martello is a Don Jon című filmben, a másik oldalról. Életének egyik fő problémája, hogy nem talál olyan nőt, akivel a szex annyira kielégítő tudna lenni, mint a pornó. Amit egyébként előszeretettel néz. Kiderül, hogy még álmai nője, a Scarlett Johansson által alakított Barbara sem képes erre, aki egyébként miután Jont pornónézésen kapja, szakít is vele. A film végére Jon rájön, hogy a probléma megoldását nem abban érdemes keresni, milyen nővel jön össze, hanem abban hogy a szexet, amit addig messze nem élvezett annyira, mint a pornót, másként is lehet csinálni, másként is meg lehet élni.

Azzal van a baj, ha kevés a minta

A szkript-elméletnek nevezett feltevés szerint szexualitásunk különféle forgatókönyvekből épül fel, melyek leírják, hogy egy adott helyzetben mit kell csinálni, hogyan kell viselkedni. Mindez egyébként a teljesen hétköznapi történésekre is érvényes. Forgatókönyve van például annak is, ahogy kenyeret veszünk a pékségben (belépünk - köszönünk - beállunk a sorba - megmondjuk az eladónak, mit szeretnénk - fizetünk, eltesszük a visszajárót - köszönünk és távozunk). A forgatókönyv nem jelent azonban rugalmatlanságot, sematizáltságot, feltéve, ha elegendő forgatókönyv-elemmel rendelkezünk. Ha például tudjuk, milyen helyzetekben és hogyan lehet az eladóval csevegni az üzletben, a bevásárlás részeként válthatunk vele néhány szót.

Ahogyan a szexualitás, úgy a hozzá kapcsolódó forgatókönyvek is három nagyobb csoportra oszthatók. A nemi szerepek gyakorlására, a reprodukcióra és a testiségre, melyek természetesen számos ponton összefonódhatnak. A nemi szerepek forgatókönyvei tartalmazzák mindazt, hogy kell egy adott helyzetben férfiként vagy nőként viselkedni, hogyan viszonyuljunk a saját, és hogyan az ellenkező nem tagjaihoz. Ilyen forgatókönyv például, hogy a férfi kifizeti az étteremben a számlát, illetve ennek egalitariánusabb verziója is, miszerint mindkét fél kifizeti a saját fogyasztását. Ugyanaz a helyzet, két különböző forgatókönyv arról, hogyan viselkedjünk benne. Egy társas helyzet annál gördülékenyebben zajlik, minél inkább egybevágnak a két (vagy több) fél forgatókönyvei a helyzetre. Ha például kifizetem a számlát egy étteremben, ahol egy nővel ettünk, és ő azt mondja, hogy köszönöm szépen, abból tudhatom, hogy a kettőnk forgatókönyvei e téren jól kiegészítik egymást, vagyis hasonlóan gondolkodunk. Ugyanez a helyzet, ha külön fizetést ajánlok, és a nő nem sóhernak címkéz, hanem örül neki, hogy hallottam már a jóindulatú szexizmusról , és nem vagyok annak feltétlen híve.

A reprodukció, vagyis a szaporodás forgatókönyvei tartalmazzák az utódnemzésről, a családalapításról szóló hosszabb távú elképzeléseket, de a fogamzásgátlást is. Van, aki például nem szeretne gyereket, van, aki hármat is, de csak fiúkat, van, aki egy-két év korkülönbséggel, van, aki 4-5-tel. A fogamzásgátlást is eltérő időben, eltérő módon oldjuk meg.

Végül a testiség forgatókönyvei tartalmazzák, hogyan viselkedjünk az ágyban (zuhanyzóban, konyhapulton, stb). Hogyan érjünk például a másikhoz, hogyan csókoljuk meg, és persze azt is, hogy ezek részei-e egyáltalán a szexuális együttlétnek. Forgatókönyveink vannak az előjátékra, az aktusra, hogy mit, mikor, meddig, hogyan, ahogy arra is, hogy mi történik az együttlét után. Gyakran hallom például emberektől, hogy szexuális életük unalmas, hogy mindig lehet tudni, hogy mi után mi jön. Vagyis feltehetően ugyanazt a forgatókönyvet tolják le, ugyanazokat a mozdulatokat csinálják egymás után számtalanszor, anélkül, hogy új elemeket vennének be, vagy a már meglévőket variálnák. Új elem alatt sokan egyből szexuális segédeszközöket értenek, miközben jóval egyszerűbb dologról van szó. Forgatókönyveink a testi kapcsolatban rugalmasan alakíthatók annak mentén, mire vágyunk éppen, mit érzünk a másik reakcióiból, gesztusaiból. Ha például az előjáték már szavakkal, üzenetekkel elkezdődik, ha az érintés nem ott és nem akkor jelenik meg, mint addig, ha a jól bevált mozdulatok helyett újak mentén hangolódunk össze, az együttlétek nem lesznek sematikusak.  A változatosság nem a pózokon és nem a szexshopok kínálatán, hanem főként saját szexuális kultúránk fejlettségén múlik.

Forgatókönyvek és a pornó

Forgatókönyveink egész életünkön át alakulnak, és a legkülönbözőbb forrásokból építkeznek, a legkülönbözőbb forrásokból érkező elemekkel bővülnek. Ahogy nemi szerepeinket már a rózsaszín és kék rugdalódzóinkban gyakorolni kezdjük, úgy sokszor a kisgyermeknek is van már elképzelése arról, hogy mondjuk nagy családot szeretne. A folyamat három színtéren zajlik. Részben bennünk, ahogy vágyaink formálódnak, ahogy késztetéseink kibontakoznak, vagy ahogy környezetünkkel kapcsolatba kerülünk. Részben pedig más emberek formálnak bennünket gondolataikkal, példamutatással, közös élményeken keresztül.

A pornó leginkább mint környezeti, kulturális hatás kapcsolódik be a szexuális forgatókönyvek alakításába,  és leginkább a szexuális aktusról alkotott forgatókönyvekhez tesz hozzá. Hogy hogyan is kell, hogyan is érdemes ezt csinálni. Ezek az elképzeléseink már a serdülőkor elejétől formálódni kezdenek, különféle forrásokból merítve, különféle forgatókönyvi elemekkel bővítjük addigi tudásunkat. A kutatások alapján a hazai serdülők ezeket jórészt az internetről, a kortársaktól és - főként a fiúk - a pornóból szerzik. Mivel az online pornó világából a képi és hanganyagon túl gyakorlatilag semmi (se az illatok, se az ízek, se az érintés, se az érzelmek) nem jön át a szexről, a műfaj technikai keretei már önmagukban egy sajátos kontextust jelentenek a testiségnek. Ugyanígy az internet más forrásai sem adják meg az együttlétek teljességének megélését, és a kortársakkal való kommunikáció sem minden esetben mutat túl a klasszikus vak vezet világtalant felálláson.

Mindaz pedig, amit a serdülő a pornóból mégiscsak megtanul, annál nagyobb hatással lehet rá, minél korábban találkozik vele. Logikus, hiszen fiatalabb korban a szexuális forgatókönyvek még sokkal kevésbé kidolgozottak, sokkal kevesebb forrás és még kevesebb saját élmény áll mögöttük, és ennek megfelelően sokkal plasztikusabbak, könnyebben alakíthatók is. Csakúgy, mint a forgatókönyvek alkalmazása, vagyis hogy adott helyzetben milyen lehetőségekből építkezhet az illető, mennyire tudja ezeket a közös igények mentén formálni.

Egy rendkívül szellemes horvát vizsgálatban például arra kérték a résztvevőket, hogy döntsék el bizonyos dolgokról, mennyire fontos részei egy jó pornófilmnek, illetve mennyire fontos részei egy jó szexuális együttlétnek. Mennyire fontos például az egymás felé mutatott bizalom, a gyengédség a pornóban, illetve a szexben, és mennyire fontos az orális, illetve az anális szex, vagy éppen az arcra élvezés. A kutatók így minden kitöltőtől két listát kaptak (a pornóról, illetve a szexről), ebből számolták a pontszámokat aszerint, hogy ez a két lista mekkora átfedést mutat. Vagyis, hogy az illetőnek a jó pornófilm és a jó szex mennyire jelenti ugyanazt. Az eredmények szerint azok, akik általában valamilyen extrémebb tartalmat, például erőszakos pornót néztek, szignifikánsan alacsonyabb intimitást éltek meg a párkapcsolatukban, emiatt pedig szexuális életükkel sem voltak annyira elégedettek. Ez a folyamat azoknál volt a legerősebb, akik már igen korán kapcsolatba kerültek a pornóval. Mivel a válaszadók 83 százaléka 12 éves korára már túl volt ezen, a vizsgálatban az számított korai kapcsolatnak, hogy az illető mennyi pornót nézett 14 évesen.

Forgatókönyveink persze egész életünk során alakulnak, mindig lehetőségünk van bővíteni, alakítani, vagy elhagyni belőle részeket. Még fontosabb, hogy fejlődni tudjunk annak felismerésében, hogy milyen szituációban milyen elemekhez érdemes nyúlni.