Korábbi kutatások utaltak már arra, hogy mások fájdalmának látványa bennünk is kiválthat fájdalmat, legalábbis majdnem minden harmadik ember él át hasonlóan kellemetlen érzést, amikor azt látja, hogy valakit fizikai fájdalom gyötör. Egy a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmány is alátámasztja azt az elképzelést, hogy a fájdalom fertőző.
A vizsgálatban laboratóriumi egereket tettek ki egy sor olyan ingernek, amelyeknek nem fájdalmat, hanem csiklandós érzést kellett volna kiváltaniuk. A rágcsálók azonban úgy reagáltak ezekre a stimulusokra, mintha égési sérülés érte volna a végtagjaikat - írja a Daily Mail.
A kutatók megállapították, hogy ezt a fokozott érzékenységet azon társaiktól „kapták el” az egerek, akiknek valóban fizikai fájdalmat kellett átélniük. A vizsgálat első részében a kísérleti alanyok mindkét csoportja ugyanabban a ketrecben tartózkodott, körülbelül másfél méterre egymástól, és nem láthatták egymást, vagyis a szag alapján érzékeltek hasonló élményt, mint fájdalommal küzdő társaik.
Ha pedig ez tényleg így van, azzal megmagyarázhatóak olyan rejtélyes jelenségek, mint például a fibromyalgia, aminek legfőbb tünetei közé tartozik az egész testre kiterjedő izom- és ízületi fájdalom, a fáradékonyság, a depresszió, a szorongás, illetve a csökkent fájdalomtűrés és a nyomásérzékenység a test bizonyos pontjain. Ezekre az állapotokra ugyanis egyelőre nincs logikus orvosi magyarázat.
Véletlen felfedezés
„Először sikerült bizonyítékot találnunk arra, hogy sérülés vagy gyulladás hiányában is felléphet fájdalom, mert azt úgynevezett szociális jelek is kiválthatják” – magyarázta Andrey Ryabinin, az Oregon Egészségügyi és Természettudományi Egyetem neurológusa, aki a tanulmány vezetőjeként maga is meglepődött a tapasztalt jelenségen, a vizsgálat tárgya és célja ugyanis eredetileg nem ez volt. Ryabinin egy csapat végzős hallgatóval arra kereste a választ, hogy az alkoholfüggőségben szenvedők erősebb fizikai fájdalmakat éreznek-e a megvonás alatt, mint alkoholos befolyásoltság alatt. Évtizedes kutatások és anekdotikus bizonyítékok ugyanis arra utalnak, hogy az embereknél ez így van. Egyetlen korábbi tanulmány sem talált azonban semmilyen különbséget a megvonás alatt lévő és az egészséges egerek fájdalomérzékelése között; mindkét csoportnál egy enyhe kínzó fájdalomról számoltak be eddig a kutatók.
Szaglás útján "terjed"
Ryabinin és munkatársai szerették volna még egyszer körbejárni ezt a kérdést, de ugyanazzal a problémával szembesültek, ezért úgy döntöttek, tovább vizsgálódnak. A kutatás második felében három csoportba osztották a kísérleti alanyokat: egy drog- vagy alkoholmegvonás alatt lévő csoport mellett két „egészséges” csoportot hoztak létre. Ezek közül az egyik csoport ugyanabban a ketrecben tartózkodott, mint a megvonás alatt lévő egerek, a másik egészséges csoport pedig tőlük elszeparáltan. A kutatók azt találták, hogy a külön ketrecben élő kísérleti alanyok normálisan reagáltak a fájdalomra, ugyanakkor a megvonás alatt lévő társaik mellett tartózkodó egészséges egereknél még a legenyhébb érintés esetén is fájdalomérzetet észleltek. Végül a szakértők a megvonás miatt szenvedő egerek fekhelyéből néhány darabot a külön ketrecben tartózkodó egészséges egerekhez helyeztek, akik ezután sokkal élénkebb fájdalmakat éltek át.
A tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy a fájdalom a szaglás útján „fertőzhet”. Az ellentmondásos megállapítás megosztotta az agykutatókat, mivel ha ez a felfedezés valóban igaz az emberekre is, akkor sokéves laboratóriumi vizsgálat megkérdőjelezhető, amelyek közül egyik sem számol azzal a lehetőséggel, hogy a fájdalom ragályos.
