A virtuális realitás lehet az adakozás új, forradalmi formája. Az egyik legnehezebb a pénztárcák jó ügyre való kinyitásában, hogy az adakozókban létrehozzuk a valódi empátiát, érzékenyítsük őket a probléma iránt. A konkrét helyszínre utaztatáson kívül egy VR-filmnél jobb módszer erre még nem létezik. Ezt az ötletet valósította meg 2015 decemberében többek között a Charity: Water a Metropolitan Múzeumban, kirobbanó sikerrel.
A múzeumban körülbelül 400 fő gyűlt össze New Yorkból a Charity: Water szervezet jótékonysági gálájára. A jótékonysági szervezet munkatársai nevüknek megfelelően a szárazság sújtotta, illetve nem megfelelő vízellátású területeken tevékenykednek. Az elegáns rendezvényen a vacsora végeztével, és az adakozás megkezdése előtt az összes vendég a fejére tett egy Samsung WR szemüveget, hogy megnézzen egy kisfilmet egy 13 éves etiópiai kislányról, Selam-ról, aki életében először jut friss vízhez. A kislány édesanyja meghalt a fertőző ivóvíznek köszönhetően, és a család mindennapjait a megfelelő tisztaságú víz keresése és a betegségektől való félelem teszi ki. A kisfilm a szervezet munkatársainak érkeztével, és egy tiszta vizű kút üzembe helyezésével zárul. A kisfilmnek kirobbanó hatása volt. „Mintha csak ott lettek volna.”-mesélte Jaime Pent a film rendezője és a szervezet munkatársa. „Láttam egy férfit, aki felkiáltott: Fordulj meg kicsim, ott vannak mögötted! Másoknak le kellett venniük a sisakot, hogy megtöröljék a szemüket a könnyek miatt.” A szervezet az este folyamán 2,4 millió dollárt gyűjtött össze, jóval többet, mint amennyire eredetileg számítottak.
Az első VR bevonásával szervezett adománygyűjtő kampányt az Amnesty International londoni bázisához kötődik. Ők 2015 májusban utcai adománygyűjtést szerveztek szíriai menekültek számára egy „virtuális Aleppo” létrehozásával: Google Glass szemüveg segítségével bármelyik járókelő tehetett egy sétát a háború által sújtott városban készült valós felvételek segítségével. A szervezet szerint a virtuális realitás bevonásával átlagosan 16 százalékkal többen adakoztak számukra.
Szintén Szíria témában forgatott VR-filmet az UNICEF, „Clouds over Sidra” (Felhők Sidra felett) címmel, aminek a főhőse egy Sidra nevű kislány ,aki a szüleivel egy jordániai menekeülttáborban él. A film több, mint 3,8 milliárd dollárt hozott az UNICEF-nek, ami még egy ekkora szervezet számára is megdöbbentő nagyságrendű összeg. De számos jótékonysági szervezet nyúlt már a VR eszközeihez, amivel megsokszorozták a hatékonyságukat: olyannyira, hogy létrejöttek olyan programok, mint például a 2016 júniusában befejeződött Oculus 360 , ami a fiatal, feltörekvő rendezőket biztatta arra, hogy szakmai gyakorlatként forgassanak filmeket az egyébként drága, és nehezen elérhető technológiával. 10 rendezőt választottak ki, 10 szervezet számára.
Viszont felhasználói oldalon nem kellenek többmilliós eszközök: a VR-szemüvegek egy egyszerű androidos telefonnal kombinálva pár tízezer forintért elérhetőek. A virtuális realitás sokkal jobban hat a pszichénkre és ezáltal az empátiánkra mint bármilyen más multimédiás eszköz: nem véletlenül , hiszen segítségével az események közepén érezzük magunkat. A VR filmekkel, bár több időbe és nagyságrendekkel több pénzbe kerül az elkészítésük, hatalmas lehetőség áll a szervezetek előtt, hogy érzelmileg is hassanak a nézőkre, legyen szó játékról, reklámról, vagy esetünkben a jótékonyságról.
De mégis, hogyan képes ilyen erősen hatni a VR-technológia? Azért, mert sokkal közelebb áll az általunk ismert valósághoz, mint bármilyen képalkotó eszköz. Két elem kombinálódik a virtuális valóságban: az egyik a mozgás pontos követése. A sisak pontosan követi a fej rezdüléseit, a test forgását, pozícióit. A másik pedig a kép hozzárendelése: a mozgáshoz bizonyos időn, méghozzá tizedmásodpercen belül hozzá kell rendelni a megfelelően módosított képet, hogy az alany ne számoljon be enyhe émelygésről és rosszullétről, mint ahogy a kezdeti kísérletek alanyai. így a virtuális valóság, bár egyelőre „csak” a látásunkhoz és pozíciónkhoz igazodik (ki tudja, mikor egészül ki mondjuk tapintásra vagy szaglásra ható jelekkel), pszichológiailag sokkal erősebben hat, mint bármilyen élességű vagy nagyságú két, netán háromdimenziós kép. Ezt nem csak a jótékonysági szervezetek szeretnék felhasználni: nagy jövő áll például a pszichológiai betegségekben való alkalmazása előtt is.
A negatívabb, vagy legalábbis erősen kérdéses oldaláról az empátiás hatás erősödésének erőszak, és/vagy pornó VR-nézésénél most inkább ne beszéljünk….
