Valóban rákot lehet kapni az odaégett grillhústól?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nem spoilerezünk, de azért annyit elárulunk: nem kell sikítozva eldobnia a kicsit égett ételt.

Sokan kiborulnak ha egy kicsit égett szélű pizzát, túlságosan well done húst vagy bármilyen sütőben sült, de eléggé sötét színű étel kerül eléjük.  ugyanis az égett ételek rákot okoznak és aki nem is olvasott erről, biztos, hogy közös baráti sütögetésen találkozott már olyannal, aki annyira sokkot kapott egy, a kelleténél kicsit tovább a grillen hagyott kukoricától a tányérján, mintha savat akart volna vele itatni a házigazda. De vajon valós a rettegés az odakozmált ételektől? Ennek járt utána a The Conversation nevű oldal. 

Én személy szerint szeretem a kicsit égett dolgokat még úgy is, hogy hallottam arról, hogy rákot okozhat, de a levegő is okozhat rákot, ahogy annyi minden más is, így meghagytam magamnak azt a luxust, hogy a nem elszenesedett, de kissé már túlsült darabokat a rakottkrumplis tepsi aljáról kieszegetem. A tudományos magyarázat szerint a magas hőmérsékleten történő sütés közben keletkező akrilamid az, ami rákot okozhat. Az biztos, hogy toxikus és rákot is okozó vegyület ipari felhasználás során, de az már egyáltalán nem ennyire egyértelmű, hogy a megégetett ételekkel elfogyasztva is ugyanez a hatás fennáll. 

Tehenek és a szennyezett víz

A rémület alapja egy nagyjából 20 évvel ezelőtti eset, mikor Svédországban a Hallandsås-alagutat építettek. A közelben legelésző nagyon furcsa tüneteket mutattak, volt, amelyik össze is esett és el is pusztult. A vizsgálatok kimutatták, hogy a végzetüket szennyezett víz okozta, amiben akrilamidot mutatták ki. A munkások valójában ennek polimerét használták, ami elvileg biztonságos, de hogy a polimerizáció nem ment végbe teljesen, így maradtak mérgező molekulák is a felhasznált termékben. Természetesen ezek után megnézték, hogy az építkezésen dolgozók vérében mennyire magas az akrilamid szintje, az eredményeket egy olyan kontrollcsoport eredményeivel vetették össze, akik bizonyíthatóan nem kerültek kapcsolatba ezzel az anyaggal. Azt azonban senki sem gondolta, hogy a kontrollcsoport vérében is gyakorlatilag ugyanolyan mennyiségben találnak majd a vegyületből.

Fotó: Shutterstock

Nem a hús a hibás

Először azt hitték, hogy a hamburgerek a hibásak, de nagy mennyiségben találták meg a molekulát a sült krumpliban és a kávéban is. Majd kiderült, hogy inkább a szénhidrátban, és nem annyira a fehérjében gazdag ételekben található meg a vegyület, valamint azokban, amiket 120 fok felett készítenek el, vagyis sütnek, pirítanak. Nincs viszont azokban, amiket forralnak vagy nem főznek, és a tejtermékek, a húsok és a halak is keveset tartalmaznak, az pedig teljesen mindegy, hogy bio terméket eszik vagy sem, mert csak az étel típusa számít. És talán nem is kell külön szólni, hogy a dohányban is van ilyen akrilamid. 

Az sem biztos, hogy baj

A tudósoknak eddig nem sikerült azt bizonyítani, hogy az ételekben található vegyület rákot okozna, sőt egy 2015-ös tanulmány szerint nincs összefüggés az rák kialakulásának kockázata és az akrilamid fogyasztás között. Hozzáteszik, hogy nem lehet kizárni, hogy ha a veserák, a méhnyakrák és a petefészekrák olyan embereknél is megjelenik, akik sosem dohányoztak, annak köze lehet ehhez a vegyülethez. Mindenesetre az legjobb, ha semmit sem szenesít el, ugyanakkor vigyázzon, hogy a nyers húsok például ha rákot nem is, de durva ételmérgezést sokkal nagyobb eséllyel okozhatnak. Egyébként arról már írtunk, hogy a vegetáriánus étrend sem biztos, hogy olyan jó és a vörös húst sem érdemes mértéktelenül enni. 

Fotó: Shutterstock
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.