Egy hét telt el azóta, hogy a Vörösmarty téri H&M üzlet apokaliptikus jövőképpé változott, és zombivá vált fashionisták kétségbeesetten taposva egymást harcoltak a H&M feat. Balmain kollekcióért, majd mintegy húsz perc alatt lerabolták az üzletet, és romokat, valamint holtsápadtra döbbent eladókat hagytak maguk után.
No meg egy urbánus legendát, amely azóta bevette a Facebookot: megmondóemberek, divatszakemberek, kultúrsznobok és hírportálok adták elő a saját sztorijukat, véleményüket. Bevallom, magam is beleestem a szórásba: a vidót a következő szöveggel posztoltam: "Szívemből sajnálom őket." Kaptam érte hideget-meleget, de a legfőbb kritika mégiscsak az volt, hogy mit dumálok én, aki tíz órán át is hajlandó vagyok sorban állni, csak hogy közvetlen a színpad mellől élvezhessek egy Madonna koncertet. Még mielőtt belefolynék abba, hogyan érvelek az álláspontom mellett, előljáróban elárulom: a posztot hamar eltávolítottam. De először is idézzük fel a helyszínen tartózkodó bloggerek segítségével, hogyan is nézett ki a szürreális jelenet.
“Az ott dolgozók körében is, tátott szájjal bámulták, ahogy egymást fellökve, ész nélkül kapkod a tömeg.A vásárlók izgatottsági állapota valahol a szívroham és az agyvérzés környékén állhatott, borultak a bábuk és a ruhaállványok, egymást lökték fel az emberek. Egy fiú konkrétan elvett, vagyis inkább kitépett két pólót egy lány kezéből.” - írta a Glamour, én pedig ekkor éreztem először, hogy az irigységet, amiért Lakatos Márk kapott menő ajándékokat a kollekcióból, én pedig nem, felváltotta az őszinte érzés: "Micsoda mázli, hogy nem vagyok épp Budapesten, és nem dobtam fel témajavaslatként, hogy elmennék a helyszínre meglesni, ahogy a shopping-láz beindul a Balmain-darabok körül." Azt ugyanis álomban sem hittem volna, hogy az emberek vérre mennek. Szegény Márk egy ponton "kénytelen volt" állást foglalni, hiszen már az eseményt megelőző napokban is promózta a kollekciót. Az ország legcelebebb stylistja így írt: "Elmagyarázná nekem valaki, hogy miért nem érthető az emberek számára, mit is jelent a 'balmainXhm' kollaboráció? "Egy nagy tervező sztár kreativ érintése a világ egyik legnagyobb divatmárkáján. Tényleg olyan nehéz együtt látni őket? És IGEN, akik ezt a kollekciót viselik, Olivier Rousteing, a Balmain tervezőjének kreációit viselik, amelyeket a HM-nek álmodott meg, ráadásul HM árakon!" Mindeközben Parádi Gabi blogja, a Pumpkin Paradise felvetette a kérdést "Egy őrület margójára" című írásában: mi van, ha mostantól hivatalosan cikivé vált a vártva-várt kollab modelljeinek viselése?
És akkor jött a dömping, az "egyébként is ciki fast fashiont vásárolni" oldalról...
Az eszeveszett verekedés és a kollekció értékének vitatását Náray Tamás sem választotta el egymástól - köztudott, hogy nem rejti véka alá a véleményét, legyen szó közéleti eseményekről, vagy épp divatról. Azt írta saját Facebook oldalán: "Anélkül, hogy bármilyen 'nagy' cégtől irigyelnék bármiféle pénzt is, ez csak a márka gazdagításáról szól, szegény, hiúságában kihasznált, megtéveszthető vásárlók kárára. És a szomorú az, hogy megint rész vesz ebben egy nagyhírű, francia presztízs márka. Tudniillik nem Balmain-t visel a vevő, hanem egy lekoppinott, lebutított, eredeti dizájn utóérzetében felcsicsázott H&M-et. Sajnos, ha akarod tudni, ha nem, ez van. Olyan mint a 'házias' az éttermeknél. Nem házi, csak olyasmi. Én nem szeretmém a kedvét senkinek sem elvenni ennek a hordásától, hordja csak büszkén, aki megvette. De tudni kell, hogy ennél ő is és a többiek is többet érdemelnének. Mert nem a márkától, vagy annak a csalfa látványtól lesz valaki az, aki... ezt tudjuk." Na és akkor itt jön az én véleményem. Nekem személyesen a világon semmi bajom azzal, amikor a HM sztárokkal kollaborál: Madonnától Lagerfelden át Cavalliig mindenki tervezett már nekik. A Laferfeld kollekcióból máig megvan egy övem - és én még örülök is neki, hogy műbőrből van, mert így vegán - ha "teljesen Lagerfeld lenne", tuti igazi állatból lenne. A lelkesedést tehát maximálisan megértem - én is popkultúra és divatfogyasztó vagyok, nem is kívánom letagadni, és ha egy barátom azt mondta volna nekem itt Tel Avivban: "Hey girl, én beállok a sorba a HM feat. Balmain megnyitóért", azt mondtam volna: "You go girl", semmi bajom az izgatottsággal.
A kultursznoboknak szeretettel
Kiállításért is szokás sorban állni, és persze lehet mondani, hogy ne vessünk össze egy festményt egy fast fashion ruhadarabbal, de én meg erre simán megjegyzem, hogy - tetszik vagy sem - ezeket a ruhákat is művészek készítik. És itt most nem csak a divattervezőkre gondolok - hanem az összes kreativ emberre, akik hozzásegítenek egy ilyen gigantikus és gyönyörű projektet, mint amilyen ez a kollekció. És a varrónőkre is, akik - lássuk be - elképesztően profi munkát végeznek. Bár azt mondhatnám, hogy a HM ruháim előbb szakadtak el, mint azok, amiket kis szériában gyártott dizájner darabokból válogattam. A magyar tervezőkre tekintettel megjegyzem: főként a külföldi nagy divatházak termékeire gondolok. Szeretnék tehetséges, keményen dolgozó, fair módon dolgoztató, hazai és "up and coming" divattervezőktől vásárolni, Isten a tanum rá, de nem engedhetem meg magamnak, hogy csak dizájner darabjaim legyenek, ha pedig a középutat választom, és mondjuk magamnak kreativkodok menő pólókat, a piacon, meg a Tesco-ban, meg akárhol vásárolt sima pólóimról (és fehérnemüimről) sem tudom, hogy hol, és milyen körülmények között gyártják őket. Mutassa meg valaki, hol lehet menő ruhákat vásárolni, amikért senki nem semmizett ki senkit, és mégis olcsók, esküszöm mostantól csak ott vásárolok. De addig is, itt egy alternativ megoldás arra, hogy ne a világnak hátat fordítva próbáljunk változtatni rajta.
És mi van az összedőlt gyárral, meg a rabszolga-munkásokkal?
Manapság rendkívüli iramban kerülnek elő a multi, fast fashion üzletek által fenntartott gyárok nyomorairól szóló történetek, azért egyvalamit be kell ismernünk: ezeknek az embereknek a keze munkája is benne van az árúkban. Ők is művészek. Nem állítom egyetlen szóval sem, hogy nem járna sokkal több nekik - mellettük állok a harcban, a munkakörülményeik kegyetlenek, a béreik sokszor felháborítóan alacsony. De - egy olyan országban élve, ahol a bojkott szóval nem először találkozom - tisztában vagyok vele: elzárni csatornákat sokkal rosszabb megoldás, mint folyamatos kommunikációval és kompromisszummal közösen előre jutni. Én ebben hiszek - és hiszem, hogy a HM a ZARA, meg a többi hamarosan nagyobb hangsúlyt fektet majd a dolgozóinak körülményeire. Álmodozó vagyok? Talán - de idén csak Amerikában 500 millió állattal kevesebbet vágtak le, mint tavaly, mindezt mert ilyen elképesztő ütemben nő a vegánok száma, és azoké, akik gyarabban rendelnek inkább vegetáriánus ételt. A világ ébredezik - és ahogy a Starbucks is átállt a fair trade-re, előbb utóbb a divatcégek is át fognak. Szeretem a kreatívjaikat annyira, hogy legyen hitem ebben.
Ami viszont több, mint gáz
Ám van valami, amit én sem tudok ölbetett kézzel nézni, szó nélkül hagyni, és amit semmilyen körülmények között nem tudok igazolni. Ahogy a Stíler blog írta: "A biztonsági őrök azon voltak, hogy kordában tartsák az embereket, de ez nem minden esetben sikerült. Aki az ajtón belülre került, futva kereste a megvenni szándékozott ruhákat, és ha a polcokon nem találta, kikapta a mellette álló, nála szerencsésebb vásárló kezéből. Borultak az állványok, törtek a plexik, még egy kis vér is folyt.” Az, hogy agresszívvá válik valaki, hogy megszerezzen egy ruhát - és itt az tök mindegy, hogy Balmain, HM, Gólya áruház, vagy Victoria Beckham meg Versace - nincs rendben. És ezért fogalmaztam úgy a posztomban: sajnálom őlet. Miért vettem le mégis? Mert rájöttem, hogy nem használok a kommentemmel senkinek. Annak a híve vagyok, hogyha a mondandóm se nem kedves, se nem konstruktiv, akkor jöbb csendben maradni. Ez a sztori egyet tanít mindannyiunknak, a tanulság pedig megyegyezik az amerikai leárazásokon agyot taposott biztonsági őrökével, sőt, a politikai tüntetéseken, vagy épp a trolin erőszakosan viselkedők történetével. A világon semmi ne éri meg, hogy így viselkedjünk, mert nem vezet sehová, mégtöbb agressziót és káoszt szül, és ami a legrosszabb: tönkretesz mindent. Ahogy a HMXBalmain kolleciót is mandnem "tönkretette" néhány száz agresszor viselkedése. Ahogy a jó ügyért való kiállást is tönkreteszi a csoport extrémistáinak viselkedése. Ahogy az élet minden területén minden fajta radikalizmus félelmet, és harcokat eredményez.
Kunklúzió (?)
A kollekció továbbra is divattörténelmi pillanat. Akármi történik is mostantól. Akkor is, ha soha többé nem lesz HM feat. giga tervező kollekció. Az én tippem inkább az, hogy jövőre a HM fair trade vonalat dob piacra, és egy héten át minden nap újabb darabokat helyez el egy adozz szekcióban a kollekcióból, hogy elkerülje a dulakodást, inkább hosszasan és kitartóan izgatottan tarva a vásárlókat. Én minden nap ott lennék. Ami viszont ennél sokkal fontosabb: gyerekek, próbáljunk már meg uralkodni magunkon, könyörgöm. Azok is, akik képesek gyilkolni egy ruháért, és azok is, akik most hirtelen a fogyasztói társadalom éles kritikusivá váltak, pedig minden alkalommal hevesebben ver a szívük, ha a legújabb iPhone modell piacra dobásáról hallanak.
