Születésünkkor meghatározzák a nemünk, szüleink, a környezetünk, a társadalom ezt a nemet igyekszik erősíteni bennünk: belénk égnek azok a szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes tulajdonságok, amelyeket egy adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint. Eközben, pontosabban ez alapján mi kisgyerekkorunk során kialakítjuk és megszilárdítjuk nemi identitásunkat. Amikor kamaszodni kezdünk, elkezdünk érdeklődni az ellenkező nem iránt, vágyni kezdünk az ellenkező neműekre, később szexuális életet élünk velük. De nincs ez mindenkinél így.
Vannak emberek, akik úgy érzik, a születéskor meghatározott nemük valójában nem a sajátjuk. Vannak emberek, akik ugyan a születésükkor meghatározott nemük szerinti identitással élnek, de kiderül, hogy a külső testi jegyeik, a genetikai vagy a hormonális hátterük nem egyezik. Vannak olyanok is, ráadásul sokan, akiknek a születéskor meghatározott neme és nemi identitása egyezik, de romantikus vágya, szexuális vonzalma nem az ellenkező, hanem a saját vagy mindkét nem felé húzza. Ők az LMBTQI emberek.
Minek a rövidítése az LMBTQI?
L, M - leszbikus, meleg: Egy férfit, aki férfiak iránt érez romantikus vagy szexuális vonzalmat, melegnek hívunk. A nőkhöz vonzódó nőkre leggyakrabban a leszbikus szót használjuk, bár vannak olyan nők, akik magukra szintén a meleg szót használják.
B - biszexuális: Olyan ember, aki mind férfiakhoz mind nőkhöz vonzódik. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy férfiakkal és nőkkel is létesít szexuális vagy érzelmi kapcsolatot, vagy hogy ezt párhuzamosan tenné.
T - transz: Gyűjtőfogalom azokra, akiknek a nemi identitása és/vagy nemi önkifejezése eltér a születéskor számukra kijelölt nemtől. Ide tartoznak többek közt, akik transzszexuális vagy transz emberként, transzvesztitaként, nem-binárisként határozzák meg magukat. Nem minden transz ember változtatja meg a testét, veti alá magát műtétnek, hormonterápiának. Transzneműként éppúgy lehet valaki leszbikus, meleg, biszexuális, heteroszexuális vagy más szexuális irányultságú, mint nem-transzneműként.
Q - queer: A queer olyan embereket jelöl, akik számára a szexuális irányultság és a nemi identitás képlékeny, nem csupán két pólusban képzelhető el (hetero/meleg vagy leszbikus; férfi/nő). A queer másik jelentése szerint egy gyűjtőszó olyan egyénekre, akik nem heteroszexuálisak és/vagy ciszneműek. Emellett a queer politikai állásfoglalást is jelent, amely ellenzi nemcsak a domináns heteronormatív struktúrákat, hanem a mainstream LMBT-mozgalmak hagyományos politikáját is. Angol nyelvterületen eredetileg (és a mai napig) szitokszó (mint a „buzi”), amit a közösség sok helyen visszakövetelt magának.
I - interszex: Interszexnek nevezzük azokat az embereket, akik a nemi anatómiai jellegek (kromoszómák, hormonok, testfelépítés, külső és belső nemi szervek) olyan kombinációjával rendelkeznek, amelyek alapján nem sorolhatóak be anatómiailag egyértelműen a férfi-női kategóriákba. Az interszex állapot leggyakrabban veleszületett, de előfordul az is, hogy a szexuális fejlődés későbbi fázisában alakul ki.
Forrás: Magyar LMBT Szövetség: Kérdőjelek helyett - LMBTQI kisokos a médiának
Az önelfogadásig nehéz az út
Ha visszagondolunk a kamaszkorunkra, emlékezhetünk, hogy sokszor mennyire nehéz a romantikus vágyainkkal, a szexuális vonzódásunkkal mit kezdeni, hogy mennyi kérdés, mennyi bizonytalanság él a fejünkben a szerelemmel, a szexszel kapcsolatban. Így van azzal, aki cisznemű ( tehát a születéskor neki tulajdonított neme megegyezik a nemi identitásával) és heteroszexuális (tehát az ellenkező nem iránt érez romantikus és szexuális vágyat), pláne így van azokkal, akik nem azok.
Nekik ugyanis először azzal kell kezdeniük valamit, hogy ők az életnek, az énmeghatározásnak egy nagyon fontos területén eltérnek a többségtől, attól, amit a társadalom irányukba közvetít és elvár. Az önelfogadás ezen a területen egy folyamat, amely kezdetben csak az “én valahogy más vagyok, mint a többiek” érzésben bukkan elő, aztán gyakran jön a küzdelem, az érzés iránti ellenkezés, majd az ember lassan tolerálni kezdi az érzéseit, végül elfogadja azokat. Ez az a pont, ahol az ember megkezdi az identitásához elkötelezett életet, majd szintetizálja, egybeolvasztja a lényével. Kitisztul benne, hogy az életének ez a része csak az énjének egy szelete, éppen úgy, mint a többi. Az önelfogadás folyamatában pedig eljön az a pont, hogy az ember a szeretteivel, a környezetével is megossza azt, ami megtanult magáról. Ez a coming out.
Mit jelent pontosan a coming out?
Az előbújás (angolul: coming out) az a folyamat, amely során egy LMBTQI-ember felismeri, elfogadja, majd másokkal is megosztja, hogy a többségitől eltérő a szexuális irányultsága és/vagy a nemi identitása. Az előbújás koncepciója többek közt a hetero- és cisznormativitás miatt létezik, hiszen azok, akik nem heteroszexuálisak vagy ciszneműek, kénytelenek ezt nyilvánvalóvá tenni. Az előbújás nem egyszeri lépés, hiszen az LMBTQI emberek életük során sokszor döntenek úgy, hogy előbújnak vagy kényszerülnek előbújni különböző emberek például munkatársak, új barátok, szomszédok, orvos stb. felé. Privilegizált társadalmi csoportok tagjai is használják néha az előbújás fogalmát humorosan, ez azonban sértő az elnyomott kisebbségek tagjai számára, akiknek az előbújás a diszkrimináció, kiközösítés vagy akár az életveszély kockázatát is hordozza.
Forrás: Magyar LMBT Szövetség: Kérdőjelek helyett - LMBTQI kisokos a médiának
Amikor valaki előbújik nekünk
Az előbújás lelkileg kemény és kockázatos dolog. Az ember hosszú utat járt be, amíg elszánja magát erre a lépésre, és nem lehet tudni, hogy milyen hatása lesz annak, amit megoszt, hogy ki hogyan reagál majd rá, hogy mik lesznek ennek a következményei. Amikor valaki előbújik nekünk, a legfontosabb – bármit is érzünk –, hogy tudjuk, ez a másiknak nehéz dolog, mindenképpen a bizalom jele, és azért bújik elő nekünk, mert számára fontos, hogy jobban ismerjük, hogy elfogadjuk őt. Milanovich Dominika pszichológus nyomán összeszedtük ilyen helyzetben mit nem szabad, és mit érdemes mondani.
Mit ne mondjunk annak, aki előbújt?
- Majd el fog múlni, csak épp így érzed most magad!
- Csak depressziós vagy!
- Ne izgulj, csak össze vagy zavarodva!
- Mit rontottunk el a nevelésben?
- Könnyen találhatsz olyan terapeutát, aki segít ezen túljutni! (Ilyen terapeuta, terápia nincs. Itt olvashat is erről alaposabban.)
- Csak azért van, mert nem volt még kapcsolatod ellenkező nemű emberrel.
- Nem lehetsz meleg/leszbikus/biszexuális/transznemű/queer, hiszen volt már kapcsolatod ellenkező nemű emberrel.
- Azért lettél meleg/leszbikus/biszexuális/transznemű/queer, mert csalódás ért az előző párkapcsolatodban.
- Csak azért van, mert nem volt megfelelő női/férfi szereplő az életedben vagy mert nem volt jó az anya/apakép az életedben.
- Nem lehetsz leszbikus, mert túl szép vagy!
- Nem lehetsz transznemű, mert túl férfias/nőies vagy!
Mit érdemes megkérdezni attól, aki előbújt nekünk?
- Mióta tudod, hogy leszbikus/meleg/biszexuális/transznemű/queer vagy?
- Nehéz volt együtt élned ezzel a titokkal?
- Miben tudok segíteni? Mire lenne szükséged?
- Előfordult, hogy tudtomon kívül megbántottalak?
- És tetszik neked valaki?
- Mennyire szeretnéd, hogy ezt én is titokban tartsam / kik felé kommunikálhatom nyíltan?
Ebben a helyzetben, ha jót akarunk a másiknak, ha szeretjük, fontos, hogy igyekezzük elfogadni a tényeket, hogy értékeljük, megköszönjük a másik bizalmát. A legfontosabb azonban az, hogy viszonyuljunk hozzá változatlanul, ő éppen ugyanaz az ember, akit eddig is ismertünk. Ha szeretjük őt, két dolgot adhatunk: türelmet és támogatást.
