Nemrég rendezték meg a Jobline Női Karriernapot, ahol 13 előadás, 8 meetup és 300 tanácsadási fórum várta az érdeklődőket. Az esemény célja a hivatalos közlemény szerint az volt, hogy „ a sztereotípiákon, az esetleges önbizalomhiányból és a társadalom férfias jellegéből fakadó akadályokon túllépve minél több nő kezdje meg karrierjének tudatos tervezését”. És erre van igény, ugyanis szombaton reggel röviddel 10 előtt a Millenárist a LEGO kiállításra igyekvő családok mellett ellepték a kiskosztümös, önéletrajzot szorongató nők, és már az első előadáson is telt ház volt. A hajtás után elolvashatja, hogy mit tanultunk azokon az előadásokon, amikre mi is bejutottunk.
Okok, ami miatt megint túlórázunk
Belegondolt már abba, hogy a 8 órából miért lesz 9, 10 vagy akár 14? Dr. Marik Ágnes előadásából kiderültek a főbb okok, a leginkább veszélyeztetett munkavállalók.
Kapcsolati okok:
– A kollégák sokszor egyben barátok is. Ez persze jó dolog, de így nem biztos, hogy feltűnik, ha egyre több időt tölt bent, és az elhúzódó beszélgetések miatt sokat csúszhat a munkával - arról nem beszélve, hogy így beszűkülhet a baráti köre csak a kollégákra.
– Ha valaki egyedülálló, akkor nem szívesen megy haza, hisz senki vagy semmi nem várja otthon. De az sem feltétlenül van könnyebb helyzetben, aki kapcsolatban él, és a partnerétől várja el, hogy segítsen a feltöltődésben, hiszen nyilván a másik fél is erre számít a maga zsúfolt munkanapja után, ennek pedig csalódás lesz a vége.
– Aki az interneten lóg, a Skype, Hangouts, Facebook Messenger és egyéb csetalkalmazások és programok segítségével könnyedén kommunikálhat másokkal. Csak az a baj, hogy egyetlen aprócska üzenet is könnyedén ki tudja zökkenteni, és így sokkal több ideig tart elvégezni egy feladatot.
Önértékelési okok:
– Aki kiszolgáltatottnak érzi magát, lehet, hogy nem mer hazamenni, ha már lejárt a munkaidő, de még bent a főnök, főleg, ha éppen leépítések vannak a cégnél. Érdemes gyártani egy B-tervet és persze tisztázni, hogy mit is gondolnak rólunk a főnökök, a visszajelzés nagyon fontos.
– Aki szorong, rágódik vagy éppen maximalista. Aki sokat aggódik, először a megnyugtató munkákat végzi el, de előbb-utóbb még rosszabbul érzi majd magát az elhanyagolt feladatok miatt. Egy jó tanács nekik: tanulják meg dicsérni magukat.
– Aki mások ítéletének rabja. Pár sorral feljebb írtuk, hogy visszajelzés hiánya bizonytalanná, kiszolgáltatottá tehet, de ez nem jelenti azt, hogy csak az számít, amit mások gondolnak. Fontos, hogy saját véleményt alakítsunk ki magunkról.
A teljesítményhez köthető okok:
– Aki tüzet olt és nem tudja abbahagyni. Nem jó belecsúszni ebbe a szerepbe, mert egy idő után a többiek természetesnek veszik, hogy mindent ők oldanak meg.
– Aki mindig tovább dolgozik, mert nem tud nemet mondani, vagy rossz az időérzéke vagy valamilyen okból fáradt.
A szerepekhez köthető okok:
– Akinek örömet okoz a munkája, mert igen, ilyen is van.
– Aki már maga sem tudja, hogy mit akar. Megoldás? Tisztázzuk, hogy milyen szerepek hiányoznak, melyikre kell még időt szánni, és úgy egyébként adott szerepben mit várok magamtól.
Munkahelyváltás – kell ez nekem?
Nem tudja eldönteni, hogy fogát összeszorítva próbálja meg átvészelni a napokat vagy inkább továbblépjen? Miskei Anikó előadásával azoknak kívánt segíteni, akik nem tudják eldönteni, hogy váltsanak-e vagy sem.
– Első lépésként érdemes mérlegre tenni, hogy nekünk milyen elvárásaink vannak a munkával, illetve hogy mi mit tudunk nyújtani a munkában, és ide a képességektől kezdve a tapasztalatokon át a környezetig minden belefér. Ha a mi oldalunk felé billen a mérleg, akkor ez a munkahely vagy munkakör nem felel meg az igényeinknek, ha viszont a másik oldalra, akkor nekünk kell fejlődni.
– Mielőtt bármilyen döntést hozna, fogalmazza meg a vízióját, ami felé el lehet indulni, ami igazán lelkesítené. A kép legyen érzékletes, így tud minél vonzóbb lenni.
– Ha ez megvan, akkor határozza meg a környezetet, ami segíthet abban, hogy a vízió valóság legyen. A környezethez hozzátartoznak a kollégák, sőt, a család és a barátok is.
– Ezután jöhet a viselkedés, vagyis hogy milyen rutint kell kialakítani, milyen szokásokat kell elsajátítani ahhoz, hogy közelebb kerüljön a céljához.
– Majd jöhetnek a képességek. Gyűjtse össze 20 olyan képességét, amivel elégedett. Nem baj, ha ez több hétbe telik, a lényeg az, hogy ha az állásinterjún rákérdeznek, akkor ne habogjon. Persze érdemes listát készíteni azokról a képességekről is, amelyeket fejlesztenie kell.
– A hit, az értékek sem maradhatnak ki. Elmélkedjen el azon, hogy mit gondol magáról és milyennek gondolják mások, hogy milyen családi és társadalmi hitrendszerek hatnak önre. Írjon például 10 szót, ami eszébe jut a munkáról, illetve találja ki, hogy mi lenne a szülői szlogenje a munkáról. Ezek segítenek megmutatni a hitrendszereket.
– Végül, de nem utolsósorban ott van az identitás, ami folyamatosan változik, és nem baj, ha segítséget kér, hogy láthassa a vakfoltokat is.
Így használja a közösségi oldalakat
Ügyel arra, hogy mit tesz ki a Facebookra? És regisztrált már a LinkedIn-re? Nem? Pedig kellene! Az elsőre azért oda kell figyelni, mert a HR-es vagy jövendőbeli főnöke lehet, hogy a közösségi jelenléte alapján dönt, ha ön és egy azonos kvalitású jelölt között kell választani. A másik pedig remek lehetőség arra, hogy felhívja magára a HR-esek, fejvadászok figyelmét - tudtuk meg Timár Krisztinától.
Tippek a LinkedInhez:
– Profilkép nélkül semmit nem ér az adatlap, a LinkedIn saját felmérése szerint hétszer nagyobb a kattintási arány, ha fotó is van. Fontos, hogy a képen látsszon a szemünk, mosolyogjunk, vállig vagy derékig látszódjunk, az öltözetünk legyen üzletiesebb és ne vigyük túlzásba a retusálást.
– A címsor megjelenik a keresésben is, és tartalmaznia kell a munkakört, a szakterületet és a legfontosabb kulcsszavakat, azt viszont semmiképpen ne írjuk bele, hogy „új lehetőségeket keresünk”, mert erre biztos, hogy egyetlen HR-es sem keres rá.
– Hetente legalább kétszer érdemes életjelet adni az oldalon, és 300 kapcsolatig nem szabad megállni. Ismerősnek lehet jelölni a csoporttársakat, oktatókat, munkatársakat, HR-eseket, a szakmai csoportok tagjait, és nem baj, ha nem ismerünk mindenkit személyesen.
– Igazolások és ajánlások nélkül nem lesz elég hiteles a profilunk. Lehet, hogy nekünk kell kezdeményezni, de itt is működik a visszaigazolás. Akármennyire kínos, munkahelyenként legalább három embertől érdemes ajánlást kérni, mert egy ember biztos szívesen ír rólunk.
Tippek a Facebookhoz:
– A profilkép legyen mindenképpen pozitív üzenetű, és persze nem kell, hogy nagyon formális legyen, hiszen ez mégiscsak a Facebook.
– Mindenképpen érdemes ellenőrizni a hírfolyamunk nyilvános felületét, és töröljön vagy rejtsen el mindent, amit nem szeretne, ha jövendőbeli főnöke látna.
– A tartalomból derüljön ki, hogy mihez ért, és keresse meg a rejtett kapcsolatait, vagyis kik azok a barátok, barátok barátai, akik az adott helyen dolgoznak. Ha kell írjon privát üzenetet vagy tegyen ki egy posztot arról, hogy munkát keres.
A női munka ára
Tudta, hogy a női átlagbér 92,3 százaléka a férfiak átlagbérének, és hogy a bónuszokat nézve ez az arány még elkeserítőbb? Pedig így van, és Fülöp Zsuzsanna előadásából az is kiderült, hogy céges autója 50 százalékkal kevesebb női munkavállalónak van. De miből is áll össze a piaci árunk?
- A végzettség, ami lehet alap-, közép- és felsőfokú, és ehhez jönnek még hozzá a külföldi ösztöndíjak és a tréningek. Persze az sem mindegy, hogy adott szakot melyik iskolában végeztük el, és persze a nyelvtudás is sokat számít.
– A munkatapasztalat. Ha valaki valamilyen általánosabb területen dolgozik (pl. adminisztráció), akkor számolnia kell azzal, hogy sokan értenek ahhoz, amihez ő, viszont rengeteg ilyen állást is hirdetnek meg. A speciális területen szerzett tapasztalatnak pedig az az előnye, hogy kisebb ugyan a konkurencia, igaz, nincs is annyi munkalehetőség.
– Jó áron tudjuk „eladni” a nyitottságot, a jó kommunikációt, a szorgalmat, a kitartást. Az ázsiónkat emeli az egyenes, nyitott kommunikáció, a határozottság, ha érdeklődőek vagyunk, és csökkenti a félénkség, a szorongás, a minden mindegy hozzáállás. És igen, a körülményeknek is ára van, például, hogy szülés után mennyi munkát tudunk vállalni.
Mielőtt pedig leülnénk tárgyalni, érdemes magunkban tisztázni, hogy milyen feladatokat szeretnénk végezni, milyen juttatásokra vágyunk, milyen körülmények között szeretnénk dolgozni, és így tovább. És hogy pontosan mennyi is a reális piaci értékünk. A nők ugyanis, pontosabban a gyerekes anyák gyakran akár 20 százalékkal is kevesebb bért kérnek, mint a valós piaci áruk, miközben a pályakezdők sokszor pofátlanul túlárazzák magukat. Ha már tárgyalási helyzetben vagyunk, ne viselkedjünk rámenős férfiként, de ne is az "elég jó" bér legyen a cél, és kínáljunk fel az ésszerűnél többet (pl. túlóra, ingyen próbanap). Természetesen fel kell készülni arra is, hogy az igények nem találkoznak. Ha rosszak a feltételek, akkor is elfogadhatja azokat, de kereshet is tovább. Persze az sem mindig csak jó, ha túl jók a feltételek: ilyenkor ugyanis a legtöbben hajlamosak többet adni, hogy megérje az üzlet a főnökségnek, ezzel pedig könnyű észrevétlenül túlhajtaniuk magukat.
Tisztában van a jogaival és a kötelezettségeivel?
A tisztességes foglalkoztatás alapszabályait a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rögzíti, és persze állandóan változik. Fél óra nyilván kevés arra, hogy minden kérdésre választ kapjunk, de nézzük, mit tudtunk meg Repka Ágnes előadásából.
– A várandósságot nem kell előzetesen bejelenteni, ha szólunk, akkor a munkáltatói jogkört gyakorlóval kell tudatni, és ha ő történetesen nem a közvetlen főnökünk, akkor azért szóljunk neki is. Az nem szerepel a törvényben, hogy írásban vagy szóban kell-e ezt megtenni, de egy írásos bizonyíték mindig jól jöhet később, ha úgy alakul.
– A terhességet egyébként nem vagyunk kötelesek bizonyítékkal alátámasztani, de a munkáltatónak adott helyzetben joga van ahhoz, hogy ilyet kérjen, például ha egy leépítésnél hirtelen 30 nőből 17 terhes lesz. Nyilatkozat és vizsgálat pedig akkor rendelhető el, ha a munkavégzés körülményei olyanok, hogy azok veszélyesek egy terhes nőre, illetve magzatára.
- Ha valaki lombikprogramban vesz részt, akkor annak megkezdéstől 6 hónapig számít védettnek, és ez csak a női munkavállalókra igaz.
– Ha szülés után szeretnénk visszatérni, írni kell egy jognyilatkozatot arról, hogy megszüntetjük a fizetés nélküli szabadságot, és 30 napon belül újra munkába is állhatunk, 60 napon belül pedig ki kell adni a bennmaradt szabadságokat.
– Rossz hír, hogy a gyerek 3 éves kora alatt sincs abszolút védelem, bizonyos körülmények között igenis felmondhatnak. Ja, és a vezetőség biztosan a közös megegyezés mellett kardoskodik majd, de ne feledjük, hogy a sima felmondás „előnyösebb”, mert egyrészt meg kell indokolni, másrészt van felmondási idő és persze végkielégítés.
– Repka Ágnes szerint egyébként nem kell rögtön felháborodnia, ha másik munkakörbe, esetleg alacsonyabb beosztásba vesznek vissza, mert ugyan a bér lehet, hogy kevesebb, de valószínűleg a munka és a felelősség is.