Múzeumban ütősebb művelődni, mint online

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Osztrák kutatók találgatják, miért nincs több online tárlat a híres múzeumokban. Egyszerű: úgy kevésbé jönnek be a képek!

Nem annyira meglepő, mégis érdekes kutatást találtunk a Research Digest honlapján arról, mennyivel jobban hat ránk a művészet, ha arra alkalmas helyen nézzük. A cikk azzal indít, hogy manapság már simán megnézhetnénk virtuálisan a nappalinkból egy kiállítást, online akár, mégsem állt erre rá különösebben egyik híres nagy múzeum sem. Hát, most megvan a válasz, miért!

David Brieber osztrák kutató és kollégái meghívtak 137 pszichológia szakos tanulót, hogy végignézzék a Beauty Contest (Szépségverseny) című, 25 műtárgyból álló tárlatot a bécsi Start Gallery-ben. A kiállításon felsorakoztatott festmények, fényképek és kollázsok a szexualitás és a szépség témáját járják körül.

Akadt pár a diákok közül, aki elsőnek nem ment el személyesen, hanem egy úgynevezett virtuális tárlaton vett részt, azaz egy 24 inch-es képernyőn nézhették végig a képek digitális verzióját, és csak egy héttel később látták őket eredetiben. Később a diákok minden egyes látott mű után szavazhattak, hogy az aktuális műtárgyat a múzeumban vagy a képernyőn találták-e megnyerőbbnek, pozitívabbnak, érdekesebbnek, és hogy jobban vagy kevésbé tetszett-e vagy éppenséggel pont ugyanannyira. 

Fotó: Oli Scarff / Europress / Getty

A másik társaság pont az ellenkezőjét csinálta: először mentek a múzeumba, és egy héttel később újranézték a tárlatot a gépen. Ez a csoport sokkal magasabb művészi értéket látott ugyanazokba a tárgyakba, mint az amelyik először virtuálisan tekintette meg a kiállított dolgokat, legalábbis jóval magasabb pontszámokat adtak nekik. 

Temészetes, hogy volt egy harmadik társaság is, akik viszont egyáltalán nem láthatták élőben a kiállítást, csak a virtuális verzióját, azt viszont kétszer. Az ő szavazataik teljesen megegyeztek mindkét alkalommal, és ők sem adtak túl sok pontot a kiállított tárgyaknak, viszont meglepő módon nem adtak annyira keveset sem mint azok, akik korábban először virtuálisan, majd élőben is láthattak a Beauty Contest-et.  

De hogy ne csak ilyen egyoldalúan vizsgálják a kérdést, belestek a tanulók emlékezetébe is úgy, hogy egy héttel a második megtekintés előtt irattak velük egy tesztet, hogy kiderüljön, mire emlékeznek a látottakból. Talán nem vág senkit földhöz az infó, hogy azok a diákok, akik személyesen részt vehettek a tárlaton jobban emlékeztek a kiállításra, mint azok, akik csak a gépen láttán a műtárgyakat. Mindenesetre később újra kitöltették velük a teszten, és miután személyesen is megnézték a kiállítást máris sokkal jobban emlékeztek az apróbb részletekre is.

Mindez arra enged következtetni, hogy van valami a fizikai térben, ami miatt jóval fogékonyabb az agyunk arra, amit látunk, ez pedig ellentmond annak az általánosságban bevett nézettnek, hogy a művészetek ránk gyakorolt hatása független tértől és időtől. A cikk elmereng azon, vajon lehet-e összefüggésben mindez azzal, hogy a múzumok és templomok úgy amúgy is jól szoktak kinézni, jó érzés bennük tartózkodni. A kutatók szerint mindenesetre mindez azt bizonyítja, hogy nevelési célzatból sem elhanyagolhatatlan a múzeumba járás, ráadásul az is kiderül, miért érezzük jobban magunkat egy igazi kiállításon, mint egy virtuálison. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.