Nyáron nem nehéz programot találni, főleg akkor, ha valaki nem a négy fal között akarja tölteni a szabadidejét. A lehetőségek köre idén egy újabb programmal bővült: június 28-án szombaton a Városligetben megrendezték a Mozgás Éjszakáját. Ugyan egyre több olyan rendezvény van, ahol az emberek különböző sportágakat próbálhatnak ki, de ezek nem ingyenesek, és a helyszín sem ennyire különleges, ezért is voltunk kíváncsiak arra, hogy mit is nyújthat az Országos Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központjának rendezvénye.
Tekerjen a csillagos ég alatt!
A beharangozó szerint 10+1 sportágat lehet kipróbálni, és a választék természetesen teljesen más volt, mint a FittAréna, Fitbalance és Nivea Fittnes Tournál. Ugyan itt is volt zumba, sőt alakformáló és zsírégető óra is, de lehetett tollasozni, pingpongozni, sárkányhajózni, és persze az egyre nagyobb tömegeket megmozgató futás szerelmesei is kipróbálhatták, hogy milyen csillagok, azaz inkább lámpák fényében futni az Andrássy úton. Természetesen a biciklisek sem maradtak ki a jóból, sőt, ők még Budára is áttekerhettek.
A különböző sportágakra előzetes regisztráció volt, de ez tulajdonképpen csak azt szolgálta, hogy felmérjék az igényeket; a mozgásformákra a helyszínen is fel kellett iratkozni. Attól tartottunk, hogy emiatt majd lecsúszunk a választott sportágról, de mint utóbb kiderült, előzetes félelmeink alaptalanok voltak. Az esemény megnyitója hivatalosan 10 órakor volt, de már fél tízkor is rengetegen voltak a helyszínen. A Műcsarnok előtt például már javában tollasoztak, amikor odaértünk, és rengeteg volt a pulzusszámlálós futó, illetve a biciklis is, amire számíthattunk is, hiszen az előzetes regisztrációnál nagyon hamar betelt a keret.
Nordic walking kezdőknek
Mivel a kínálatban sok olyan sportág volt, amit ismertünk, és ki is próbáltunk már, a nordic walkingra esett a választásunk, amiról hallottunk már jót és rosszat is. Sokan az idősek sportjának tartják, és tény, hogy a regisztrációnál főként nyugdíjaskorúakat láttunk. Ők szemmel láthatóan kellő gyakorlattal rendelkeztek, és az oktatást kihagyva azonnal indultak a tájékozódási versenyre. Botot természetesen a helyszínen adtak. Mielőtt megkaptuk volna a magasságunknak megfelelő eszközt, gondosan lefénymásolták a személyi igazolványt és a lakcímkártyát, és feljegyezték, hogy ki milyen eszközt vitt el.
Pár perccel később pedig kezdetét vette az ismerkedés. Először megtanultuk, hogyan kell helyesen rögzíteni a botot a kézfejünkhöz, majd megtudtuk, hogy mi is ennek a mozgásformának a lényege. A rövid elméleti ismertető után csak húztuk magunk után a botokat anélkül, hogy ráfogtunk volna: épp megszokjuk az érzést. A karunkat úgy kellett lóbálnunk magunk mellett, ahogy egyébként tennénk gyors séta közben. Ez még viszonylag jól is ment, ám amikor élesben próbáltuk ki, már nem volt olyan egyszerű, én például rendszeresen behajlítottam a karomat, pedig ezt nem lenne szabad, és nem sikerült mindig magam mögött leszúrni a botot. Az eszköz nélkül persze megint tökéletes volt minden. Valószínűleg még egy kis gyakorlás elég is lett volna, bár a mozgáskoordinációm legendásan pocsék. Igaz, ez pont az a sport, ami segíthet benne.
Mi a nordic walking?
A nordic walking (magyarul: skandináv gyaloglás, síjárás vagy botsport) egy sportág, amelynek lényege, hogy egy pár speciális bot és különleges gyaloglótechnika segítségével hatékonyan, ugyanakkor kímélő módon fejleszthető az állóképesség, az izomerő, a mozgáskoordináció. A botok miatt hosszabbakat lépünk, úgy, hogy a kezek és a lábak természetes, a járáshoz elengedhetetlen ellentétes mozgása megmarad. Az edzések intenzitásuk szerint lehetnek lassabb tempójú zsírégető edzések vagy gyorsabb intenzitású kondinövelő edzések.
A sportág Finnországból indulva Észak-Európában már az 1930-as években elterjedt a sífutók körében, mint a leghatékonyabb nyári erőnléti edzést biztosító mozgásforma.
Forrás: Wikipedia
A vízszintes terep után volt egy kis emelkedős gyakorlás is, itt tényleg érezhető volt, hogy mennyire segíti a mozgást egy ilyen eszköz. Nagyon meredek terepen persze másként kell használni a botokat, ilyenkor nem a lábunk mögött kell leszúrni az eszközöket, hanem magunk előtt. Gyakorlás közben azt is megtudtuk, hogy a sima túrabot nem megfelelő ehhez a mozgásformához, és nemcsak a magasság határozza meg, hogy mekkora bot kell, az alkat és az arányok is sokat számítanak. Elég pár lépést tenni ahhoz, hogy kiderüljön, valami nem stimmel – ilyenkor botot kell váltani, de vannak teleszkópos eszközök is. Mint a futásnál, a nordic walkingnál is jobb, ha az ízületek védelme miatt nem betonon végzi az ember. Ha mégis van aszfaltozott szakasz, akkor gumitalpat kell húzni a botra, illetve ha csak át akarunk kelni az úton, akkor fel is lehet emelni.
Végkövetkeztetés? Ennyi idő alatt természetesen nehéz megmondani, hogy milyen jótékony hatásai vannak a nordic walkingnak, és azt is, hogy egyáltalán vannak-e. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mindenki megtalálja a számára legszimpatikusabb mozgásformát, ami miatt rendszeresen kimozdul otthonról, és az pedig külön jó pont, hogy a nordic walkingot kint a természetben lehet űzni.
