A nyár, a hőség nemcsak az emberi szervezetet, hanem a kutyákét, az állatokét is megviseli, friss ívóvíz, árnyékmentes hely nélkül az ebek könnyen hőgutát is kaphatnak a nagy melegben. De leselkednek rájuk más veszélyek is ilyenkor – hogy mik ezek, abban dr. Pálinkási Csaba, a Bogáncs állatorvosi rendelő orvosa volt a segítségünkre.
Allergia
Az emberek mellett a házikedvenceket is gyötörhetik allergiás reakciók tavasszal, nyáron, amikor hirtelen megugrik a pollenkoncertráció. A kutyáknál ez nem asztmás rohamként vagy orrfolyásként, hanem bőrrgyulladásként jelentkezik, az ebek ilyenkor gyakran harapdálják, rágják magukat, hogy csillapítsák a gyulladást. Ilyen esetben a gyógyszeres tüneti kezelés nem mindig elég, előfordulhat, hogy hosszabb terápiára van szükség. Ugyanakkor az allergiás megbetegedések sosem múlnak el teljesen, a reakció azonban mérsékelhető.
Hőguta
Gyakran ismételt figyelmeztetés, de sose hagyja a kutyáját a kocsiban, még letekert ablakkal sem, az állat ugyanis nagyon hamar hőgutát kaphat. Az átlagosnál is nagyobb veszélyben vannak ilyenkor az idősebb és nagyobb testű állatok, valamint az olyan rövidebb orrú fajták, mint a mopsz vagy a bulldog. Ha kutyáját a kertben tartja, indulás előtt nézze meg, nem bújt-e be az autó alá a hőség elől – Pálinkási Csaba szerint ugyanis meglepően gyakori az ebből fakadó gázolás.
Kullancsok
Már májusban elkezdődött a kullancsszezon, a kellemetlen vérszívók pedig nemcsak az emberre lehetnek ártalmasak, hanem a kutyákra is. Babéziózist, illetve az embereknél is jelentkező Lyme-kórt terjeszthetnek, az előbbi miatt az állat élete is veszélybe kerülhet. „Fontos védekezni a kullancs ellen, akár cseppkészítménnyel, akár nyakörvvel vagy tablettával, így kevéssé van esély arra, hogy belemenjen a kutyába. Ha kullancsot találunk, inkább ne várjunk három napig, míg eljutunk az orvoshoz, hanem szedjük ki (tekerjük az egyik irányba, jól megfogva, és húzzuk ugyanolyan erővel, mint amilyennel tekerjük), a vérszívó ugyanis általában egy nap után átadja a kórokozókat" – javasolja az állatorvos. A kullancskiszedéshez érdemes kullancscsipeszt használni, a szemöldökcsipesz használata kifejezetten tilos, korábban már részletesen meg is írtuk, miért. És hogy hol keressük az állaton? Bárhol és mindenhol; arra pedig ne várjunk, hogy majd az eb jelzi, ha kullancs van benne: Nem fogja, fájdalmat ugyanis nem okoz neki.
Szívférgesség és bőrférgesség
Korábban csak azokat figyelmeztették a szúnyogcsípéssel terjedő szívférgesség veszélyeire, akik magukkal vitték a kutyájukat a tengerentúlra vagy a mediterrán térségekbe, a problémáról azonban már Magyarországon is egyre többet hallani. „Több kutatást is közöltek, amik itthoni fertőződésű (tehát nem külföldről behozott) kutyáknál jelentkező esetekről számoltak be. A szúnyogcsípés általi féregfertőzésnek két formája van: a bőr- és a szívférgesség" – mondta dr. Pálinkási Csaba. A parazitát a szúnyogok terjesztik, a lárvák szúnyogcsípéssel juthatnak be a házikedvencek (kutyák, macskák, vadászgörények) vérébe, majd ezután növekedni kezdenek.
„A bőrférgesség főként a Duna és a tavak mentén élő kutyáknál fordul elő, ahol sok a szúnyog. Általában mellékleletként derül rá fény, amikor az állatot valamely más probléma, kezelés miatt elhozzák a rendelőbe, és észreveszünk a bőre alatt egy dudort. Ez is nagyobb számban jelentkezik, ám ettől az állat élete nem kerül veszélybe. A szívben megkapaszkodó férgektől azonban, ha elszaporodnak, igen. Külföldön az erre szakosodott klinikákon katéter segítségével veszik ki ezeket a férgeket, a gyógyszeres kezelésnek ugyanis megvan az a veszélye, hogy ha ezek a paraziták hirtelen elhalnak, akkor elakadhatnak a véráramban, és az állat elpusztul a trombózis következtében. Épp ezért nagyon fontos a szűrés és a megelőzés" – mondja a szakember. Laborral könnyen kimutatható, hogy az állatban megtalálható-e a dilofilária lárvája, mindenképpen érdemes megnézetni az ebet, ha fáradékony, sokat köhög és étvágytalan, ez ugyanis utalhat szívférgességre. Érdemes rendszeresen (havonta, a súlynak megfelelően) féreghajtó készítményt adni megelőzésképpen, de létezik cseppkészítmény is, ami a lárvákat pusztítja. Az élősködő emberre is átterjedhet, a lárva azonban nem kerülhet be a vérbe, így sem rendesen kifejlődni, sem szaporodni nem tud, de egy kellemelten csomó jelentkezhet a bőrön, írja a hvg.hu.
Toklász
Ön is gyakran hajigálta gyerekként a lányok hajába azt a kis, szúrós növényrészt, amit toklásznak hívnak? A toklász nem más, mint az egérárpa nevű kalászos gyomnövény egy darabja, és állatok esetében veszélyes is lehet, mivel ha belefúródik, csak befelé tud menni, kifelé nem. „Be tud menni a lábujjközbe, nagyon gyakran szedünk ki ilyeneket a fülből is, de bemegy a fenékbe, a nemi szervekbe és bármilyen testnyílásba. Ilyenkor nyáron, különösen kaszálás után az elszáradt darabok rendkívül gyakran okoznak problémát, amikor a kutya belehempereg ezekbe" – magyarázta az állatorvos. Dr. Pálinkási Csaba azt javasolja, séta után mindig nézzük át alaposan az eb fülét, lábát, testfelületét, hogy még a befúródás vagy gyulladás előtt mi magunk szedhessük ki a növénydarabot. Ha pedig már késő, forduljunk állatorvoshoz, mielőtt a toklász több centiméter mélyre fúródik.
Víz
Nem sok kellemesebb van nyáron annál, mint amikor a nagy hőségben az ember megmártózik a vízben, csakhogy a kutyánál ez sem sül el mindig jól – jegyzi meg az állatorvos. Az allergiára hajlamos állatoknál ugyanis nemcsak a pollenek, hanem a folyóvíz vagy a tó vize is okozhat bőrgyulladást, de akár fülgyulladás is kínozhatja az ebet utána. Ha érzékeny ezekre a kutyája, ne engedje se tóba, se folyóba! És persze jólesik ilyenkor egy fagyi, jégkrém is, de inkább ezekből se adjon neki, ahogy kímélje meg a hideg sörtől is, mert torokgyulladást kaphat tőle. Helyette inkább vizet és árnyékot, valamint egy nedves rongyot, törülközőt biztosítson neki folyamatosan!
