A magyar nők utálják a tükörképüket

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Dove legújabb felmérése szerint mindenbe belenézünk, ami tükröződik, de nagyon nem vagyunk elégedettek azzal, amit látunk.

A Dove közel egy évtizeddel ezelőtt döntött úgy, hogy kampányaikkal megpróbálják megszólítani az átlagos nőket, így csontsovány modellek helyett például molettebbeket alkalmaztak. Persze a retust ők sem úszták meg teljesen, és az egyik hirdetésüknél is akadt némi félreértés. De ettől még tavaly is folytatták a retusálás elleni hadjáratot, majd egy FBI-os portrérajzolót kértek fel arra, hogy bizonyítsa, a nők saját külsejük legkegyetlenebb kritikusai. A számok tényleg nem túl biztatóak, világszerte a nők csak 4 százaléka tartja magát vonzónak, míg Magyarországon ez a szám mindössze 1 százalék. Ezek fényében sok meglepetést nem okoz a cég legújabb, Tükrök című felmérésének az eredménye, amiből kiderül, hogy a nők nagy része nincs kibékülve a tükörképével. 

A márka globális felmérésében közel 8000 nőt kérdeztek meg arról, hogyan viszonyulnak saját tükörképükhöz, az eredményt pedig egy celebvendégekben gazdag sajtótájékoztatón közölték a múlt héten. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a felmérés önbevallással készült, vagyis valószínűleg torzít egy kicsit. Jól bizonyítja ezt az, amit a sajtótájékoztató egyik meghívottja, Tatár Csilla mondott: szerinte ugyanis sokan azért nem merik kimondani, hogy szépnek gondolják magukat, mert mások beképzeltnek, álszerénynek tartanák őket. Hozzátette, sokkal több barátja volt, amikor elesett volt, mint azután, hogy magára talált. 

Galéria ikon

10

Galéria: Tegyünk együtt a női önbizalom erősítéséért
Fotó: Dívány / Dívány

Az adatok

De nézzük a számokat. A felmérés alapján a nők 90 százaléka rosszul érzi magát, amikor a tükörbe néz, ennek ellenére naponta összesen 50 percig nézegetik magukat. A reggeli és az esti készülődés ebből csak 15 percet vesz el, a maradék idő az apró pillantásokból adódik össze – a nők ugyanis majdnem minden tükröződő felületre odatekintenek. 4-ből 1 nő csakis a rossz dolgokat látja meg a tükörben, és háromból csak egy mosolyog vissza a tükörképének

Ez nagyjából összhangban van azzal az adattal, hogy a megkérdezett magyar nők 27 százaléka elégedett a szépségével, míg 38 százalékuk semlegesen érez. És csupán 3 százalékuk írja le magát a vonzó szóval (globálisan 10 százalék), míg gyönyörűnek 1 százalék (világszerte 5 százalék). Érdekes, hogy míg a világon átlagosan a nők 9 százaléka használná magára azt a szót, hogy nőies, addig ez az arány Magyarországon 13 százalék.  

A magyar női válaszadók 45 százaléka a hasát szereti a legkevésbé (globálisan is ez a legkevésbé kedvelt testrész – 36 százalék), amit hazánkban a mell, a fenék és a láb (mindhárom 20 százalékkal) követ. Így már érthető, hogy miért mondta a megkérdezettek nagy része azt, hogy behúzza a hasát, ha tükörbe néz. A magyar nők 3 legkedveltebb testrésze a szem (53 százaléké), a haj (32 százaléké) és a száj/mosoly (27 százaléké), és átlagosan 2 testrészüket szeretik.

Míg a megkérdezett magyar nők 74 százaléka egyetért abban, hogy minden nőben van valami szép, a legtöbben mégsem látják magukat szépnek. Hogy miért? Hát, mert – ahogy már említettük – a nők nagy része (60 százalékuk) egyetért abban, hogy ha a kinézetről van szó, akkor ők saját maguk legnagyobb kritikusai. Közben a magyar nők 45 százaléka érzi úgy, megvan bennük a potenciál, hogy jobban nézzen ki, de gyakran ezért sem tesznek semmit. Valamivel jobb a helyzet a belső kvalitások tekintetében. A magyar nők 47 százaléka a személyével kapcsolatban ugyanis magabiztosnak érzi magát, ám ha a szépségről van szó, az arány csak 29 százalék. Pedig az önbizalom a kulcsa mindennek, és mint megtudtuk, a boldog nő szép nő, a szép nő pedig sikeres nő. 

Galéria ikon

10

Galéria: Tegyünk együtt a női önbizalom erősítéséért
Fotó: Dívány / Dívány

A vélemények 

A számok mellett az önbizalom, a szépségápolás is hangsúlyos téma volt a sajtóeseményen. Dr. Pónyai Katinka bőrgyógyász szerint egyre többen vannak, akik fontosnak tartják a megelőzést, ugyanakkor a legtöbben még mindig csak akkor fordulnak szakemberhez, amikor már baj van. Hozzátette, a tisztálkodásban és szépségápolásban kiemelt szerep jut a szülőknek. Mert például ha nem tanítják meg gyermekeiknek, hogyan kell rendesen mosakodni, akkor felnőttkorban sem biztos, hogy elég alaposan kezelik majd ezt a kérdést.

Rákóczi Ferenc műsorvezető az önbizalom kérdésében fejtette ki a véleményét. Úgy fogalmazott, hogy elfelejtettünk "intelligensek lenni", ami alatt azt érti, hogy a férfiak például nem tudnak jól bókolni, a nők pedig nem tudják jól kezelni, ha valaki bókol nekik. Egyúttal azt tanácsolta, hogy ne foglalkozzunk túl erősen mások véleményével, legalábbis olyanokéval ne, akik nincsenek benne a bizalmi körünkben. A statisztikák amúgy azt mondják, hogy ha visszajelzésekről van szó, akkor elsősorban a többi nő, a barátnők és az édesanyák véleményére adunk, a férfiaknak csak az ötödik hely jutott, mert ők biztosan csak akkor mondanak szépet, ha valamit akarnak, ugye. Szerencsére az esemény háziasszonya, Szily Nóra is adott útravalót. Ő azt  mondta, lehet, hogy a legújabb ideál a 170 cm magas, húszas éveiben járó, szőke, europid lány, de ebbe a kategóriába csak kevesen és kevés ideig férnek bele. És egyúttal azt is elmondta, hogy azok közé a nők közé tartozik, akik nem állnak hadban magukkal, és még a ráncait is szereti.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.