Allergia esetén nem megoldás, ha "kopasz" állatot választ, ahogy az sem, ha egyedül antihisztaminnal próbálkozik.
Nagyon vártuk a tavaszt, meg is jött, vele pedig az allergiaszezon, aminek következtében számos ember szenved különböző kellemetlen tünetektől. Bár manapság egyre könnyebb egyre többet megtudni erről a témáról, de még így is több tévhit kering az allergiáról a köztudatban. Összegyűjtöttük, melyek ezek, és utánajártunk, mi állhat a hátterükben.
Vannak ételek, melyek nem okoznak allergiát
Az igaz, hogy mindössze nyolc ételtípus felelős az allergiás reakciók 90 százalékáért – ezek a mogyoró, dió, tej, tojás, szója, búza, hal és a kagyló –, de ez még nem jelenti azt, hogy ezeken kívül más élelmiszer allergia nem is létezik.
„Jóval ritkább és enyhébb allergiás tüneteket okozhat az alma, a banán, a narancs, a rizs, sőt még a burgonya is. Az egzotikus gyümölcsöket és zöldségeket ritkán fogyasztjuk, de ehhez képest igen gyakran fordul elő velük szemben is allergia. Azonban léteznek olyan élelmiszerek (pl. a bor), amelyek az allergiához hasonló tüneteket okoznak, ezeket mégsem valódi immunreakció váltja ki” – mondja dr. Hidvégi Edit a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa.
A méhpollen jó a szezonális allergiára
Néhányan úgy gondolják, hogy az allergia ellen legjobban úgy lehet védekezni, ha nagy mennyiségben elfogyasztják magát az allergént, mivel ezáltal a szervezet megismeri, hozzászokik, és nem kezd el ellene védekezni. Ám ezzel a módszerrel nagy eséllyel csak kórházba kerül az illető.
„Az allergén fokozatosan valóban hatásos lehet, a szakmailag is elfogadott módszer neve: immunterápia. Az immunterápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. Alapfeltétel, hogy csak szigorúan ellenőrzött, tisztított készítményeket lehet használni a kezeléshez. Ez lehet injekciós (csak kórházi körülmények közt kivitelezhető), szájon át történő (nyelv alatt alkalmazott) esetleg tabletta, vagy cseppek formájában adott kezelés (a beteg otthonában szedi a készítményt). A kezelés hozzászoktatja a beteg szervezetét az allergénhez, majd idővel megtanulja elviselni azt, így az nem okoz panaszokat. A teljes kezelés 3-5 év, amivel 10-12 éves tünetmentesség érhető el, de a tapasztalatok alapján már az első évben is jelentős a javulás” – magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus.
A recept nélküli szerek mindenre megoldást jelentenek
Amennyiben kezdődnek az allergiás szezonban a bajai, egyedül a patikákból vény nélkül beszerezhető készítményektől ne várjon csodákat. Az allergiás tünetek egyéntől függően változnak. Sok allergiás beteg tapasztalta már, hogy tünetei évről-évre, akár szezononként is eltérő erősséggel jelentkeznek. Ilyen esetekben a szakorvos mindig az állapotnak megfelelően módosítja a szükséges gyógykezelést, egyénre szabottan választja meg a tünetek csillapítására leginkább alkalmas szereket és állítja be a megfelelő dózist. Szükséges tehát, hogy a beteg legalább egyszer konzultáljon kezelőorvosával. Amennyiben kizárólag recept nélküli készítményekkel kúráljuk magunkat szezonban, nem segítjük az optimális, tünetmentes állapot elérését.
Vannak hypoallergén állatfajták
Ugyan van néhány kutyafajta, amik nem vedlenek – mint például az uszkár vagy a labradoodle (labrador és az uszkár kereszteződése) –, azonban egy 2011-es tanulmányban megállapították, hogy azoknál a családoknál, ahol „hypoallergén” kutyák vannak, ugyannyi az allergiás, mint a hagyományos állatokat tartók közt.
Az allergológus szerint ez azért van, mert a háziállat-allergia esetén nem csak a szőrszál vagy a toll allergizálhat, hanem tüneteket válthatnak ki az állat nyálában, faggyújában, vizeletében található fehérjék, sőt a leváló hámsejtek is. Ráadásul a legtöbb gondot épp ezek az apró részecskék okozzák, mivel ezek bekerülnek a lakás levegőjébe, ülepedő porába, a bútorok huzatába, a szőnyegekbe és a drapériákba. A beszáradt nyál és faggyú pedig feltöredezve, elporladva sokszor a lakás állattól elzárt, távoli részeibe is eljut a légáram útján és még a legalaposabb takarítás mellett is akár évekig kimutatható és tüneteket okozhat.
Akik gluténmentesen étkeznek, azok allergiásak a fehérjére
„Lisztérzékenység esetén szinte mindenki arra gondol, hogy a beteg allergiás a lisztben található fehérjére, amit gluténnek vagy gliadinnak is neveznek. Ez azonban csak a liszt-allergiásokra igaz, ami nagyon ritkán fordul elő. A lisztérzékenységnek (cöliákia) nevezett betegségben az illető immunrendszere a saját bélnyálkahártya sejtjei ellen támad. Ez az autoimmun reakció tönkreteszi a bélbolyhokat. Emiatt károsodik a tápanyagok felszívása, a betegnek hasmenése, hasfájása lesz, lefogy”- mondja dr. Hidvégi Edit.
A gyerekkori allergia minden kinőhető
Bár gyakran találkozni olyan esetekkel, hogy az allergiás gyerekek egy idő után egyszercsak kinövi a betegségét, ám ez még jelenti azt, hogy ez törvényszerű lenne. Egy svéd tanulmányban 82 gyerekkorú szénanáthás beteget vizsgáltak – tehát akik bizonyos fák, füvek, gyomok pollenjeire voltak allergiásak –, 99 százalékuk 12 évvel később is szenvedett ettől a problémától, és csak egyetlenegy volt, aki maga mögött hagyta.
Az allergológus szerint az allergiás menetelés (az allergiás hajlam életkoronként megjelenő formája) csecsemőkorban kezdődik: ekkor az ekcéma, hasfájás, ételallergia a legjellemzőbb az egy év alattiaknál. A klasszikus légúti allergiás tünetek az óvodás-kisiskolás kor környékén jelentkeznek. Fontos az öröklődés szerepe, egy allergiás szülő esetén 30%, kettőnél közel 80 % az esélye annak, hogy a gyermek is allergiás lesz. A táplálékallergiánál jellemző leginkább, hogy idővel kinövik a gyerekek. Epidemiológiai adatok szerint a négy év alattiak táplálékallergiájának 5-8 százalékos előfordulása felnőttkorra fokozatosan 2-3,5 százalék körüli értékre csökken, bár az allergiás hajlam itt is megmarad a későbbi években is.
