Az internet nagy segítség tud lenni, hiszen bármit beírhatunk a keresőbe, amiről információt szeretnénk, majd válogathatunk a sok ezer találat közül. Egy hipochondernek az internet azonban nagy veszély is lehet: ha ráguglizik pár tünetére, egy-kettőre kiderítheti magáról, hogy minimum gyógyíthatatlan, de inkább halálos beteg. A jelenségnek külön neve is van: cyberhondria, azaz a téves netes öndiagnosztizálás okozta szorongás.
A Google lehet a barátunk, de nem az orvosunk. A The Pew Research Center's Internet & American Life Project felmérése szerint azonban az amerikai lakosok csaknem 35%-a az interneten diagnosztizálja magát és másokat. Ezekből 41% állította azt, hogy miután elmentek az orvoshoz, ott meg is erősítették feltételezéseiket, 18%-uk tévedett, az viszont aggasztó, hogy a válaszadók egy része a Google után már nem is kért orvosi szakvéleményt.
Dr. Rahul K. Khare, a Northwestern Memorial Kórház munkatársa szerint minden embert mindössze négy weboldal választ el attól, hogy halálos rákbetegséget diagnosztizáljon magán, mivel rengeteg téves információ kering a világhálón. Nem csoda, hogy megjelent emiatt egy új betegség is, a hipochondriából született cyberhondria, amikor az érintett szinte mániákusan kutat a neten tünetek és különböző kórok után. Khare állítása szerint ez azért veszélyes, mert ha orvos helyett a Google-hez fordulunk, akkor orrfolyással, torokfájással és megnagyobbodott nyirokcsomókkal biztosan non-Hodgkin limfómát fogunk diagnosztizálni magunknak, egyszerű megfázás helyett.
Mi az a cyberhondria?
„Aki hipochonder, gyakran használja az internetet az öndiagnosztizálásra és ennek során félreértelmezi az észlelt jeleket, őket nevezzük cyberhondernek.”- mondja Soproni Anita pszichológus. Az egészségünkkel kapcsolatos szorongás egy természetes dolog, valószínűleg mindenkivel előfordult már az élete során. Ma már az internet is hozzátartozik a mindennapjainkhoz, így nem is csoda, ha egészségünkkel kapcsolatban is próbálunk információkat gyűjteni onnan. Gyakran ez igen hasznos és megnyugtató is lehet, azonban a probléma ott kezdődik, ha készpénznek vesszük az olvasottakat, illetve nem szelektálunk a források között.
„Az az egyén hajlamos rá leginkább, aki pszichés, vagy emocionális nehézségekkel küzd, és a testi tünetein, panaszain keresztül mutatja meg a problémáit, illetve ezzel próbálja meg felhívni magára a figyelmet. Sokszor olyan személyeknél fordul elő, akik bizonytalanok, illetve ahol kiegyensúlyozatlan az otthoni környezet- ez gyakran fokozottabb észleléshez vezet, ami ebben az esetben egészségre/betegségre irányul.”- magyarázza a szakember. Ha a jelenség már több hónapon keresztül fennáll, az ezzel való foglalkozás kitölti az illető tudatát, és akkor sem csillapodik, ha szakszerű segítséget, orvosi megnyugtatást kap, akkor érdemes szakemberhez fordulni!
Amennyiben valamiért mégis az internetet böngésszük, a Women's Health magazinban a következőket tanácsolják:
Megbízható oldalakat válasszon: mivel bárki, akinek van internet-hozzáférése, képes honlapokat létrehozni, tehát egyáltalán nem biztos, hogy egy témában járatos orvos írja – vagy lektorálja- a cikket.
Ne keresgéljen hosszasan: fontos, hogy mindig célirányosan kutakodjunk a neten, tehát miután magyarázatot találtunk a tüneteinkre, ne kutakodjunk további oldalakon. Ezzel ugyanis egyre nő a valószínűsége, hogy előbb-utóbb mégiscsak egy halálos betegséget fogunk felfedezni a magunkon.
Kérjen ki másodvéleményt: sokan elkövetik azt a hibát, hogy hallgatnak az internetre, és már rögtön temetik is magukat. Amennyiben a kapott információ miatt idegesek leszünk, fordulunk szakemberhez, hogy biztosak lehessünk a diagnózisban, de fontos, hogy az orvos látogatásáig ne stresszeljünk, mert az csak rossz közérzetet eredményezne különösebb ok nélkül.
