Az idősödés több külső és belső átalakulással jár: hajunk rohamosan hullásnak indul, ráadásul meg is őszülünk, csontjaink törékenyebbé válnak, a nők menstruációja elmarad, és mindezek felett alakunk is megváltozik. Ráadásul, lehetett bár fiatalabb korunkban modellkülsőnk, az évtizedek múltával egyre többet mutat a mérleg.
Hogy miért van ez, arra már létezik elmélet: eszerint az öregedéssel az anyagcsere lelassul, így a zsírpárnák egyre gyorsabban rakódnak le, illetve a méreganyagokat sem tudjuk már olyan ütemben kiválasztani, így azok is felgyűlnek, tovább hátráltatva a fogyást.
Az Ohiói Egyetem kutatócsoportja most újabb elmélettel állt elő, bár ez csak a nőkre vonatkoztatható: eszerint a menopauza után a zsírtermelésért felelős enzim (Aldh1a1) aktivitása megnövekszik. Ez az enzim felelős a belső szervek elzsírosodásáért, ami igen veszélyes következményekkel jár: összefügg a 2-es típusú diabétesz, a rák, valamint különböző szívpanaszok kialakulásával.
A januári Diabetes magazinban megjelent tanulmányukban a kutatók arra jutottak, hogy a menopauza előtt bőséggel termelődő ösztrogén női nemi hormon elnyomja ennek az enzimnek a hatását. Csakhogy az ösztrogén mennyisége lecsökken a menopauza után, és mivel így jótékony hatását már nem tudja olyan mértékben kifejteni, mint előtte, megindul a súlygyarapodás. Ouliana Ziouzenkova, a tanulmány szerzője és az emberi táplálkozás adjunktusa állítása szerint a kutatók a jövőben képesek lehetnek befolyásolni ennek az enzimnek a termelődését, így végre talán elő tudnak majd állni egy kifejezetten nőknek szóló, elhízás elleni kezeléssel.
Egy kísérletben a tudósok eltávolították az egerek petefészkét, hogy rájöjjenek, az ösztrogén (illetve annak hiánya) pontosan milyen kapcsolatban is áll a zsigeri zsír termelődésével. A mesterségesen előidézett menopauza hatására az állatok nem termeltek ösztrogént, ellenben retinsavat már annál inkább, aminek következtében a szóban forgó zsírréteg is megjelent.
A Diabetes folyóirat januári számában a kutatócsoport részletesen leírja, hogy amíg a női nemi hormonból elegendőt termelünk, addig védve vagyunk a hormonális, illetve – részben – a nem megfelelő táplálkozásból adódó elhízástól.
A kutatók azt is megállapították, hogy az Aldh1a1 enzim máshogy működik a nők és a férfiak esetében. Azoknál a nőstény egereknél ugyanis, amelyek magas zsírtartalmú étrendet fogyasztottak, nagyobb volt az említett enzim termelődése, ráadásul azt is megfigyelték, hogy a zsírréteg inkább a hasuk és a csípőjük körül alakult ki, míg a hímeknél ez nem volt jellemző.
Azonban mikor a tudósok genetikailag megváltoztatták úgy az egereket, hogy hiányzott náluk ez az enzim, akkor soványak maradtak – különösen a hasi területen-, annak ellenére, hogy rengeteg zsíros táplálékot ettek. A hím egyedek szintén kevésbé híztak el, azonban a két nemnél az eredmény közel sem volt hasonló. Továbbá megállapították, hogy azoknál az állatoknál, amelyeknél hiány volt az Aldh1a1-ből, azok a testhőmérsékletük felemelésével gyorsabban égették el a zsírt.
