Dzsungelromantika Pesttől alig három órányira

Nincs is annál jobb, mint kiszakadni a mocskos városból, ahol ötpercenként csöng a telefon, és az ember meredten bámul egy monitort napestig, így ha jön egy lehetőség, hogy négy napra elhúzzunk evezni a Drávára, akkor azt ki kell használni. Igaz, hogy reggel 6 előtt indul a vonat, és 250km-t kell menni vele, de mindez semmiség ahhoz képest, ami lent vár. A Dráva határfolyó, aminek csak abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy útiokmányok nélkül nem érdemes elindulni, mert vegzálni fog a hatóság. A homokos rész persze a horvát oldalon van, ahová elvileg tilos kikötni. A Környezetvédelmi Hatóság is odafigyel a környezetre, annyira, hogy csak engedéllyel lehet a folyón evezni, amit a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ad ki. A túrák összlétszáma is szabályozva van, de ez ne rettentsen vissza senkit, a víziturizmussal foglalkozó cégek automatikusan intézik a dolgot.

A Dráva szép, jó és megfelelően izgalmas azoknak, akik szeretnek túrázni, és nem riadnak el attól, ha sátorban kell aludni, jön a szúnyog, és az ember feneke fáj, ha otthon hagyja az evezős párnáját. A folyó sodrása gyors, aminek azért van jelentősége, mert kevés evezéssel lehet gyorsan haladni, ezért a nem annyira gyakorlott lapátolók megússzák a melót.

Persze egy túrán nem csak a felkelés-bepakolás-evezés-sátorverés-vacsora menet ismétlődik, főleg akkor nem, ha hajlandó az ember kisebb és nagyobb falvakat megnézni, ez pedig jó alkalom arra, hogy összeismerkedés után a helyi erőktől házipálinkát, kecsketúrót vagy ormánsági baracklekvárt szerezzünk, és grátiszba megkapjuk a a kelt túróspite receptjét. Minket mindenféle földi jóval elhalmoztak, mangalicatarjától a cukkinis lepcsánkáig, ettől persze mozdulni sem tudtunk.


Dráva-túra nagyobb térképen való megjelenítése

A szentborbási frissen felújított vendégházat a Nemzeti Park üzemelteti, de akinek nem jut hely bent (mindössze 7 hely van), az sátorozhat a kertben. Annyira mi voltunk az első lakók, hogy bontatlan törölköző fogadott minket, és az ágynemű is extra friss volt.

Szentborbás után irány Drávasztára, ahol egykor a Batthyány-családnak is volt birtoka, manapság pedig a lakosság több mint fele horvát nemzetiségű. A kis faluban van Béres Tamás vendégháza és ökoportája, ahol számos kecskével, tyúkkal és disznóval lehet találkozni, illetve mindenféle finomsággal.

Aki hajlandó 7 km-t megtenni, az eljuthat Sellyére, melynek fő nevezetessége a Draskovich-kastély és az azt körülvevő park. A francia stílusban kialakított parkot még a Batthyány-család hozta létre, és Draskovich Iván ültette tele fákkal. Az arborétum jellegű hét hektáros parkban a növényimádók fogják jól érezni magukat. Szintúgy Vejtiben, ahol egy 12 hektáros őstölgyes van gémeskúttal.

Kicsit eltávolodva a Drávától terül el Vajszló, ahol Kodolányi Jánosnak szenteltek egy emlékmúzeumot. A helyiek nagy becsben tartják az írót, hisz ő ismertette meg az emberekkel az Ormánságot.

Egy négynapos túrába még pont belefér Harkány és Siklós szemrevételezése, hacsak nem akar valaki a határ túloldalán bevásárolni. Drávaszabolcs előtt a folyó tele van halakkal, harcsát és balint foghatnak a horgászok.

Ha marad az ember, akkor Siklóson érdemes megnézni Malkocs bej dzsámiját, melyben a mai napig tartanak istentiszteleteket. Ezt főleg a muzulmán bosnyákok látogatják. Nem messze innen van a görögkeleti templom, ami hangulatában a szentendrei templomokra emlékeztet.

Ha már templom, mindenképp érdemes megnézni a Márigyűdi Kegytemplomot, ahová évente sok-sok zarándok érkezik. A barokk ferences templomban csodás festmények vannak. Aki unja a vallást, az menjen borozni. A Villányi borvidék részeként számon tartott Tenkes-hegy oldalában olaszrizlinget termelnek, de aki a vöröset kedveli, itt biztos talál magának megfelelő cabernet sauvignont vagy merlot-t, amelyek szintén a borvidék kedvelt fajtái.

Gyerekkel is nyugodtan bele lehet vágni a túrába, arra érdemes gondolni, hogy kötelező a Dráván a mentőmellény (15 000 mínusz, ha nincs rajtunk, és jön a hatóság), ami büdös és izzasztó. De ennyi hátrányt ki lehet bírni, mert a Dráva szép, és külön öröm, hogy a hordó alján nem hallatszik a telefon csengése.

Oszd meg másokkal is!
Mustra