Ki a legfárasztóbb kolléga: a törtető, a seggnyaló, vagy a notórius késő?

Zanza!

Van pár embertípus, melyeknek képviselői nap mint nap halálra bosszantanak minket az irodában, ön pedig pontozhat: a törtetővel, a világ lustájával vagy a feszt panaszkodó munkatárssal nehezebb együtt dolgozni? A legrosszabb eset kapjon 10 pontot, a leginkább elviselhető 1-et!

1. A túlbuzgó törtető

A túlbuzgó kollégával az a fő baj, hogy a főnök hamar hozzászokik, hogy ő mindig azonnal és lelkesen vállal bármit, szívesen túlórázik is akármennyit, és tőlünk is ugyanezt várja el. Ha nem teljesítjük az elvárást, akkor ugye, mehetünk a levesbe, ha meg igen, a magánéletünk megy rövid távon tönkre. Ráadásul a túlbuzgó törtető hamar fölénk kerül a rangsorban, és észre sem vesszük, de már nekünk parancsolgat.

2. A seggnyaló bizalmaskodó - alfaja az utána a hátad mögött fúró

A seggnyaló nem csak fölfelé nyal segget, hanem a maga kategóriájában is: nagyon, sőt, túlontúl kedves velünk és mindenkivel. Szemtől szemben. De hamar gyanússá válik, hogy a mindig cuki kolléga feszt fúr valakit, vagy valakiket a háta mögött. Ha erre mindenki rájön, hamar kikerül a kétszínű seggnyaló a körből, de a főnöknek attól még továbbra is hízeleg. Ez utóbbinak meg is lesz az eredménye, előbb-utóbb előlép, és megintcsak mi nem jutottunk sehova, a kétszínű meg igen.

3. A lusta és a notórius késő

A lusta munkatárs pont ellenkező okból idegesít, mint fenti két kategória: mindig elkésik, mindig átnyomja másra a munkát, feltűnően unatkozik, óránként posztol valami nagyon vicceset Facebookra, de véletlenül sem dolgozik. És bár előléptetésre nem számít, nem is építik le. Ami nem is lenne zavaró, ha nem nekünk kellene dolgoznunk helyette, míg világ a világ.

4. A szakszervezetiskedő

Az örök szervező, a közösség lelke, közös érdekeink képviselője – ő legalábbis így definiálná magát. Mi inkább kotnyeles, mindenbe beleugató, fölöslegesen nyomuló idiótának. A legtöbbször ugyanis nem megy semmire a főnökségnél, így helyzetünk nem javul, de legalább a főnök megtudja, hogy mi sokkal elégedetlenebbek vagyunk vele, mint mi magunk gondoltuk volna.

5. A pletykafészek

Majdnem szakszervezetis, majdnem bizalmaskodó-seggnyaló, csak ő saját kedvtelésből gyűjti a szaftos pletykákat, és nem rosszindulatból terjeszti őket, mint az utóbbi. A hatás persze ugyanaz, még a könyvelés is tudni fogja, hogy kinek mikor jött meg a recepción, és ki miért válik gyermeke apjától. Ha nem mondunk semmit a pletykásnak, valahonnan akkor is megtudja… csak tudnánk, honnan.

5/A Rosszabb, mint a pletykás: a bennfentes

Van az a típusú hírmondó, aki ráadásul bennfentes pletykákat szór a társaságban: hallotta értekezleten, megtudta, mikor a mellette elhaladó CEO telefonon mondta, etc. Nagyon jól kelt pánikot (leépítés lesz, és ő tudja, kiknek kell menniük) és szít gyűlöletet (X-et előléptetik, pedig 1 hónapja sincs itt, és különben is többet keres), és mindig nagyon fontosnak tűnik. Addig nem hisz neki senki, míg valamelyik pletykája be nem igazolódik, onnantól viszont az azonos szinten dolgozók közt némi tiszteletet és komoly szavahihetőséget vív ki magának. Pedig mennyivel jobb lenne, ha tényleg tudhatnánk, mit sakkoznak a főnökök a fejünk fölött, és nem folyosói féligazságokból kéne tájékozódni.

6. Az örök panaszos

Míg mindenki lustálkodik, törtet, pletykál vagy szervezkedik, a panaszkodó folyamatosan sír előbbiek és a sok munka miatt. Vagy bármi egyéb miatt.

A panaszkodó szerint mindenki vele szemben ment fel az autópályára, és nem igaz, hogy mindenki (rajta kívül) annyira hülye, hogy ezt nem veszi észre. Ráadásul a kisboltban is átvágta a pénztáros, és a buszra is 10 percet várt. A panaszkodóban az a legrosszabb, hogy előbb-utóbb mindenki átveszi a rossz hangulatot, és mindenkinek elege lesz az életből.

7. A hangos: állandóan köhög, telefonál, zenét hallgat, csacsog

A hangoskodó mellett ülő szerencsétlen minden nap fejfájással megy haza a munkából, mivel padtársa egész nap nem hagyja élni. Vagy hozzá beszél, vagy máshoz, de egy percre sincs csöndben. A hangoskodó másik válfaja, aki nem tehet róla, mert krónikus torokgyulladása van mondjuk, és ezért köhög és szipog egész nap. Tegyük hozzá: azért ezt is ki lehet(ne) kezeltetni, nemcsak a munkatársak, de a saját érdekében is.

A hangos kolléga melletti munkatárs mindenesetre egyetlen módon tud védekezni: zenehallgatással és fülhallgatóval. Akkor is kénytelen ezt tenni, ha amúgy a zene is zavarja az összpontosításban, rosszabb esetben pedig a fülhallgatóból kiszűrődő hangos zenével ő maga válik zavaró tényezővé.

Blogmustra