A Quintess Tudósklubban Dr. Filippo Ongaro a funkcionális és az anti-aging medicina nemzetközi hírű olasz specialistája, és Dr. Falus András, akadémikus, genetikus beszélgettek.
A tudósok számára egyre világosabbá válik, hogy a dns merev alapszerkezete, a maga 46 kromoszómájával és 26000 génjével, csak az egyik eleme az emberi sejt bonyolult genetikai gépezetének. Habár az alapszerkezetben tárolt 3200 MB-nyi információ az emberiség egészében 99,9% átfedést mutat, a gének kifejeződése a külső megjelenésünkben (vagyis a fenotípusban), anyagcserénkben és betegségeink előfordulása tekintetében mégis végtelenül változatos. Vajon mi ennek az oka?
Mi fán terem az epigenetika?
Az utóbbi években egy új tudományterület indult fejlődésnek, amelyik az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja. Az epigenetika nem más, mint a genom olyan öröklődési formájának a vizsgálata, amely nem jár együtt a dns szekvenciájának megváltozásával. Magába foglalja a többszörös szabályozó mechanizmusokat, amelyek a genetikai szerkezet “felett” (görög – epi) működnek.
Ezen mechanizmusokat többek között olyan külső tényezők befolyásolják, mint a táplálkozás, a stressz és a testmozgás. Az epigenetika tehát azokat a külső tényezőket vizsgálja, amelyek hatással vannak a genom aktivitására.
Az örök fiatalság kulcsa már a kezünkben van?
A 2009-es orvosi Nobel-díj óta egyre közismertebb a kromoszómáink stabilitásának a védelmét szolgáló, sapkaszerű képződmények, a telomérák szerepe az öregedésben. A telomérák alapvető tulajdonsága, hogy minden sejtosztódás alkalmával rövidülnek, pillanatnyi állapotuk így információval szolgálhat a sejt életkoráról és bizonyos betegségek kockázatáról, azok progressziójáról, akár egyes rákbetegségek gyors lefolyásáról is.
Szerencsére létezik egy enzim, a telomeráz, amelyik ellensúlyozza a telomerák kopását. Az olyan ismert káros életmódbeli tényezők, amelyek a rák és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását is elősegítik, szintén hatással vannak ezen enzim működésére.
Dr. Dean Ornish közelmúltban megjelent tanulmánya elsődleges bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az átfogó életmódváltoztatás - a megfelelő táplálkozás, mozgás és stresszcsökkentés is beletartozik - növeli a telomeráz enzim aktivitását, a teloméra fennmaradás lehetőségét és ennek következményeképpen az emberi immunsejtek aktivitását. Emiatt a telomerázt antiaging vagy halhatlanság enzimként is emlegetik.
Hogyan akarsz megöregedni?
Dr. Filippo Ongaro előadásában számos statisztikai adattal mutatta be, hogy ma már sokkal tovább élhetünk, mint a megelőző korokban. Ráadásul már régen nem a fertőző betegségektől kell tartanunk (1900-ban ugyanis a tüdőgyulladás jelentette a fő halálokot), sokkal inkább a daganatok vagy a szív- és érrendszeri betegségek jelenthetik majd a végzetünket (legalábbis 1999-ben ez így volt). A hosszabb élet, még az igen fejlett gazdaságú és infrastruktúrájú országokban sem csak az örömet jelentheti. Sajnos, minél tovább élünk, annál több krónikus betegséggel kell szembesülnünk. Gondolj csak bele, a nagyszüleid, esetleg már a szüleid is, hányféle gyógyszert szednek be nap mint nap.
Dr. Ongaro az öregedés három modelljével illusztrálta, hogy ha száz évig vagy akár tovább szeretnénk élni, nem mindegy, milyen életminőségben töltjük el a ránk váró éveket. Természetesen – mint a legtöbb modell – ezek sem tiszta típusok, csak szemléltetik a lehetséges életutakat:
Dr. Filippo Ongaro
Az európai űrhajósok orvosaként évekig az Európai Űrügynökségnél (ESA) dolgozott. Munkája során a korai öregedés megelőzésének és kezelésének legújabb módszereit alkalmazta, amelyeket a NASA és az Orosz Űrügynökség is adaptált. Ő az első olasz orvos, aki az Amerikai Anti-Aging és Regeneratív Orvoslás társaság (ABAARM) teljes szakvizsgájával, illetve a Funkcionális Orvoslás Intézetének (AFMCP) diplomájával is rendelkezik. Szakavatott tagja a Nemzetközi Nőgyógyászati Endokrinológiai társaságnak is (ISGE). Ő a trevizói Regeneratív és Anti-Aging Orvoslás Intézetének alapítója és orvosa, a budapesti Quintess Tudományos Tanácsadó Testületének tagja, illetve az Olasz Anti-Aging Orvosok társaságának (AMIA) ügyvivő elnöke. Dr. Ongaro jelenleg is az Európai Űrügynökség (ESA) konzultánsa, és több anti-aging orvosi szervezet oktatója, beleértve az Amerikai Anti-Aging Orvoslás Akadémiáját is (A4M). Ongaro doktor a megelőző, funkcionális és anti-aging orvoslás aktív szószólója. Számos konferencián és ismeretterjesztő fórumon vesz aktívan részt, könyveket ír, rádió- és TV-műsorokban szerepel.
1. Genetikai modell:
A szerencsés génekkel rendelkező emberek akár meglehetősen káros életmódjuk ellenére is hosszú életűek lehetnek, s ezzel rácáfolnak minden életmódbeli tanácsra, javaslatra. De figyelem, ők a kivétel, nem a szabály. Ilyen Jeanne Louise Calment asszony esete, aki 122 évet és 164 napot élt, pedig rendszeresen ivott (habár vörösbort), dohányzott és állítólag egy kiló csokoládét evett meg hetente.
2. Farmakológiai modell:
Ha így öregszünk meg, sokáig élhetünk, de rossz életminőségben: gyógyszerekkel, gépekkel, segédeszközökkel tartva életben magunkat. Sokan vannak, akik inkább két végén égetik a gyertyát, mint sem mások gondoskodására szorulva, kerekesszékben ücsörögve, szellemi hanyatlásban tengessék utolsó éveiket, akár évtizedeiket is. Nem kell, hogy így legyen.
3. Az epigenetikai modell
Eszerint a szerinti öregedéssel a fizikai erőnlét akár nyolcvanévesen is megőrizhető, feltéve, hogy kellően sportos, aktív életet választunk és akár – extrém esetben – mindent feláldozunk a vonzó külsőnk, egészségünk megőrzéséért. Bár ez már a ló másik oldala, nem biztos, hogy boldogabbak leszünk csak a kidolgozott izmainktól, de legalább bíztató, hogy a szép testről nyugdíjasan sem kell feltétlenül lemondanunk.
Az egészségünk nem az orvoson múlik
Az egészség nem egy konstans állapot, hanem számos összetevőből áll, mégis szeretjük sokat szidni az egészségügyi ellátó rendszert, az orvosokat, amikor mégis beüt a krach. Ongaro doktor egy, a korábbiakban már ismerthez hasonló eredménnyel érzékeltette, hogy ez koránt sincsen így.
Az újabb eredmények szerint egészségi állapotunkat 50 %-ban (!) az egészségmagatartás, 20 %-ban a környezet, 20 %-ban a genetika, és csak elenyésző 10 %-ban határozza meg az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés.
A sorsunk nem egyedül a génjeinkben dől el tehát, hanem azon az információn, amit a sejtjeinkhez juttatunk: táplálkozással, életmódunkkal, a környezeti hatásokkal, sőt, még a gondolataink útján is. Ennek alapján ismét új értelmet nyer az „az vagy, amit megeszel” mottó. Hogy még szemléletesebb legyen: kiszámolták, hogy egy ember nyolcvan év alatt kb. 50 tonnányi ételt fogyaszt el. Érdemes megválogatni, mi kerül a tányérra!
Dr. Falus András
Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az immunológia és a funkcionális genomika határterületének nemzetközi hírű kutatója. 1994-től a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, majd a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója. Kutatási területei korábban a gyulladásos citokinek hatásmechanizmusa, a citokinreceptorok jelátvitelének molekuláris szerveződése voltak. Később elsősorban a hisztamin és sejtosztódás közötti kapcsolat, onkogenomikai és immungenomikai kérdések foglalkoztatják. Kiemelten kutatási területe a génhálózatok és a microRNS szabályozás. Érdeklődése a 2000-es évek vége felé a bioinformatika felé fordult. Publikációiban a genetika és genomika etikai és világnézeti kérdéseivel is foglalkozik. Jelentősebb eredményei közé tartozik a hisztamin szabályozó szerepének elsőként történő igazolása a melanoma növekedési faktoraként, valamint a hisztaminreceptorok ellentétes funkcionális jelentőségének kimutatása tumorburjánzásban. Sikerült hisztaminmentes, ún. „knockout-egeret” előállítania és jellemeznie fenotípusát. A Semmelweis Genomikai Hálózat c. előadássorozat egyik irányítója és szervezője 2001-től. Irányításával eddig 30 fiatal szerezte meg PhD-fokozatát. Több mint 350 tudományos publikációjára mintegy négyezer hivatkozást kapott. 1993 és 2007 között számos immunológiai tankönyvet írt és szerkesztett. A Mindentudás Egyeteme előadója volt két alkalommal.
A cél: hosszú és boldog élet
Dr. Falus András sokat emlegetett gondolata, mely szerint a genetika olyan, mint a hardver, az epigenetika pedig a szoftver. A génekben meglévő információ a környezeti hatásokra jelenik meg, ahogyan egyes betegséghajlamot kódoló géneket megfelelő életmóddal ki tudunk ütni, míg másokat aktiválhatunk.
Ezért fontos, hogy ma hogyan élsz, mert ezzel már akár az unokáid egészségét is meghatározod. Szemléletes és egyben meghökkentő példa erre, ha egy dohányzó kismamát képzelsz magad elé. Ez a nő három generációban is kárt tesz egyszerre: egyrészt saját magában, a benne fejlődő magzatban, valamint a születendő gyermek ivarsejtjeire is visszahatnak a dohányfüsttel beszívott káros anyagok.
Ha nem elég motiváció, hogy te meddig élsz és hogyan, legyen elég érv az életmódváltásra a még meg sem született gyereked sorsa.
Új típusú orvoslás
Az egyre felhalmozódó és e cikk kereteit is meghaladó mértékű tudásmennyiség elgondolkodtatóvá teszi az embert, vajon milyen lesz a jövő orvoslása. Az minden esetre biztos, hogy az örökké változó és fejlődő orvostudomány újabb kihívások előtt áll a 21. században. A gyógyításban és a megelőzésben is egyaránt, túl kell lépnie a szervek, szervrendszerek szintjén, hogy az epigenetikai kutatások révén nyert ismereteket biokémiai és molekuláris szinten is felhasználja, beépítse a minél személyre szabott kezelésbe, de legfőképpen a megelőző programokra.
